Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 1. szám

1. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 11 olyan időpontra kell kitűzni, amikor a kár szakszerűen megállapítható. A kárfelvételi eljárás időpontját az eljárás lefolytatásával megbízott kárbecslő. állapítja meg és köteles azt a gazdasággal idejében közölni. (2) A kárfelvételi eljárásról jegyzökönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a) a gazdaság előzetes kárjelentésében foglalt tényállást, b) a kárjelentés elkészítése után bekövetkezett változásokat, c) a kár elhárítására már megtett intézkedések felülvizsgálatát, valamint azt, hogy ebből mi fogadható el helyes intézkedésnek, d) azokat az intézkedéseket, amelyeknek megtétele a kár csökkentésére, a hozamkiesés megakadályozására szükséges. (3) Ha a károsodás mértéke a szemle alkalmával szakszerűen nem állapítható meg, a végleges, kármegállapítást későbbi, a termés betakarítását megelőző időpontra kell kitűzni. Ezt az időpontot a jegyzőkönyvbem meg kell jelölni. (4) Abban az esetben, ha a szemle alkalmával a végleges kármegállapítást későbbi időpontra halasztották, a végleges kárbecsléskor felül kell vizsgálni, hogy a gazdaság a kárszemle alkalmával jegyzőkönyvileg rögzített munkákat elvégezte-e. Amennyiben a gazdaság a javasolt munkákat nem végezte el és így a hozamkiesést, illetőleg a minőségi romlást nem csökkentette, csak azt a kiesést szabad megtérítésre javasolni, amely a munkák elvégzése esetén is jelentkezett volna. A kár végleges öszszegéül csak a megelőző kárfelvételi eljárás alkalmával készített jegyzőkönyvben meghatározott és a gazdaság által el is végzett többletmunkákat, valamint a hozamkiesést, illetőleg a minőségi romlást lehet elszámolni. (5) A gazdaság által közölt minden adatot naprakészen vezetett táblatörzskönyvvel és egyéb bizonylatokkal kell alátámasztani. Eríélkül a kárösszeg nem véglegesíthető. (6) A kárszemléről, illetve a kármegállapításról a jegyBnyvet 4 példányban kell elkészíteni. A jegyzőkönyvekből 2 példányt a Főigazgatóságnak, 1 példányt az irányító termelési igazgatóságnak kell megküldeni, 1 példány pedig a gazdaságnál marad. (7) A Főigazgatóság a véglegesített károkat utólag felülvizsgáltathatja és szükség esetén az eredetileg megállapított kárösszeget módosíthatja. A módosítás ellen a gazdaság a 14. §-ban foglaltak szerint fellebbezéssel élhet. (8) A rizsvetésben barnulásos megbetegedés (bruzóne) miatt bekövetkezett nagymértékű kár megállapítását a gazdaság a Főigazgatóságtól kérheti az esetben, ha a várható kár a tervezett termelés 30%-át meghaladja, vagy ennél kisebb kár esetében is akkor, ha a gazdaság előreláthatólag szanálási bizottság kiküldését fogja kérni és ha a kár keletkezését a Főigazgatóságnak 36 órán belül bejelenti. A Főigazgatóság ilyen esetben köteles szakvéleményét haladéktalanul a gazdaság rendelkezésére bocsátani. (9) A véglegesített elemi károk összegét a Főigazgatóság 30 napon belül tartozik átutalni. A Magyar Nemzeti Bank a térítés időpontjáig a véglegesített elemi károk összegét hitelfedezetül elfogadja. (10) Az irányító termelési igazgatóság rendszeres ellenő:rzési tevékenysége során a részére megküldött kárfelvételi jegyzőkönyvnek a gazdaság jóváhagyott üzemtervében is szereplő adatait köteles ellenőriztetni. A menynyi ben szabálytalanságot vagy eltérést állapít m?g, a megállapított kártérítési összeg helyesbítése céljából a Főigazgatóságot a helyes adatok közlésével haladéktalanul köteles értesíteni. 14. §. (1) Az elemi károk megállapítása ellen a gazdaság a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül irányító termelési igazgatóságán keresztül felügyeleti ha óságához benyújtandó fellebbezéssel élhet, amely annak kézhezvételétől számított további 8 napon belül a Főigazgatósággal egyetértésben intézkedik a helyszíni vizsgálat megtartása iránt. Ezen a gazdaság megbízottja, a Főigazgatóság kárszakértője és a felügyeleti hatóság megbízottja köteles résztvenni. A felügyeleti hatóság képviseletét az irányító termelési igazgatóságra is bízhatja. (2) A fellebbezés alapján lefolytatott vizsgálatról és annak eredményéről a 13. § (2) és (6) bekezdéseinek megfelelően jegyzőkönyvet kell készíteni és az illetékeseknek megküldeni. A felülvizsgálati jegyzőkönyvben foglaltakkal szemben további jogorvoslatnak helye nincs. 15. §. (1) A károsult állami szerv a Főigazgatóság által kiutalt kártérítési összeget teljes egészében a kár helyreállítására, pótlására, illetőleg fedezetére köteles fordítani. Ennek a kötelezettségnek az ellenőrzése az állami szerv felügyeleti hatóságának a feladata. (2) A kártérítésben részesült állami szerv a hozzá viszszakerülő bármilyen értéket vagy befolyt összeget átvenni és erről a Főigazgatóságot értesíteni köteles. A megkerült értékek után visszatérítendő összeget az esetleges időközi romlás figyelembevételével a Főigazgatóság állapítja meg. (3) A károsult állami szerv köteles a kártokozóval szemben fennálló megtérítési igényét az idevonatkozó jogszabályok alapján érvényesíteni és a megtérült összeget a Főigazgatóság által folyósított kártérítési összeg erejéig a Főigazgatóságnak átutalni. Az állami szerv kérésére képviseletét a visszkereseti eljárásban indokolt esetben a Főigazgatóság is elláthatja saját megbízottja útján. 16. §. A Főigazgatóság megengedheti, hogy egyes állami szervek a jelen utasítás hatálya alá eső káraikat — ha a körülmények indokolják és megfelelő kárrendezési szervezettel rendelkeznek — maguk rendezhessék és ennek fedezésére részükre elszámolási kötelezettséggel időközönként ellátmányt folyósíthat. 17. §. A jelen utasítás 1958. évi január 1-én lép hatályba. Ugyanakkor hatályát veszti a 160/1956. (P. K. 28.) P. M: számú utasítás. Polónyi Szűcs Lajos s. k., a pénzügyminiszter első helyettese.