Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 76. szám

76. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 689 67. A megyei (fővárosi) választási elnökség a jegyzőkönyv lezárása előtt megállapítja, hogy a lajstrom megválasztottnak tekintendő-e vagy nem. Az országgyűlési választókerület lajstromát akkor kell megválasztottnak tekinteni, ha az országgyűlési választókerületben az összes érvényes szavazatoknak több mint a felét a lajstromra adták le, feltéve hogy a választókerületben az öszszes választó jogosultaknak több mint a fele leszavazott. 68. A megyei (fővárosi) választási elnökség a jegyzőkönyv egy példányát lezárása után azonnal továbbítja az Országos Választási Elnökségnek. A jegyzőkönyv másik példányát borítékba zárva és lepecsételve a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának kell átadni. 69. A megyei (fővárosi) választási elnökség — a választást követő harmadik napon — a megválasztott képviselőknek (pótképviselőknek) a megbízólevelet kiadja. 70. A választások országos eredményét az Országos Választási Elnökség teszi közzé. 71. Az egyes országgyűlési választókerületekben lefolytatott választások érvényessége felett ?— panasz esetén — az országgyűlés határoz. IX. Fejezet. Pótválasztás. 72. Ha valamely országgyűlési választókerületben a választójogosultaknak a fele vagy annál több nem szavazott le, pótválasztást kell tartani. Pótválasztást kell tartani abban az országgyűlési választókerületben is, amelyben a lajstrom az érvényes szavazatoknak a felét kapta vagy ennél kevesebb érvényes szavazatot kapott. A pótválasztást az illetékes megyei (fővárosi) választási elnökség tűzi ki; ezt az első választástól számított egy hónapon belül meg kell tartani. Ebben az esetben új lajstromra is lehet javaslatot tenni. A pótválasztás kitűzéséről a megyei (fővárosi) választási elnökség haladéktalanul értesíti a Népköztársaság Elnöki Tanácsát. 73. Pótválasztás esetén a jelölésre és a választásra a jelen hivatalos összeállításban foglalt rendelkezések megfelelően irányadók. X. Fejezet. A választójogosultság és a választások büntetőjogi védelme. 74. Három évig terjedhető börtönnel büntetendő az, aki : a) a választót választójogának gyakorlásában erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy vesztegetéssel akadályozza, b) olyan cselekményt követ el, amely arra irá-? nyul, hogy választójoggal nem bíró személy választójogot gyakoroljon vagy ilyen személyt megválasszanak, illetőleg a választójoggal bíró személyt a választójog gyakorlásából vagy a megválasztásból a törvény ellenére kizárjanak, c) olyan cselekményt követ el, amely arra irányul, hogy saját maga a törvény ellenére választójogot gyakoroljon, vagy őt megválasszák, d) a választójog gyakorlása vagy bizonyos irány-* ban való gyakorlása miatt mással szemben erősza-* kot alkalmaz vagy másnak kárt okoz, e) olyan cselekményt követ el, amely arra irányul, hogy valaki szavazati jogát a választás titkosságára előírt rendelkezések megszegésével gyakorolja, vagy más személy szavazásának titkosságát megsértse, f) a választás eredményét meghamisítja. 75. öt évig terjedhető börtönnel kell büntetni azt a hivatalos személyt, aki az előbbi pontban meghatározott cselekményt hivatali működési körében követi el. 7G. Aki a választás idejére a szeszesitalok árusítását, vagy más módon való forgalombahozatalát tiltó rendelkezést megszegi vagy kijátssza, szabálysértés miatt ötszáz forintig terjedhető pénzbírsággal büntetendő. XI. Fejezet. Vegyes rendelkezések. 77. A képviselő megbízatása megszűnik: a) a képviselő halálával, b) lemondásával, c) visszahívásával, d) az összeférhetetlenség kimondásával. A képviselő megbízatásának megszűnése esetén az országgyűlés elnöke intézkedik a soron kö-* vetkező pótképviselő behívásáról.