Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 94. szám

94. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 803 Baleseti járadék. Tny. 9. §. (1) Baleseti járadék szolgálati időre tekintet nélkül jár annak a dolgozónak, akinek munkaképessége üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében tizenöt százalékot meghaladó mértékben csökkent, de nem rokkant (5. §). (2) Ha a munkaképességcsökkenés mér­téke a huszonöt százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két évig jár. Rny. 10. §. (1) A Tny. 9. §-ának (2) bekezdé­sében említett két évi időtartamba nem lehet be­számítani azt az időt, amelyre a dolgozó azért nem kapott baleseti járadékot, mert munkaképességé­nek csökkenése a tizenöt százalékot nem haladta meg. (2) A baleseti járadékra jogosultság feléled, ha a munkaképességcsökkenés utóbb három egymást követő hónapon át a huszonöt százalékot megha­ladja. Ebben az esetben a baleseti járadék az álla­pot rosszabbodásának orvosilag megállapított idő­pontjától, de legkorábban az igénybejelentést kö­vető hónap első napjától jár. Ha a munkaképesség­csökkenés ismét huszonhat százalék alá száll, a tizenöt százalékot azonban meghaladja, a baleseti járadék újból legfeljebb két évig jár. Rny. 11. §. (1) Újabb üzemi baleset vagy fog­lalkozási betegség esetében valamennyi baleset, illetőleg foglalkozási betegség következményét együttesen kell figyelembe venni. (2) Ha az újabb üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében a dolgozó nem kerül ma­gasabb fokozatba, a baleseti járadékot változatlan összegben kell folyósítani. Ha magasabb fokozatba kerül, a baleseti járadékot újból meg kell állapí­tani. özvegyi nyugdíj. Tny. 10. §. (1) özvegyi nyugdíjra jogosult a férj halálától számított egy éven át az a fele­sig, akinek férje öregségi vagy rokkantsági nyugdíjas volt, vagy haláláig a rokkantsági teljes vagy résznyugdíjhoz szükséges szol­gálati időt megszerezte, illetőleg üzemi bal­eset vagy foglalkozási betegság következté­ben halt meg (ideiglenes özvegyi nyugdíj). (2) Az özvegyi nyugdíj egy éven túl is megilleti a feleséget, ha férjének halálakor ötvenötödik életévét betöltötte (állandó öz­vegyi nyugdíj). (3) Életkorára tekintet nélkül állandó öz­vegyi nyugdíj jár a feleségnek, ha a) férjének halálakor egészségromlás, il­letőleg testi vagy szellemi fogyatkozás kö­vetkeztében legalább kétharmad részben munkaképtelen (rokkant), vagy b) férjének halálakor legalább két, árva­ellátásra jogosult gyermek eltartásáról gon­doskodik, vagy c) férje a munkahelyén elszenvedett üzemi baleset következtében halt meg. (4) Állandó özvegyi nyugdíj jár a fele­ségnek abban az esetben is, ha a) ötvenötödik életévét eléri, vagy meg­rokkan [(3) bekezdés a) pont], feltéve, hogy férjének halálakor a negyvenedik életévét már betöltötte, b) férjének halálakor a negyvenedik élet­évét ugyan még nem töltötte be, de férje halálától számított tizenöt éven beiül meg­rokkan. (5) A (3) bekezdés b) pontjában foglalt jendelkezés alkalmazása szempontjából nem lehet figyelembe venni azt az árvaellátásra jogosult gyermeket, aki tizennyolcadik élet­évét betöltötte és közép- vagy középfokú iskolai tanulmányok folytatása címén ré­szesül árvaellátásban. Rny. 12. §. (1) Az ideiglenes és az állandó öz-» vegyi nyugdíj a dolgozó szolgálati idejére tekintet nélkül jár, ha az üzemi balesetet szenvedett vagy foglalkozási betegségben megbetegedett dolgozó a táppénz folyósításának tartama alatt nem üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség következtében halt ugyan meg, de vélelmezhető, hogy életben-* maradása esetén baleseti rokkantsági nyugdíjra lett volna jogosult. (2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit az árvaellá­tásra és a szülői nyugdíjra is alkalmazni kell. Rny. 13. §. Az utószülött gyermeket úgy kell tekinteni, mint akinek eltartásáról az özvegy már férjének halálakor gondoskodott. Tny. 11. §. Az az özvegy, akinek férje a házas­ság megkötésekor hatvanadik életévét már betöltötte, ideiglenes vagy állandó özvegyi nyugdíjra csak abban az esetben jogosult, ha a házasságból (együttélésből) gyermek származott, vagy a házastársak a házasság megkötése után legalább öt évig együtt éltek. Tny. 12. §. (1) Annak a nőnek, akinek házassá­gát felbontották és annak a feleségnek, aki férjétől egy évnél hosszabb ideje külön él, az ideiglenes özvegyi nyugdíj az egyéb fel­tételek mellett is csak abban az esetben jár, ha férjének halálakor tartásdíjban része­sült. Az özvegyi nyugdíj összege a tartás­díj összegénél több nem lehet. (2) Annak a nőnek, akinek házasságát felbontották és annak a feleségnek, aki iéx­jétől egy évnél hosszabb ideje külön él, az

Next

/
Oldalképek
Tartalom