Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)
1958 / 58. szám
58. szám. TANÁCSOK (2) Állami mezőgazdasági, illetőleg állami erdőgazdasági üzemek a tanácsok és az állami vállalatok kezelésében levő gazdaságok is. (3) A családi pótlékra jogosultság kiterjed azokra az újságírókra is, akiknek betegségi ellátásáról az Újságírók Szanatórium Egyesülete gondoskodik. R. 2. §. (1) A dolgozónak családi pótlék jár a tizenhatodik életévét még be nem töltött gyermeke, mostohagyermeke, örökbefogadott gyermeke, nevelt gyermeke, unokája és testvére (a továbbiakban röviden: gyermek) után, tekintet nélkül arra, hogy a gyermeknek keresete vagy jövedelme van-e. Vhr. 3. §. A dolgozónak nevelt gyermeke, testvére és unokája után — az egyéb feltételek fennállása esetében — a családi pótlék abban az esetben jár, ha őket a dolgozó állandóan saját háztartásában tartja el, vagy tanintézetben saját költségén nevelteti. Az eltartást (neveltetést) félévenként igazoltatni kell. (2) Az iskolai tanulmányokat folytató gyermek után a családi pótlék a közép- vagy középfokú iskolai tanulmányok befejezéséig, legfeljebb azonban a gyermek tizenkilencedik életévének betöltéséig jár. A továbbtanulás címén folyósított családi pótlék a tanulmányi szünidő alatt is jár. Vhr. 4. §. (1) A családi pótlékra jogosultság szempontjából közép- vagy középfokú iskolai oktatás keretében tanulmányt folytatónak kell tekinteni a középiskolák, technikumok tanulóin kívül a képzőintézetek (tanítóképző, ápolónőképző stb.) és a szakiskolák (ipari, mezőgazdasági, zenei szakiskolák, gyors- és gépíró iskolák stb.) tanulóit, ha e tanulmányok megkezdése előtt érettségi vizsgát nem tettek. (2) A tanulmányi családi pótlék a nyári szünidő tartamára is jár, legfeljebb azonban annak a hónapnak utolsó napjáig, amelyben a gyermek tizenkilencedik életévét betöltötte. A közép- vagy középfokú iskolai tanulmányok befejezését követő nyári szünidő tartamára tanulmányi családi pótlék nem jár, kivéve, ha a gyermek a tanév befejezésekor önhibáján kívül záró vizsgát nem tehetett. (3) A tanulmányi családi pótlék az után a gyermek után is jár, aki orvosi igazolás szerint betegsége, testi vagy szellemi fogyatkozása miatt tanulmányait csak mint magántanuló végzi. (3) A tizenhatodik életévét betöltött első és másodéves ipari (kereskedő) tanuló- gyermek után a családi pótlék legfeljebb a tizennyolcadik életévének betöltéséig jár. KÖZLÖNYE 499 Vhr. 5. §. A családi pótlék a tizenhatodik életévet betöltött első és másodéves ipari (kereskedő) tanuló után a gyermek keresetének (ösztöndíjának) összegére tekintet nélkül jár. A tanviszony fennállását ilyen esetben fél-* évenként igazoltatni kell. (4) Az után a gyermek után, aki az (1)—(3) be-> kezdésben meghatározott jogosultsági időtartam lejárta előtt testi vagy szellemi fogyatkozása miatt munkaképességét — orvosi igazolás szerint — legalább 67%-ban tartósan elvesztette, ennek az állapotnak a tartamára a családi pótlék •korhatárra tekintet nélkül jár. Vhr. 6. §. (1) A R. 2. §-a (4) bekezdése alapján a családi pótlék a gyermek korára te-* kintet nélkül abban az esetben jár, ha a 67%-os. vagy ezt meghaladó mértékű munkaképességcsökkenés, illetőleg munkaképtelenség legalább egy éve tart, vagy — kelet-* kezésének időpontjától számítva — előrelát-* hatóan legalább egy évig tartani fog. (2) A betegség okozta átmeneti munkaképtelenség alapján a gyermek után családi pót-« lék abban az esetben sem jár, ha a betegség jellegéből következően ez az állapot egyébként huzamosabb időn át fennáll. A gümő-* kórban szenvedő gyermek után azonban jár a családi pótlék, ha a betegség az orvosi igazolás szerint legalább egy éven át tartó munkaképtelenséget okoz és ez a munkaképtelen-* ség a gyermek tizenhatodik életévének betöltése, vagy a R. 2. §-a (2) és (3) bekezdésében meghatározott jogosultsági időtartam le-* járta előtt keletkezett. (5) A dolgozó családi pótlékra abban az esetben jogosult, ha saját háztartásában legalább két, az (1)—(4) bekezdésekben megjelölt gyermeket tart el. Vhr. 7. §. (1) Ha a gyermek eltartásáról többen gondoskodnak,. eltartójának azt kell tekinteni, akinek a háztartásában a gyermek él. Ha ilyen esetben a gyermek egyik eltart tója háztartásában sem él, eltartójának azt kell tekinteni, aki eltartásáról túlnyomórészben gondoskodik. (2) Ha a dolgozó mindegyik gyermeke, vagy gyermekei közül egyesek olyan családi pótlékra nem jogosult nagyszülő háztartásában élnek, aki eltartásukról egészen vagy túlnyomórészben gondoskodik, a családi pótlékot — az egyéb feltételek fennállása esetében — a dolgozó jogán kell megállapítani és a nagyszülő által eltartott gyermekre (gyér-* mekekre) eső összeget (arányos összeget) a nagyszülő részére kell kifizetni. (G) Az egyedülálló dolgozó nő egy gyermeke után is jogosult családi pótlékra. Ebből a szempontból egyedülálló dolgozó nőnek kell tekinteni:
