Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)
1958 / 94. szám
94. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 805 szellemi fogyatkozás miatt tartósan megrokkan és eltartásra szorul, ennek az állapotnak tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül jár. (3) Ha az árvának több jogcímen lenne igénye ellátásra, a nagyobb összegű árvaellátásra jogosult. (4) Nem érinti az árvaellátásra jogosultságot, ha az árva özvegyen maradt szülője újból házasságot köt, vagy ha az árvát örökbefogadj ák. Szülői nyugdíj. Tny. 20. §. (1) Szülői nyugdíj jár a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzése után, vagy üzemi baleset, illetőleg foglalkozási betegség következtében meghalt dolgozó, továbbá a meghalt nyugdíjas szülőjének, valamint nagyszülőjének abban az esetben, ha a) őt a dolgozó vagy nyugdíjas halálát megelőzően egy éven át egészen vagy túlnyomó részben eltartotta és b) tartásra köteles és képes hozzátartozója nincsen. ^ (2) A szülői nyugdíj a szülő, illetőleg a nagyszülő rokkantságának tartamára jár. Családi pótlék. Tny. 21. §. (1) A nyugdíjast gyermeke, testvére és unokája után családi pótlék illeti meg. (2) A családi pótlékra jogosult nyugdíjasok körét és a jogosultság feltételeit, továbbá a családi pótlék összegét a Minisztertanács rendelettel állapítja meg. Rny. 16. §. (1) Családi pótlékra az öregségi és a rokkantsági teljes vagy résznyugdíjban részesülő nyugdíjas jogosult. (2) Családi pótlék a nyugdíjast gyermeke, mostohagyermeke, örökbefogadott gyermeke, nevelt gyermeke, testvére és unokája után, a munkaviszonyban álló dolgozók családi pótlékára vonatkozó feltételekkel és összegben illeti meg. (3) A családi pótlék a nyugdíjasnak — az egyéb feltételek fennállása esetén — arra a naptári hónapra jár, amelyre nyugdíját egészben vagy részben megkapja. Arra a hónapra, amelyre a nyugdíj folyósítása szünetel, a családi pótlékot is szüneteltetni kell. Ha azonban a nyugdíj folyósítása munkaviszony fennállása miatt szünetei, a családi pótlékot a munkaviszony első naptári hónapjára a nyugdíjfolyósító szerv fizeti. Házastársi pótlék. Tny. 22. §. (1) Házastársi pótlék jár a nyugdíjasnak az ötvenötödik életévét betöltött házastársa (élettársa) után. (2) A házastársi pótlékra jogosult nyugdíjasok körét és a jogosultság feltételeit, továbbá a házastársi pótlék összegét a Minisztertanács rendelettel állapítja meg. Rny. 17. §. (1) Házastársi pótlékra az öregségi és a rokkantsági teljes vagy résznyugdíjban ré-s szesülő az a nyugdíjas jogosult, akinek nyugdíja a havi 850 forintot nem éri el. (2) A házastársi pótlék a nyugdíjast azután a házastársa (élettársa) után illeti meg, aki a) a nyugdíjassal együtt él és b) havi 360 forintot meghaladó keresete (jövedelme, nyugdíja) nincsen és c) a nyugdíjas halála esetén özvegyi nyugdíjra lenne jogosult. Rny. 18. §. A házastársi pótlék összege havi 100 forint. Ha azonban a nyugdíj a havi 750 forintot meghaladja, házastársi pótlék címén az az összeg jár, amely a nyugdíjat havi 850 forintra egészíti ki. Rny. 19. §. A házastársi pótlék a nyugdíjasnak — az egyéb feltételek fennállása esetében — arra a naptári hónapra jár, amelyre a nyugdíjat kor-> látozás nélkül megkapja. A szolgálati idő. Tny. 23. §. (1) A szolgálati idő a dolgozó által betegségi biztosítással járó munkaviszonyban, vagy fegyveres testület hivatásos állományában töltött idő. (2) A Minisztertanács mind a törvény erejű rendelet hatálybalépése előtti, mind annak hatálybalépése utáni időre vonatkozólag — az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően is — rendelettel állapítja meg, mi tekinthető szolgálati időnek. Rny. 20. §. (1) A szolgálati idő számításánál a betegségi biztosítással járó munkaviszonyban és fegyveres testület hivatásos vagy továbbszolgáló állományában töltött minden naptári napot figyelembe kell venni és háromszázhatvanöt naptári napot kell egy évnek tekinteni. (2) A szolgálati idő számításnál figyelembe keli venni az ipari (kereskedő) tanulóként töltött időt is. (3) A szolgálati idő számításánál ugyanazt az időt csak egyszer lehet figyelembe venni.
