Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 56. szám

56. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 491 jogával, ezért ellenkező rendelkezés hiányában az egyéni tulajdonos kérelme alapján is a járási tanács végrehajtó bizottságának kell a keresetet megindítania. Ezt az álláspontot vallók azt is szem előtt tartják, hogy ilyen módon kellően előkészített, megfelelő szakvéleménnyel ellátott keresetek kerülnek a bíróság elé. Ez a felfogás sem mutatkozik helytállónak. A R. 7. §-ának már többször kiemelt rendelkezése szerint a bíróság a haszonbérbeadó kérelmére határoz, a Vhr. 11. §. (3) bek. pedig a járási tanács végrehajtó bizottságát csak a haszonbérbeadó községi tanács végrehajtó bizottságának képviseletében ruházza fel a keresetindítás jogával. A harmadik álláspont értelmében a R. és Vhr. rendezései az egyéni tulajdonosnak a kishaszonbérleti szerződés megszüntetése iránti jogát csak annyiban érintik és egyben korlátozzák, hogy a kérelmét csak a R. 7. §-ában felsorolt okokra alapíthatja, egyébként a keresetével nyomban és közvetlenül a bírósághoz fordulhat, sőt az államigazgatási szervek a nála benyújtott kérelmet hatáskör hiányában el kell utasítania. Ez az álláspont viszont szem elől téveszti a Vhr. 11. §. (3) bekezdésének azt a kötelező előírását, hogy az egyéni tulajdonos haszonbérbeadó kérelmét a községi tanács mezőgazdasági szakigazgatási szervnél írásiban köteles benyújtani, ez a szerv pedig a kérelmet a véleményével együtt a járási mezőgazdasági osztály útján a járási tanács. végrehajtó bizottságához terjeszti fel. Kétségtelen, hogy ezzel a rendelkezéssel az egyéni tulajdonosok vonatkozásában a további*szabályozás mintegy megszakad, ez a hiányosság azonban a kiemelt földbirtokpolitikai cél és a két jogszabály ismertetett rendelkezéseinek egybevetése alapján pótolható. Vita merült fel abban a kérdésben is, hogy az egyéni tulajdonos haszonbérbeadó jogosult-e a R. 7. §-ában felsorolt valamennyi ok alapján kérni a haszonbérleti szerződés megszüntetését. Az ellentétes álláspontokra, valamint a kérdés jelentőségére tekintettel a Legfőbb Ügyészség szükségesnek tartotta, hogy a Legfelsőbb Bíróság polgári kollégiuma adjon irányítást, egyben a következő kollégiumi állásfoglalás hozatalát javasolta: A 63/1957. (X. 19.) Korm. sz. rendelet és az annak végrehajtása tárgyában kiadott 16/1957. (XI. 3.) F. M. számú rendelet rendelkezései az állami tartalékföldekből kártalanításként, vagy földvisszajuttatásként egyéni tulajdonba adott mezőgazdasági ingatlanokra fennálló kishaszonbérleti szerződéseket annyiban érintik, illetve az új tulajdonos jogát annyiban korlátozzák, hogy a tulajdonos a kishaszonbérleti szerződés felbontására irányuló kérelmét csak a R. 7. §-ában felsorolt okokra alapíthatja. A Vhr. 11. §. (3) bekezdésében foglalt az a rendelkezés, hogy az egyéni tulajdonos haszonbérletbeadó a kérelmét a községi tanács mezőgazdasági szakigazgatási szervénél írásban köteles benyújtani, ez a szerv pedig a kérelmet véleményével együtt a járási tanács végrehajtó bizottságához terjeszti fel, földbirtokpolitikai célokat szolgál, azt kívánja biztosítani, hogy ilyen perek a tanácsi szervek előzetes tudomása és véleménnyilvánítása nélkül ne kerüljenek a bíróság elé. A járási tanács végrehajtó bizottsága a kérelmet a községi tanács mezőgazdasági szakigazgatási szervének véleményével, valamint a saját véleményével együtt átteszi a föld fekvése szerint illetékes járásbírósághoz és a járásbíróság keresetnek tekintendő kérelemmel megindult pert az egyéni tulajdonos felperessége alatt a R. 7. §-a alapján bírálja el. Ha az egyéni tulajdonos a Vhr. 11. § (3) bekezdésében előírt előzetes eljárás nélkül közvetlenül a bírósághoz fordul keresettel a kishaszonbérleti szerződés felbontása iránt, a bíróság a per tárgyalását a Pp. 152. §-a alapján felfüggeszti és a keresetlevelet az előzetes eljárás lefolytatása végett a községi tanács mezőgazdasági szakigazga* tási szervéhez teszi át. A R. 7. §. e) pontjának alkalmazására csak a községi tanács végrehajtó bizottsága kezelésében lévő állami tartalékföldekkel kapcsolatban kerülhet sor. A 7. § a)—d) pontjaiban felsorolt egyéb okok alapján az egyéni tulajdonos is jogosult a haszonbérleti szerződés megszüntetését kérni. A c) pont esetében a bíróság köteles azt a megállapítást figyelembe venni, hogy a kishaszon bérlő részéről mulasztás nem történt. Ha az igazgatási hatóság megállapítása szerint történt mulasztás, a bíróság a perben lefolytatott bizonyítás egyéb adatainak is a megállapításban foglaltaknak együttes mérlegelésével dönti el, hogy a haszonbérleti szerződés felbontásának helye van-e. A Legfelsőbb Bíróság polgári kollégiumának tanácsvezetői értekezlete az 1958. évi május hó 12. napján tartott ülésén a Legfőbb Ügyészség most ismertetett javaslatát elfogadta és annak megfelelő állásfoglalást hozott. P. M. közlemények. Fakitermelés után fizetendő forgalmi adó. Az erdőbirtokossági társulatok, legeltetési- és egyéb társulatok (a továbbiakban: társulatok), továbbá a magár nos erdőtulajdonosok az erdejükből kitermelt fa utáni — a 21/1955. (XII, 30.) P. M. számú rendelet* 2 § U| bekezdésének d) pontjában foglaltak alapján — terme-: lői forgalmi adót kötelesek fizetni. A fizetendő termelői forgalmi adó mértéke a 27/1957$ (VIII. 3.) P. M. számú rendelet 1. §. 24. pontjában meg/i határozott 5%Í A termelői forgalmi adó alapja: a) az eladásra kerülő fa után a ténylegesen elért áv4 bevétel; b) a társulati tagok között ellenérték befizetése nélkül kiosztott fa után a tő melletti termelői ár. A tő melletti termelői árat a leadóállomási bruttó termelői árból a vasúti fuvardíj és a szállítási költségek előírás szerinti visszaszámításával kell megállapítani. A társulatok részéről az erdőgazdaságoknak birtokosi ar<myrész-joguk alapján átadott fa értéke, továbbá aa * A rendelet a Tanácsok Közlönye 1956. évi • 2. számában jelent meg.