Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 91. szám

778 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 91. szám. A GUizdasági Bizottság határozata A Gazdasági Bizottság 13/1958. (XII. 3.) G. B. számú határozata a hivatali helyiségek felszabadításáról. A Gazdasági Bizottság megvizsgálva az irodahelyiségek, diák- és munkásszállások kihasználtságára vonatkozó adatfelvétel eredményeit, megállapítja, hogy a közületek jelentős nagyságú normal'eletti területet foglalnak el. A lakásterme-lés fokozása céljából — figyelembe véve, hogy a 2.105/1955. (V. 10.) számú minisztertanácsi határozatban rögzített normák a közületek megfejelő elhelyezését biztosítják — a Gazdasági Bizottság az alábbiakat határozza: 1. A Gazdasági Bizottság elvben helyesnek és szükségesnek tartja az irodahelyiségeknél, chákés munkásszállásoknál mutatkozó normafeletti területek felszabadítását, amennyiben az szervenként az 50 mr-t meghaladja. Ennek végrehajtása érdekében utasítja a minisztereket, országos hatáskörű szervek vezetőit, fővárosi, megyei és megyei jogú városi tanácsok vb. elnökeit, hogy a felügyeletük alá tartozó szervek elhelyezését vizsgálják felül azzal a céllal, hogy a normafeletti területek felszabadításával mennél nagyobb számú további lakásokat alakítsanak ki. A vizsgálat, illetve a helyiségek felszabadítása és kiürítése folyamatosan kell, hogy történjék, úgy azonban, hogy e munka legkésőbb 1959. szeptember l-ig bezárólag befejezést nj'erjen. 2. A helyiségek felszabadításánál, illetve a lakások kialakításánál feltétlenül figyelemmel kell lenni a gazdaságosságra. A felszabaduló helyiségeket elsősorban lakások létesítésére kell felhasználni. Indokolt esetben a normafeletti terület egyéb közületi elhelyezési célokra is igény idevehető (pl. jelenleg más cé'ra használt szá^odák, oktatási és egészségügyi intézmények eredeti rendeltetésre történő visszajuttatása stb.). 3. A felszabaduló helyiségeket közvetlenül, vagy közvetve lakás céljára, vagy egyéb közületi elhelyezési célra — az érvényben levő jogszabályok alapján — csak a területileg illetékes elhelyező hatóság határozata alapján lehet felhasználni. 4. A létesülő lakások elosztása és a pénzügyi lebonyolítás az 1.015/1958. (IV. 12.) Korm. számú határozatban* foglaltak szerint történik. A szükséges hitelkeretet a pénzügyminiszter az Országos Takarékpénztár útján biztosítsa. 5. A miniszterek, az országos hatáskörű szervek vezetői, a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanácsok vb. elnökei a jelen határozat végrehajtásáról 1959. szeptember 15-ig tegyenek jelentést a Gazdasági Bizottság elnökének. Apró Antal s. k., a Gazdasági Bizottság elnöke. Miniszteri rendeletek és irtas^á^ok Az élelmezésügyi miniszter 24/1958. (XII. 9.) Élm. M. számú rendelete a vágóállatok nevelésére és hizlalására kötött teimelési szerződésben, valamint a terményértékesítési szerződésben vrllalt kötelezettségek megerősítésére vonatkozó kötbér mértékének megállapításáról. Az 1958. évi 17. számú törvényerejű rendelet* 17. §-ában foglalt felhatalmazás alapján — a belkereskedelmi miniszterrel, a földművelésügyi miniszterrel, a könnyűipari miniszterrel és a Szövetkezetek Országos Szövetségének elnökével egyetértésben — az alábbiakat rendelem: 1- §• (1) A vágóállatok nevelésére és hizlalására* kö^ tölt termelési szerződés alapján a termelő kötbér fejében köteles megfizetni: a) a szerződésben lekötött állat pénzbeli értéke után számított napi 0.25%-ot, összesen azonban legfeljebb 25%-ot, ha az állatot késedelmesen adja át; b) a szerződésben lekötött állat pénzbeli értékének 50%-át, ha az állatot — a 4. §-ban meghatározott eset kivételével — nem adja át, vagy a nevelésre, illetőleg hizlalásra lekötött állatot a termeltető hozzájárulása nélkül elidegeníti, leöli, vagy más módon elvonja a teljesítés elől. (2) A vágóállatok nevelésére és hizlalására kötött termelési szerződés alapján a termeltető kötbér fejében köteles megfizetni: a) a természetbeni, illetőleg a pénzbeli előlegnek a késedelem minden napja után számított 5%-át, összesen azonban legfeljebb 50%-át, ha az előleget a szerződési feltételekben a szolgáltatásra megjelölt időpontig nem bocsátja a termelő rendelkezésére; b) a szerződésben lekötött állat pénzbeli értéke után számított napi 0.25%-ot, összesen azonban legfeljebb 25%-ot, ha a szerződés feltételeinek megfelelő állatot késedelmesen veszi át; c) a szerződésben lekötött állat pénzbeli értékének 50%-át, ha a szerződés feltételeinek megfelelő állatot nem veszi át; d) a szerződésben lekötött állat pénzbeli értéke után számított napi 0.25%-ot, összesen azonban legfeljebb 25%-ot, ha késedelmesen számol el a termelővel, vagy késedelmesen fizeti ki azt az öszszeget, amely a termelőt az elszámolás alapján megilleti; e) a természetbeni juttatás pénzbeli értéke után számított napi 0.25%-ot, összesen azonban legfeljebb 25%-ot, ha a természetbeni, vagy — a ter* A határozatot a Tanácsok Közlönye ezévi 34. száma közli. * A törvényerejű rendeletet a Tanácsok Közlönye ezévi 47. száma közli.