Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 55. szám

482 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 55. szám. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ÁLLÁSFOGLALÁSA. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól Szóló 1957. évi IV. törvény* alkalmazása során felmerülő kérdések. (Nem teljes szöveg.) a) A Tv. 43. §-a alapján hozott határozatokat a megyei szervek is kötelesek felterjeszteni felettes szerVükhöz. A Tv. 43. §-ának (4) bekezdése kimondja, hogy az érdemi határozat visszavonásáról, vagy módosításáról a közvetlen felettes államigazgatási szervet és az ügyfeleket — a határozat egyidejű megküldésével — minden esetben értesíteni kell. A Tv. 43. §-éban írt feltételek megléte esetén a megyei szervek is jogosultak saját — akár első. akár másodfokú határozatukat visszavonni, vagy módosítani. Miután nincs olyan jogszabályi rendelkezés, mely a megyei szerveket a Tv. 43. § (4) bekezdésének a rendelkezései alól kivonná, sőt a hivatkozott törvényhely •minden esetben kötelezővé teszi az ilyen határozatnak a felettes szerv részére való megküldését, a helyes álláspont az, hogy a Tv. 43. §-ára alapított határozataikat a megyei szervek is felettes szervükhöz kötelesek felterjeszteni. Felettes szerv alatt a Tv. 50. §-ában felsorolt szerveket kell érteni. b) A megyei tanács végrehajtóbizottsága határozatának panasszal, vagy keresettel való megtámadása nincs kizárva. Kétségtelen, hogy a Tv. elgondolása szerint az egyedi ügyeket lehetőleg megyei szinten véglegesen el kell bírálni és az ilyen ügyekkel kapcsolatos panaszok intézésétől az országos szerveket mentesíteni kell. Erre: utal a Tv. 65. §-ának (2) bekezdése, mely a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács vb. szakigazgatási szervének határozata elleni panasz elbírálását a végrehajtóbizottság hatáskörébe utalta. Feltehető, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága az egyedi ügyekben az esetek túlnyomó többségében olyan határozatot hoz, mely alaposságánál és meggyőző indokolásánál fogva újabb panaszt már nem eredményez. Ennek ellenére előfordulhatnak esetek, amikor felmerül a kérdés, hogy a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtóbizottságának akár II. fokon, akár a panasz elbírálása eredményeképpen hozott döntése ellen lehet-e panasszal élni, vagy az ilyen döntést a bíróság előtt keresettel meg lehet-e támadni. Nincsen olyan jogszabályi rendelkezés, mely a megyei ímegyei jogú városi, fővárosi) tanács végrehajtóbizottságának döntése ellen akár a panasz benyújtását, akár a kerestindítást kizárná. Panasz esetében tehát ilyenkor is a Tv. 65. §-ának (1) bekezdésében írt általános rendelkezés szerint kell eljárni, tehát a panasz elbírálására — amennyiben azt a Tv. 43. §-a alapján a végrehajtóbizottság saját hatáskörében nem orvosolja — a közvetlen felettes szerv, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága hivatott. Tiltó jogszabály hiányában ugyancsak nincs kizárva, hogy a végrehajtóbizottság határozatát a fél — az egyéb feltételek megléte esetén — a bíróság előtt keresettel megtámadhassa. Példák: A megyei' tanács végrehajtóbizottsága az állami tulajdonba vett házingatlan mentesítésére irányuló kérelmet II. fokon törvénysértéssel elutasította. Az ügyfél nem zárható el attól, hogy a törvénysértés orvoslá* Az idézett törvényt a Tanácsok Közlönye 1957. évi 33. száma közli. sát szorgalmazza. A Tv. 43. §-a alapján a végrehajtóbizottság maga is visszavonhatja vagy módosíthatja határozatát. Ha ezt nem teszi, akkor a panaszt a Kormány. Titkárságához kell felterjesztenie. Természetesen a fél az ügyészséghez is panasszal fordulhat, ilyen esetben az ügyész a törvénysértő határozatot óvással köteles megtámadni. Vagy: a kerületi tanács vb. lakásügyi szakigazgatási szerve valamely lakrész igénybevételét rendeli el. A másodfokú (tehát megyei jogú városi vagy fővárosi) lakásügyi hatóság határozatot helybenhagyja. A végrehajtóbizottság panasz alapján a II. fokú határozatot megsemmisíti és a lakást az igénybevétel alól mentesíti. Az ügyfél nem zárható el attól, hogy a végrehajtóbizottság döntése ellen panasszal éljen. A panasz elbírálásának lehetőségei ugyanazok, mint az előző példában. Ha azonban az I. fokú lakásügyi hatóság igénybevételt elrendelő határozatát a II. fok változtatta meg és a panasz alapján a végirehajtóbizottság hozott az I. fokú határozatnak megfelelő döntést, akkor ez ellen a bírósághoz keresettel lehet fordulni. A Tv. 57. § (1) bekezdés b) pontja értelmében ugyanis a lakásrész igénybevétel lét elrendelő határozat a bíróság előtt megtámadható. Az I. fokú lakásügyi hatóság igénybevételt elrendelő határozata még nem volt keresettel megtámadható, mert a fellebbezés jogát még nem merítették ki. A II. fokú határozat viszont nem rendelt el igénybevételt, ezt a végrehajtóbizottság rendelte el a panasz alapján. A végrehajtóbizottság döntése: államigazgatási szerv határozata. Ellene nincs helye fellebbezésnek. Ilyen körülmények között azt a Tv. 65. § (1) bekezdésében és az 57. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra figyelemmel a bíróság e]őtt keresettel lehet megtámadni. c) Ha a panaszt az annak érdemi elbírálására hivatott szervhez ennek felettes szerve teszi át, ez nem akadálya a Tv. 64. § (3) bekezdésében, illetve a Tv. 66. §-ában foglaltak alkalmazásának. Több esetben előfordul, hogy a panaszt nem az annak elbírálására hivatott szervhez, hanem ennek felettea szervéhez nyújtják be. Pl. a községi tanács vb. szakigazgatási szervének jogerős határozata elleni panaszt a megyei tanács végrehajtóbizottságához nyújtják be. Utóbbi a panaszt a járási tanács vb. szakigazgatási szervéhez teszi át. Felmerül a kérdés, hogy ilyen esetben a panasz érdemi elbírálására hivatott szerv akkor i9 köteles-e a panasszal foglalkozni, ha ezt egyébként a Tv4 64. § (3) bekezdése, vagy a Tv. 66. §-a alapján mellőzhetné. A Tv. 64. § (3) bekezdése szerint az államigazgatási * szerv az a)—b) pontokban felsorolt esetekben a panaszt nem köteles érdemben elbírálni, a 66. § esetében pedig az ismételt panaszt érdemi vizsgálat nélkül visszautasít* hatja. E törvényhelyek tehát a panasz elbírálására hivatott szerv mérlegelésére bízzák, hogy foglalkozzanak-e a panasszal vagy sem. Álláspontunk szerint ezt a mérlegelési jogkört nem szünteti meg az a tény, hogy a panaszos a jogszabály ismeretének hiányában nem a megfelelő helyre nyújtotta be a panaszát. E mellett a panaszt áttevő szerv számos esetben nem is tudja, hogy olyan panaszról van-e szó, melyet nem kötelező érdemben megvizsgálni. Ha tehát a szerv a felettes szervtől a panaszt áttétel formájában kapja meg. akkor a Tv. 64. § (3) bekezdésében, illetve a 66. §-ban írt esetekben a panasszal nem köteles érdemben foglalkozni. Ha azonban a felettes szerv a panasz érdemi elbírálására hatáskörrel bíró szervet a körülmények ismeretében érdemi eljárásra utasítja — amihez felügyeleti jogának gyakorlása körében joga van — akkor a szerv az utasításnak köteles eleget tenni . A sérelmezett határozatot hozó szerv a panasz érdemi elbírálására hivatott szerv utasítása alapján ugyancsak köteles a szükséges kivizsgálást elvégezni és az eredményt jelenteni.