Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 76. szám

76. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 687 Az a szavazó, aki írni-olvasni nem tud, vagy akit testi fogyatékossága akadályoz a szavazásban, más választó] ogosult segítségét veheti igénybe. A szavazatszedő bizottságnak legalább két tagja a lakásukon fekvő betegeket szavazásuk elősegítése céljából egy urnával felkeresheti; a szavazás titkosságát ebben az esetben is biztosítani kell. A szavazás megtörténtét a bizottság a választók névjegyzékében (pótnévjegyzékében) feltünteti. 50. A szavazatszedő bizottság visszautasítja azt a választót, aki személyazonosságát megfelelően igazolni nem tudja. A visszautasítottakról a bizottság elnöke jegyzéket vezet, amelyen feltünteti a visszautasítottnak a választók névjegyzékében foglalt sorszámát és az igazolás elégtelenségének adatait. A visszautasított választónak joga van a szavazás lezárása előtt személyazonosságát igazolni és szavazni. 51. A szavazatszedő bizottságnak a szavazás ideje alatt hozott határozata és intézkedése, valamint a szavazás eredményének megállapításával kapcsolatos határozata ellen a községi (járási jogú városi, városi kerületi) válasziási elnökséghez kifogással lehet élni. A kifogás tárgyában a választási elnökség haladéktalanul határoz. 52. A szavazásra meghatározott idő elteltével a szavazatszedő bizottság elnöke a szavazóhelyiséget bezárja, de mindazok a választójogosultak, akik a szavazóhelyiségben, vagy annak a szavazatszedő bizottság által előre meghatározott előterében tartózkodnak, még szavazhatnak. Ezután a szavazatszedő bizottság a szavazást lezártnak nyilvánítja. A szavazás lezárása után szavazatot elfogadni nem szabad. VII. Fejezet. A szavazatok összeszámlálása. 53. A szavazatok összeszámlálása alatt a szavazóhelyiségben a szavazatszedő bizottság tagjain kívül csak a beosztott irodai dolgozók, az illetékes választási elnökségek tagjai, a Hazafias Népfront és a sajtó igazolással ellátott megbízottai tartózkodhatnak. 54. A szavazatszedő bizottság nyomban megkezdi a szavazatok összeszámlálását és mindaddig megszakítás nélkül együttmarad, ameddig a szavazatok számlálását be nem fejezi. A szavazatok összeszámlálása úgy történik, hogy a szavazatszedő bizottság először felnyitja az urnákat, megszámlálja a borítékba zárt szavazatokat és összehasonlítja a szavazóknak a választók névjegyzékén (pótnévjegyzékén) megjelölt számával; kétszeri megszámlálással megállapítja, hogy a két szám egyezik-e; eltérés esetén megállapítja annak feltehető okát. Ezután megkezdi a borítékok felbontását. 55. A borítékok kiürítésekor az érvénytelen szavazatokat azonnal félre kell tenni. Ennek megtörténte után a szavazatszedő bizottság összeszámlálja a leadott érvényes szavazatokat. 56. A leadott szavazat érvénytelen és a szavazás eredményénél nem vehető figyelembe, ha a szavazólapot nem hivatalos borítékban adták le, vagy nem hivatalos szavazólapot használtak. A szavazólapokra a szavazó által ráírt megjegyzések, vagy feltételek a szavazatok érvényességét nem érintik. A szavazat érvényességéről a szavazatszedő bizottság végérvényesen dönt. 57. A szavazatszedő bizottság a szavazásról és a szavazatok összeszámolásáról két példányban jegyzőkönyvet készít, amelyet a bizottság tagjai írnak alá. A szavazási jegyzőkönyvben fel kell tüntetni: a) a szavazás helyét és napját, b) a szavazókör sorszámát, a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét, c) az urnák megvizsgálásának tényét és ered-* menyé t, d) a szavazás kezdetének és befejezésének időpontját, ej a névjegyzékben és a pótnévjegyzékben szereplő választójcgosultak számát, f) a leadott összes szavazatok számát, egyúttal a szavazók számának az urnában talált borítékok számával történt összehasonlítása ered-; menyét, g) az érvényes és érvénytelen szavazatok szá-s mát, h) a lajstromra és ellene leadott szavazatok számat, i) a visszautasított választók számát,