Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)
1958 / 74. szám
670 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 74. szám. Egy községben csak egy falusi ifjúsági szövetkezet szervezhető, a vidéki városokban több te alakulhat. A falusi ifjúsági szövetkezet megalakításához és működéséhez legkevesebb 20 tagra van szükség. III. A SZÖVOSZ és a KISZ KB feladatai a falusi ifjúsági szövetkezetek létrehozása érdekében* 1. A KISZ Központi Bizottság felhívja a KISZ Megyebizottságokat, a SZÖVOSZ pedig a MESZÖV-eket, törekedjenek arra, hegy 1958. év végéig minden járásban lehetőleg egy falusi ifjúsági szövetkezetet hozzanak létre. A falusi ifjúsági szövetkezet szervezését olyan községekben kell kezdeményezni, amelyekben túlnyomóan egyéni termelők gazdálkodnak, a tsz-tagok iskolát végzett gyermekeit a tsz-ben kell munkához segíteni. A falusi ifjúsági szövetkezetbe való felvételüket a KISZ Megyebizottság engedélyezi. A KISZ Megyebizottságck és a MESZÖV-ek gondoskodjanak arról, hogy a megalakuló falusi szövetkezetek részére a szükséges működési feltételek biztosítva legyenek. A lehetőségek határain belül megfelelő nagyságú állami tartalékterületet (sorrendben a termelői szakcsoportok után, de az egyéni gazdákat megelőzve) bérleményt, vagy más törvényesen igénybevehető földterületet bocsássanak a falusi ifjúsági szövetkezet rendelkezésére. Segítsék a megalakuló falusi ifjúsági szövetkezetek állattenyésztő csoportjait a tenyésztéshez szükséges felszerelések, tenyészállatok juttatásával. 2. A falusi ifjúsági szövetkezetek megalakulásának és fejlődésének gazdasági megalapozása érdekében a SZÖVOSZ gondoskodik arról, hogy a) a megalakuló falusi ifjúsági szövetkezetek növénytermesztő és kertészeti csoportjainak; b) a kisállattenyésztésre szervezendő falusi ifjúsági Btzövetkezetek csoportjainak — főként nyúl-, baromfitelepek felállítására és méhészetek létesítésére — valamint tenyész-nyúl, naposcsibe és méhcsalád beszerzésere megfelelő beruházási és forgóhitel álljon rendelkezésre. A SZÖVOSZ a falusi ifjúsági szövetkezeteket bekapcsolja meglevő szerződéses termeltetés rendszerébe és kiterjeszti rájuk a termelői szakcsoportokra vonatkozó hitelkedvezményeket. A falusi ifjúsági szövetkezetek kérésére a beruházási hiteleket a termelői szakcsoportokra megállapított hitelformák szerint, a forgóeszköz-szükségletet pedig a szerződéses (termelési, szállítási) rendszer keretében kell biztosítani. 3. A SZÖVOSZ Igazgatósága és a KISZ KB felkéri a Pénzügyminisztériumot, hogy a szőlő- és gyümölcsoltvány termelésre, valamint a gyümöiestelepítésre a falusi ifjúsági szövetkezetek részére — a termelőszövetkezetekre érvényes feltételek mellett — nyújtson kedvezményes telepítési hiteleket. 4. Az olyan jellegű tevékenységet folytató falusi ifjúsági szövetkezetekben, amelyek tagjaik munkáját tartósan lekötik és állandó foglalkoztatást biztosítanak, a jövedelemelosztás olyan formáját kell kialakítani, amely a bevételekből rendszeres havi előlegek biztosítását teszi lehetővé. A jövedelemelosztás szabályainak kialakítása során arra kell törekedni, hogy a jó'edelem nagyobb részét munka szerint, kisebb részét a részjegyek arányában osszák fel. Komócsin Zoltán s. k., Nyers Rezső s. k., KISZ KB első titkára. a SZÖVOSZ elnöke. Az Országos Erdészeti Főigazgatóság és a KISZ KB Intéző Bizottságának határozata az erdőnkívüli fásításokról az 1958—60. évben. (Nem teljes szöveg.) A KISZ I. országos értekezletének határozata értelmében a KISZ a legközelebbi évek során 1O0 millió facsemete elültetését vállalta. Ennek érdekében — a fásítási népgazdasági és népegészségügyi fontosságát szem előtt tartva — évről-évre hagyományossá kell tenni az ifjúságnak a tavaszi és őszi fásításokban való részvételét. 1058. tavaszán a „Fásítás hónapjá"-ban a KISZ és úttörő szervezeteink munkájukkal tettek bizonyságot arról, hogy megértették az országfásítás jelentőségét. Munkájuk •eredményeként 7,3 millió facsemete és 1,3 millió suháng került földbe. Társadalmi munkával 1,6 millió forintot takarítottak meg, amely összeg 3'G'O ha erdőtelepítés költségének felel meg. Több mint 210 KISZ és úttörő szervezet, bizottság 220 fiatal kapott pénzjutalmat, kitüntetést, oklevelet kiváló munkájáért. A KISZ vándorzászlaját a tavaszi fásításban legjobb eredményt elért Veszprém megyei KISZ bizottság nyerte el. Az Országos Erdészeti Főigazgatóság és a KISZ KB. Intéző Bizottsága — értékelve a tavaszi fásítás hónapja eredményeit és hiányosságait — szem előtt tartva továbbá a fásítás jelentőságét, a KISZ I. országos értekezlet határozatát — a következőket határozta el: I. A KISZ szervezetek egyik legfontosabb feladata legyen évről-évre az országfásításban való tevékeny részvétel. Szervezeteink úgy végezzék a munkájukat, hogy az „Ültess és gondozz annyi fát, ahány éves vagy!" jelszót kiiszistáink és az ifjúság nagyrésze társadalmi munkával teljesítse. A KISZ és úttörő szervezetek az állami erdőgazdaságok tervei alapján fásítják a silány, egyébként nem hasznosítható parlag területeket, kopár legelőket. A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok területén létesítsenek mezővédő erdősávokat, fasorokat, a főközlekedési és dülőutak, továbbá vasútvonalak, öntözőcsatornák és vízfolyások mentén telepítsenek fasorokat, mezővédő erdősávokat. A városok és községek által készített tervek alapján fásítsák a városok, községek belterületét, a hősi emlékművek, sportpályák, iskolák környékét, temetőket; létesítsenek gyermek játszótereket. A méhlegelők növelése érdekében a mahészszakcsoportokkal közösen mézelő fákból létesítsenek ligeteket. A selyemhernyótenyésztés érdekében pedig a „Herbária" Országos Gyógynövény és Selyemgubó Forgalmi Szövetkezeti Központ kirendeltségei tervei alapján epreskerteket. A KISZ és úttörő szervezetek tevékenyen vegyék ki részüket a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1000/1950. (III. 5.) sz. határozatban elrendelt, „Fásítás Hónapjá"-ban megtervezett fásítási munkák végrehajtásában. Kapcsolódjanak be a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai által megrendezendő fásítási ünnepségek megszervezésébe. A KISZ és úttörő szervezetek vállalják a fásítások ápolását. Az általuk telepített fásításokat kapálják meg, s végezzék el az erdőgazdaság utasítása szerint az egyéb ápolási munkákat is. II. A fásítási célok megvalósítása érdekében: 1. A KISZ é> úttörő szervezetek az 1958. őszi fásításokra vonatkozó elgondolásai kát szeptember 15-ig, a további években július 15-ig, a tavaszi fásításokra vonatkozó elgondolásaikat pedig a tárgyévet megelőző évben november 15-ig tárgyalják meg a községi (városi) tanács végrehajtó bizottságával. A végrehajtó bizottság a KISZ