Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 73. szám

73. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 653 b) a növendékállatok gümőkórmentes felnevelése; c) annak biztosítása, hogy a gümőkórmentesen felnevelt növendék szarvasmarhák a tenyésztésbe való beállításuk után se fertőződhessenek gümőkórral és felhasználhatók legyenek gümőkórral fertőzött kis- és nagyállományok kicserélésére; d) a helyi adottságok kihasználásával és a védekezés hiányzó feltételeinek folyamatos megteremtésével annak elérése, hogy a gümőkórral fertőzött állatok a betegséget ne terjeszthessék és gümőkórmentes állatállományok legyenek kialakíthatók; e) a gümőkórral fertőzött állatok számának fokozott selejtezés vagy a fertőzött állományoknak kijelölt gazdaságokba, illetőleg üzemegységekbe gyűjtése útján történő tervszerű csökkentése. IX. ,A védekezés megszervezése. 27. A gazdaságokban el kell készíteni a szarvasmarhagümőkór elleni védekezés tervét és a gazdaságokat a gümőkór szempontjából a 7—9. pontokban foglaltaknak megfelelően minősíteni kell. 28. A védekezési tervben meg kell határozni: a) a gümőkórral fertőzött állatok felderítésere irányuló és az ellenőrző vizsgálatok idejét,' továbbá az ezek elvégzéshez szükséges segédmunkaerő biztosításának módját, b) a gazdaságon belül az állatok elhelyezésének és a gazdaságba irányuló állatforgalomnak szabályait, továbbá az állomány esetleges pótlásának rendjét, c) a fertőzött és nem fertőzött állatcsoportok külön legeltetésének és itatásának érdekében a legelők használatának és az itatásnak a rendjét, d) a nyári szállások, elkülönítő helyiségek, trágyatelepek létesítésének, az itatásos borjúnevelés bevezetésnek, a növendékállatok elkülönített felnevelésének a módját, e) az istállóhigiénét szolgáló munkálatokat, f) a szükséges fertőtlenítőszer mennyiségét és beszerzésének idejét, g) a gazdaságon belül végzendő állategészségügyi felvilágosító és nevelőmunkát. 29. Az állami gazdaságokban a szarvasrnarhagümőkór elleni védekezés tervét az igazgató a gazdaság állatorvosával és főállattenyésztőjével, továbbá a termelési igazgatóság főállattenyésztőjével és főállatorvosával, valamint a megyei főállatorvossal együtt köteles elkészíteni. A tervet — jóváhagyás végett — a termelési igazgatóság útján be kell mutatni a Földművelésügyi Minisztérium Állami Gazdaságok Főigazgatóságának. 30. A kísérleti-, tan- és célgazdaságokban, valamint az egyéb állattartó vállalatoknál a védekezési tervet a gazdaság (vállalat) vezetője a gazdaság (vállalat) állatorvosával és állattenyésztőjével /továbbá a megyei főállatorvossal együtt köteles elkészíteni. A tervet — jóváhagyás végett — a gazdaság (vállalat) közvetlen irányító szervéhez be kell mutatni. 31. Termelőszövetkezetekben a védekezési tervet az elnök a termelőszövetkezet állatait kezelő állatorvos és az állattenyésztő, ha pedig a termelőszövetkezetben állattenyésztő nincs, a járási főállattenyésztő bevonásával köteles elkészíteni. A tervet közgyűlésen meg kell tárgyalni. A közgyűlés által elfogadott tervet — jóváhagyás végett — a járási mezőgazdasági osztályhoz be kell mutatni. 32. A védekezési terv alapján a gümőkór szem-> pontjából — az állami, kísérleti, tan- és célgazdaságokat, továbbá az egyéb vállalatok gazdaságait a megyei mezőgazdasági osztály, — a termelőszövetkezeteket a járási mezőgazdasági osztály minősíti. 33. A védekezés eredményéről kötelesek a gazdaságok minden év január és július hó 15. napjáig a függelékben 1. szám alatt jogialt minta szerint jelentést tenni. A gazdaságok a termelőszövetkezetek kivételével a jelentést a megyei mezőgazdasági osztályhoz és közvetlen irányító szervükhöz, a termelőszövetkezetek állatait kezelő állatorvosok pedig a járási mezőgazdasági osztály útján a megyei mezőgazdasági osztályhoz tartoznak beterjeszteni. A megyei mezőgazdasági osztály minden félévet követő hónap utolsó napjáig összefoglaló jelentést köteles a Földművelésügyi Minisztérium á^ lategészségügyi igazgatóságához felterjeszteni. X. A megelőzés rendszabályai. 34. A gazdaságokban új, közös szarvasmarhaállományt csak gümőkórmentes állományokból szabad létesíteni. Újonnan alakuló termelőszövetkezetek közös áliományába gümőkórral fertőzött udvarból származó szarvasmarhát csak kivételesen, a járási mezőgazdasági osztály engedélyével akkor szabad beállítani, ha annak elkülönítése a termelőszövetkezetben megoldható. 35. Gümőkórmentes és mentesítés alatt álló gazdaságban a szarvasmarhák gondozását fertőzőképes vagy arra gyanús, gümőkóros személy nem végezheti. Ilyen gazdaságokban az állattenyésztési dolgozókat munkábaállítás előtt, azután pedig legalább évenként egyszer egészségügyi el-s lenőrzésnek kell alávetni. Gazdaságokban a gümőkórral fertőzött tehenészetek tejét vagy az abból készített savót, úgy^ szintén a tejipartól származó savót vagy lefölözött tejet csak forralás után szabad háziállatok etetésére felhasználni. 36. A gazdaságok tehenészeteiben az istállókat folyamatosan önitató berendezéssel kell felszerelni. XI. A növendékállatok gümőkórmentes felnevelésének rendszabályai. 37. A gazdaságokban a szarvasmarhaállomány gümőkórral való fertőzöttségére tekintet nélkül az újszülött borjakat lehetőleg az anyjuktól elkü«* lönítve, itatásos módszerrel kell felnevelni.