Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 89. szám

89. szám. TANÁCSOK KÖZLŐIN YíS 771 Az említett rendelet 2. §-a pedig az előbbi bekezdésben megjelölt lakások vonatkozásában arra biztosított jogot a fegyveres testületeknek, hogyha a lakásban a fegyveres testület tisztje, illetőleg tiszthelyettese lakott, megüresedés esetén másik tiszt, vagy tiszthelyettes részére igényt tarthasson a lakásra. A 30/1958. (IV. 15.) Korm. sz. rendelet tehát a felmondási és a beköltözési jog korlátozásán kívül a tulajdonosok jogait nem korlátozta. Ezért téves az az álláspont, hogy az említett rendelkezés következtében ezek a lakások szolgálati lakásokká váltak és a szolgálati lakásokra vonatkozó valamennyi rendelkezés alkalmazásra kerül. Így mindenekelőtt megmaradt a tulajdonosnak az a joga, hogy a tiszt vagy tiszthelyettes által lakott lakás elcseréléséhez • belátása szerint hozzájáruljon, vagy ezt megtagadja. Ugyanakkor a tulajdonos hozzájárulása esetén ezeknek a lakásoknak az elcserélésáhez nem kell a fegyveres testület hozzájárulása. Csere útján tehát a tulajdonos a 35/1956. (IX. 30.) M. T. sz. rendeletben megjelölt időn belül is beköltözhet a saját házingatlanába. 3. Ha az államosított házingatlan volt tulajdonosa a mentesítés iránti kérelmet a törvényes határidőn belül benyújtotta, később azonban meghalt, a kérelmet nem az 1957. évi 28. sz. tvr. 11. §-a, hanem a tvr. és az azt kiegészítő jogszabályok alaprendelkezései szerint kell elbírálni. Több esetben előfordult, hogy az államosított ház volt tulajdonosa a ház mentesítése iránti kérelmét az 1957. évi 28. sz. tvr. hatálybalépése után a törvényes határidőn belül — tehát 1957. augusztus 31. napjáig — benyújtotta, később azonban meghalt. Felmerült az a kérdés, hogy ilyen esetekben a kérelmet az 1957. évi 28. sz. tvr. és az azt kiegészítő jogszabályok alaprendelkezései szerint kell-e elbírálni, vagy pedig a házingatlant — figyelemmel a kérelmező halálára — csak méltányosságból lehet mentesíteni az örökösök javára. Álláspontunk szerint a kérelmet az 1957. évi 28. sz. tvr. és az azt kiegészítő jogszabályok alaprendelkezései Bzerint kell elbírálni. A kérelmezőnek a mentesítésre irányuló igénye ugyanis már a kérelem benyújtása alkalmával, tehát még életében megnyílt. A kérelem késedelmes elbírálása azzal a következménnyel járhat, hogy azt az illetékes szerv a később hatálybalépett szigorúbb rendelkezések [41/1957. (XII. 15.) P. M. sz. rendelet, 1958. évi 13. sz. tvr.] alapján bírálja el, azt azonban nem eredményezheti, hogy a már megnyílt igény attól a véletlentől függően, hogy a kérelmet mikor bírálják el, teljesen elenyésszék. A rrtentesítés természetesen mellőzhető abban az esetben, ha a volt tulajdonosnak nincsenek örökösei. Ekkor upyanis az állam lenne az örökös. Hasonló a helyzet akkor, ha az örökösök nem tartanak igényt a mentééi tésre. Ha a volt tulajdonos a mentesítést nem kérte, vagy kérte ugyan, de kérelmét visszavonta, később bekövetkezett halála után a házingatlan az örökösök javára csak méltányosságból és csak abban az esetben mentesíthető, ha ezirányú kérelmüket 1957. évi augusztus hó 31. napjáig benyújtották. 4. Ha a mentesített házingatlan tulajdonosa nem tesz eleget a mentesítő határozatban foglalt megtérítési kötelezettségének, a mentesítő határozat visszavonásának nincs helye, hanem a megtérítendő összeg behajtása, iránt kell intézkedni. Az 1957. évi 28. sz. tvr. 8. §-ának rendelkezései értelmében a házingatlanon végzett karbantartási, felújítási vagy beruházási munkálatok költségének 500*0 Ft-on felüli részét az érdekelt megtéríteni köteles, vagy erre kötelezettséget kell vállalnia. Az idevonatkozó írásbeli nyilatkozatot az érdekelttől a 17/1957. (IV. 21.) P. M. sz. rendelet 11. § (1) bekezdése értelmében még a határozat meghozatala előtt be kell szerezni. Ha a kötelezettségvállalás megtörténik, akkor a kérelmet a többi törvényes feltétel megléte esetén teljesíteni kell. Ha az érdekelt az 50O0 Ft-on felüli költségek megtérítését nem vállalja, a kérelmet el kell utasítani, A 17/1957. (IV. 21.) P. M. sz. rendelet 13. §-ának (1) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy a végrehajtó bizottság plnzügyi osztálya a térítés összegének részletekben történő megfizetésére engedélyt adjon. Az említett rendelet 13. § (2) bekezdése értelmében a törlesztési részleteket a házadóval együtt kell előírni, a lerovásra és behajtásra a házadóra Vonatkozó szabályok irányadók. A fenti rendelkezésekből következik, hogy amennyiben a mentesített ház tulajdonosa nem tesz eleget a fizetési kötelezettségének, akkor a behajtási eljárást kell folyamatba tenni, a mentesítő határozatot azonban — ilyen irányú törvényes rendelkezés hiányában — nem lehet visszavonni, vagy megsemmisíteni, illetőleg hatályon kívül helyezni. Ez az állásfoglalás arra az esetre is vonatkozik, amikor az érdekelt nem kért részletfizetési kedvezményt és a megtérítendő összeget a mentesítő határozat rendelkezései — bírói eljárás folyamatba tétele esetén a jogerős bírói ítélet — ellenére nem fizeti meg. 313/1958. (I. K. 21.) I. M. III 2. számú közlemény a tanácsi szervek által kért telekkönyvi másolatok (szemlék) illetékmentességéről. A telekkönyvi másolatok (szemlék) illetékmentes kiállításával kapcsolatban — a Pénzügyminisztériummal egyetértve — az alábbiakat közlöm. A telekkönyvi hatóságok a tanácsi szervek megkeresése alapján akkor állíthatják ki illetékmentesen a kért telekkönyvi kivonatot (szemlét), ha a megkereső hatóság határozottan megjelöli a felhasználás célját és erre a célra jogszabály illetékmentességet .Jjiztosít. A 647O—52/1950. (XII. 31.) P. M. sz. rendelet 96. §-ának (7) bekezdése szerint a meghatározott célra illetékmentesen kiállított iratra — jelen esetben telekkönyvi másolatra (szemlére) — azt a célt, amelyre kiállították, fel kell jegyezni. Ha a megkeresésben a felhasználás pontos célja megjelölve nincs, vagy a megjelölt célra a fennálló jogszabályok szerint a telekkönyvi másolatot (szemlét) csak illetékkötelesen lehet kiadni, annak illetékét le kell rovatni. Igazságügyminisztérium Országos és havi vásárok jegyzéke December 12. péntek Nyírábrány (Hajdú) oák, Szigetvár (Baranya) oák, Vasvár (Vas) há, December 13. szombat Békéscsaba (Békés) oák, Csépa (Szolnok) oák, Kiskunmajsa (Bács) oák, Vásárosmiske (Vas) oák. December 14. vasárnap Albertirsa (Pest) oák, Dombóvár (Tolna) oák, Dunavecse (Bács) oák. Földeák (Csongrád) oák, Gödöllő (Pest) oák, Jászfelsőszentgyörgy (Szolnok) oák, Kál (Heves) oák, Kenderes (Szolnok) oák, Kiskunfélegyháza (Bács) oák, Medgyesegyháza (Békés) oák, Pálháza (Borsod) oák, Tarnaörs (Heves) oák, i \