Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 40. szám

372 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 40. szám. miniszterrel egyetértésben — a népgazdasági ter­vezési szakvizsgák díját az alábbiakban állapítom meg: 1. §• (1) Vizsgára csak az bocsátható, aki a vizsgadíjat a vizsgát rendező szerv által kijelölt OTp. csekk­számlára befizette. (2) A vizsgadíj minden esetben a vizsgázót ter<* heli. 2. §. (1) Vizsgadíj középfokú vizsgánál tantárgyan­ként 30.— Ft, felsőfokú vizsgánál tantárgyanként 40.— Ft. (2) A pótvizsga és ismétlővizsga díja az (1) be^ kezdésben megállapított összegekkel azonos. 3. §. A közép- és felsőfokú oklevelek illetéke 10.— Ft, amelyet illetékbélyegben kell leróni [6470—52/ 1950. (XII. 31.) P. M. 56. § (5) bek.] 4- §• Jelen utasítás kihirdetésének napján lép ha­tályba, egyidejűleg a 8.500—8/1953. (Tg. É. III. 27.) O. T. számú utasítás hatályát veszti. Dr. Ajtai Miklós s. k., az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. Vegyes rendelkezések A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ÁLLÁSFOGLALÁSA. Az 1957. évi 52. tvr. egyes rendelkezéseinek alkalmazásával kapcsolatos kérdések. (Nem teljes szöveg.) Telekkönyvezési eljárás kényszerhasznosítással kezelt ingatlanból történt kártalanítás esetén. Több esetben előfordult, hogy az 1957. évi 10. tvr. alapján folyt földrendezés során a kártalanított személyek nem állami tartalékföldből, hanem a községi tanács által kényszerhasznosítással kezelt területekből kaptak földet. Ilyen esetben a kártalanításként adott terület telekköny­vileg nem a Magyar Állam, hanem magánszemély tulaj­donában áll, ezért a telekkönyvi hatóság a kártalanított személy tulajdonjogát bejegyezni nem tudja. Az ilyen kérdésele az a) pontban ismertetett rendelkezések alapján a következő módon rendezhetők: A közsági tanács által kényszerhasznosítással kezelt és telekkönyvileg magánszemély nevén álló, de kártalanítás­ként más magánszemélynek adott ingatlant — tekintettel arra, hogy azt 1957. szeptember 3-ig az eredeti tulajda­nosnak vissza nem adták és az 1957. évi. 52. tvr. hatályba lépése folytán már visszaadni nem lehet — formálisan ál­lami tulajdonba kell venni és ezt a telekkönyvbe be keli jegyeztetni. Ugyanakkor az előbbi határozatot — amely szerint kártalanításként magánszemély tulajdonába adták — hatályában fenn kell tartani és az állami tulajdonba vételt követően ezt a határozatot a telekkönyvi ható­ságnak meg kell küldeni azzal, hogy ennek alapján a most már telekkönyvileg állami tulajdonban álló ingat­lanra a kártalanított személy telekkönyvi tulajdonjogát jegyezzék be. Ebben az esetben tehát az állami tulaj­donba vétel és ennek telekkönyvi bejegyzése csupán át­meneti intézkedés annak érdekében, hogy az ingatlant a kártalanított személy nevére lehessen telekkönyvezni. {L. még 133/1957. (I. K. 23.) I. M. sz. utasítás* III, rész 1. pontját is.] A pedagógusok illetményföldjével (konyhakerti földjével) kapcsolatos adózásról. Több esetben előfordult, hogy pedagógusok felvilágo­sítást kértek arra a kérdésre, hogy a tanyai és falusi (községi) pedagógusok konyhakerti, háztáji földje illet­ményföldnek minősül-e és utána milyen adókat kell fi­zetni? a) A 2079/28/1954. számú minisztertanácsi határozat 6. pontjában, valamint ennek végrehajtása tárgyában a föld­művelésügyi és az oktatásügyi miniszter által együttesen kibocsátott 164/1954. (IX. 21.) O. M. számú utasításban foglalt rendelkezések alapján a tanyai és falusi (községi) pedagógusok használatába adott konyhakerti földeket adó­ügyi szempontból illetményföldnek kell tekinteni. b) Az illetményföldnek minősülő földek után a 19/1957. (V. 8.) P. M. számú rendelet** 3. §-a szerint földadót nem kell fizetni. c) A mezőgazdasági lakosság általános jöevedelemadójá­ról szóló jogszabályok szerint a tanyai és falusi (községi) pedagógus illetményföld használata általános jövedslem­adó alá esik és az illetményföld után az általános jöve­delemadót a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságai után megállapított adótételek alkalmazásával kell kivetni; Az így megállapított adót minden további kedvezmény nélkül meg kell fizeni, tehát a korábban más alapon ki­vetett általános jövedelemadóból biztosított 20%-os ked­vezmény megszűnt. [10/1957. (III. 20.) P. M. és 8/1953. (III. 27.) P. M. számú rendeletek.***] Művelődésügyi Minisztérium * Az Utasítás a Tanácsok Közlönye 1957. évi 84. számában jelent meg. ** A rendeletet a Tanácsok Közlönye 1957. évi 31. száma közli. *** Az idézett rendeletek á Tanácsok Közlönye 10574 évi 18., illetve ezévi 29. számában jelentek meg. Szerkeszti: Magyar Forradalmi Munkás-Paras/t Kormány Titkársága. Budapest, V., Kossuth Lajos tér 3. — Telefon: 121—592. Kiadja: Magyar Közlöny Lapkiadó Vállalat. Budapest, V., Bajcsy-Zsilinszky út 18. I. em. 10. Terjeszti- Po=ta Központi Hírlap Iroda 0. V. Budapest, V., József nádor tér 1. — Telefon: 180—850, 9717/i — Zrínyi Nyomda. Budapest, V.. Bajcsy-Zsilinszky üt 78. — Felelős: Bolgár Imre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom