Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 94. szám

94. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 809 ügyi miniszter által a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben megállapított munkabért kell alapul venni. (3) Ha az utolsó munkakörnek a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés szerinti figyelembevétele — a dolgozó előző foglalkozásaira tekintettel — nem megnyugtató, az Rny. 87. §-ában említett bizottság a niunkabérátlagot az igénylő korábbi időben betöltött és ránézve jellemző munkakörére a nyugdíjazás időpontjában érvényes munkabérszabályok szerint is megállapíthatja. Rny. 33. §. (1) Az öregségi és a rokkantsági teljes vagy résznyugdíj összegének megállapításánál az öregségi nyugdíjra jogosító vagy az ennél öt évvel alacsonyabb életkor betöltésének időpontját megelőzően az Rny. 31. §-ában meghatározott időtartamokra kapott munkabér átlagát kell az igénylő kérelmére alapul venni, ha ez reá nézve kedvezőbb. (2) A_z (1) bekezdés szerinti munkabérátlagot csak abban az esetben lehet alapul venni, ha a dolgozónak a figyelembe vett időpontban — az üzemi baleset (foglalkozási betegség) alapján járó nyugdíj esetét is ideértve — legalább tíz évi szolgálati ideje van. (3) Ha a dolgozó korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott, a kedvezményes korhatárnál öt évvel alacsonyabb életkort megelőző munkabérátlagot akkor lehet figyelembe venni, ha a Tny. 2. §-ának (2) vagy (3) bekezdésében megkívánt jogosultsági feltételek a férfiaknál legkésőbben a hatvanadik, a nőknél pedig az ötvenötödik életév betöltése előtt teljesültek. (4) A munkabér átlagának az (1)—(3) bekezdés szerinti megállapításánál az Rny. 32. §-a (1) bekezdésének rendelkezéseit is alkalmazni kell. (5) A munkabérátlagot az (1)—(4) bekezdés szerint csak abban az esetben lehet megállapítani, ha az igénylő a figyelembe veendő időtartam valamennyi hónapjában forintbért kapott. Rny. 34. §. (1) A szakmunkás öregségi vagy rokkantsági teljes és résznyugdíjának összegét a szakképzettségének megfelelő munkakörre a nyugdíjazás időpontjában érvényes munkabérszabályok szerint az Rny. 32. §-a (2) bekezdésében megállapított munkabér alapján kell kiszámítani, ha az így kiszámított nyugdíj összege reá nézve kedvezőbb. (2) Az (1) bekezdés szempontjából szakmunkás az, akinek ipari szakképzettsége vagy azzal egyenértékű képzettsége van. (3) Az (1) bekezdés rendelkezéseit csak akkor lehet alkalmazni, ha a szakmunkás a) az öregségi teljes vagy résznyugdíj megállapításánál figyelembe vett szolgálati idő tartama alatt tizenöt éven át, a rokkantsági teljes vagy résznyugdíj megállapításánál figyelembe vett szolgálati idő tartamának legalább a fele részében a szakképzettségének megfelelő munkakörben dol-* gozott és b) a munkabérátlag kiszámításánál az egyébként figyelembe veendő időszak alatt tizenkét hónapot meghaladó 'időtartamon át nem szakképzettségé-* nek megfelelő munkakört töltött be. (4) A munkaügyi miniszter felhatalmazást kap arra, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a szakmunkás-kedvezményre jogosultak körét rendelettel meghatározza. Rny. 35. §. Az öregségi vagy rokkantsági teljes és résznyugdíj összegének megállapításánál a baU eseti járadék összegét a munkabérátlag kiszámítás sánál munkabérként kell figyelembe venni. A bate eseti járadék legfeljebb olyan összegben vehető figyelembe, mint amennyi a járadékost hatvanhat százalékos munkaképességcsökkenés alapján meg-* illetné. Rny. 38. §. A nyugellátás összegének kiszámítá-* sáv.ú] a Magyar Államvasutak és a Győr-, Sopron-, Ebon:urti Vasút (továbbiakban: Vasutak) poggyász-* hordárainak keresetét abban az összegben kell figyelembe venni, amely után a munkáltató a betege ségi biztosítási járulékot fizeti. Rny. 37. §. A nyugellátás összegének kiszámít tásánál figyelembe vehető természetbeni juttatás sokat, valamint azok pénzbeni egyenértékét a mun-i kaügyi miniszter a Szakszervezetek Országos Ta^ nácsával egyetértésben rendelettel állapítja meg. Rny. 38. §. (1) A mellékfoglalkozásban és máso^ dik állásban kapott munkabért csak abban az esete ben lehet figyelembe venni, ha a dolgozó heti munkaideje a fő foglalkozásában (első állásában) munkakörére (foglalkozására) előírt teljes munkaidőnél kevesebb. A mellékfoglalkozásból (második állásból) származó munkabért csak o'yan mérték-* ben lehet figyelembe venni, amilyen mértékben a mellékfoglalkozás (második állás) a dolgozó munn kaidejét a munkakörére előírt teljes heti munka-? időre kiegészíti. (2) A mellékfoglalkozásban (második állásban) kapott munkabért csak abban az esetben lehet az (1) bekezdésben foglaltak szerint figyelembe ven-* ni, ha a dolgozó a nyugellátás megállapítását köz-* vétlenül megelőző öt éven át mellékfoglalkozása (második állása) alapján is betegségi biztosításra kötelezett volt. (3) A nyugellátás összegének kiszámításánál a mellékfoglalkozás (második állás) alapján teljesí-* tett túlóráért járó díjazást figyelembe venni nem lehet. Rny. 39 §. (1) A nyugellátás összegének megálla-? pításánál figyelembe vehető munkabérátlag 4700 forintnál több és 150 forintnál kevesebb nem leheti (2) A jutalékos bérrendszerben dolgozók nyűg-* ellátása összegének megállapításánál legfeljebb