Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 69. szám

69. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 611 3. §• (1) Az áruvásárlási kölcsönben részesülő dol­gozó (a továbbiakban: vásárló) az áru vételárának kölcsönnel nem fedezett részét és a kölcsön után járó egyszeri kezelési költséget köteles a Taka­rékpénztárnál a kölcsön folyósítása előtt kész­pénzben lefizetni. A Takarékpénztár a vételárra lefizetett összeg és a kölcsön együttes összegéről hitellevelet állít ki, amely a kiállítástól számított 30 napon belül, a megvásárolt árucikkek vételárá­nak kifizetésére használható fel. (2) A hitellevelet csak a Belkereskedelmi Mi­nisztérium által kijelölt vállalati egységnél (bolt­nál, áruháznál), a Belkereskedelmi Minisztérium által meghatározott áruk vásárlására lehet fel­használni. 4. §• (1) A hitellevélnek az alábbi érvényességi kel­lékeket kell tartalmaznia: a) a vásárló nevét és lakcímét; b) a vásárló személyi igazolványának számát; c) a hitellevél összegét (számmal és betűvel); d) a hitellevél érvényességi idejét; e) a kiállítás helyét és keltét; f) a takarékpénztári fiók bélyegzőjét és cég­szerű aláírását. (2) A vásárló a hitellevél felhasználásával (a vá­sárlással) harmadik személyt is megbízhat. Ez esetben a hitellevélen a megbízott nevét, lakcímét és személyi igazolványának számát is fel kell tüntetni. (3) Érvényesnek csak az olyan hitellevelet lehet elfogadni, amelyen sem törlés, sem javítás nincs. (4) Az áru a hitellevélben megjelölt vásárlónak, vagy megbízottjának személyazonossága' igazo­lása mellett, a hitellevél bevonása ellenében ad­ható ki. A hitellevél hátlapján fel kell tüntetni a kiszolgáltatott áru pontos megnevezését és teljes vételárát, az eladási jegyzék számát és az átvevő személyi igazolványának számát. A vásárló, vagy megbízottja az áru átvételét a hitellevélen alá­írásával elismeri. Az adatok helyességét a bolt­vezető, vagy helyettese aláírásával köteles igazolni. (5) Ha az áru vételára a hitellevél összegét még­ha1 adja, a különbözeti összeget készpénzben kell megfizetni. (6) A Budapesten kiállított hitellevelet csak Budapesten, a vidéken kiállított hitellevelet abban a megyében lehet vásárlásra felhasználni, amely­nek területén kiállították. (7) A bevont hitellevelet — az előnyomott he­lyen — lyukasztással érvényteleníteni kell. (8) A kereskedelmi vállalat a kiszolgáltatott áru ellenértékét, legfeljebb azonban a hitellevélen feltüntetett összeget, a kiállító takarékpénztári fióktól a beszedési megbízási rendszerben kapja meg. A beszedési megbízáshoz az érvénytelenített hitellevelet csatolni kell. A hitellevél lejáratát kö­vető 15 nap után a követelést a beszedési meg­bízási rendszer keretében nem lehet érvényesí­teni. (9) Ha a vásárló a hitellevelet elveszti, vagy az birtokából egyébként kikerül, az ebből' eredő kar őt terheli. 5- §• A hitellevélnek a kölcsönnel vásárolható áruk jegyzékén nem szereplő árucikkek vásárlására való felhasználása, valamint hitellevéllel történő fizetés ellenében ily árucikkek kiszolgáltatása esetén a hitelrendszerről szóló 19 1952. (III. 13.) M. T. számú rendeletnek a hitel rendeltetéséhez nes felhasználására vonatkozó büntetőrendelkezé-* sei az irányadók. 6- §• A jelen rendelet 1958. évi szeptember hó 6, napján lép hatályba; végrehajtásáról a Pénzügy-* minisztérium Takarékpénztári Főigazgatósága és a Belkereskedelmi Minisztérium gondoskodik. Polónyi-Szücs Lajos s. k., Tausz János s. k., a pénzügyminiszter belkereskedelmi első helyettese. miniszter. A belkereskedelmi miniszter 83/1958. (K. É. 30.) Bk. M. számú utasítása az áruvásárlási kölcsönről. (Nem teljes szöveg.) Egyes nagyobb értékű fogyasztási cikkek beszerzésének megkönnyítése érdekében a 1/1953. (IX. 3.) P. M—Bk. M. számú rendelet alapján az Országos Takarékpénztár a bérből és fizetésből élő dolgozók részére kölcsönt folyósíthat. Az állami kiskereskedelmi vállalatoknál a kölcsönnel való vásárlást az alábbiakban szabályozom: 1. Az Országos Takarékpénztár az áruvásárlási köl­csönben részesülő dolgozók részére jelzés nélküli, vagy B sorszámmal és keresztcsík jelzéssel ellátott hitellevelet ad ki. (Szövegét az 1. sz. melléklet tartalmazza.) A hitellevelet csak a kijelölt, vállalati egységekben (boltokban, áruházakban) és csak a belkereskedelmi mi­niszter által meghatározott áruk vásárlására lehet fel­használni. 2. Hitellevél ellenében való értékesítéssel csak az utasítás 2. sz. mellékeiében fe'sorolt vállalatok kiielölt boltegységei — ide értve az áruházakat is — foglalkoz­hatnak. A tanácsok felügyelete alá tartozó boltokat a ta­nács vb. kereskedelmi osztálya jelöli ki. Egyes széles terí­tést igénylő áruk (pl. tűzhely) árusítására helyes vala­mennyi szakboltot kijelölni. A boltok kijelölésínéi azon­ban a bérből-fizetésből élők területi megoszlását figye­lembe kell venni. Azokat az árukat, amelyek iránt a fo­gyasztói érdeklődés szűkebb körű, megyénként egy on't^ ban kell forgalomba hozni. A tanács vb. kereskedelmi osztálya által kijelölhető boltok számát ugyancsak a 2. sz. melléklet tartalmazza. A kereskedelmi osztályok kötelesek a kijelölt boltok alábbi adatait a Belkereskedelmi Minisztérium Tervgaz­dasági főosztályával és az Országos Takarékpénztár me­gyei fiókjaival (Budapesten: az OTp. budapesti igazgató­ságával, V. Nádor u. 6.) szeptember 6-ig közölni. Ezek az adatok: a bolt profilja (pl. sportbolt), telephelye, a cikkek megnevezése, amelyek árusítására a boltot kijelölték, a vállalat neve. 3. Hitellevél ellenében csak 3. sz. mellékletben felsorolt áruk hozhatók forgalomba. A kijelölt boltoknak, a náluk kölcsönnel beszerezhető áruk jegyzékét a boltban feltűnő helyen ki kell függeszteni. A jegyzéket a vállalatnak alái írással és pecséttel hitelesíteni kell.

Next

/
Oldalképek
Tartalom