Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 38. szám

344 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 38. szám. betű- és tömörítés, valamint grafikai gal vanoplasztika] 21. olajütő 22. rum, pálinka és likőressencia készítő 23. szállítmányozó és raktározó 24. tartósított élelmiszer előállító 25. tejfeldolgozó 2G. tűzijáték és robbantószerelőállító 27. utazási és menet jegyiroda fenntartó. Vhr. 4. §. (1) Szabad (képesítéshez nem kötött) ipar az, amelynek gyakorlása szakkép­zettség igazolásához kötve nincs és ametyet a 3. § (3) bekezdés a), és b) pontja nem sorol fel, továbbá nem részipara valamely képesí­téshez kötött iparnak. (2) Szabad (képesítéshez nem kötött) iparra iparigazolványt gyűjtőnéven (pl. fatömegcikk, fémtömegcikk) kiadni nem szabad, az egyes cikkeket az iparigazolványban pontosan fel kell sorolni. (3) A szabad (képesítéshez nem kötött) ipa­rokat azok nagy száma és állandó változása miatt felsorolni nem lehet. A gyakorlatban legtöbbször előforduló szabad iparok a követ­kezők : bakancsfűzőkészítő gombáthúzó gombkészítő hangszerhangoló harisnyaszemfelszedő háztartási faáru (fakanál, ruhafa stb.)-készítő játékkészítő kendőfestő és készítő kézihurkoló kézimunka előnyomó koszorúkészítő kő-, kavics-, és homokkitermelő lámpaernyőkészítő leíró és másoló (írógéppel) mészégető műbeszövő művirágkészítő nyakkendőkészítő és javító ostorkészítő seprőkészítő szecskavágó szekérfuvarozó személyfuvarozó (lófogatú) szikvízkészítő szőnyegkészítő (csomózás útján) tolltisztító töltőtolljavító tűzifa fűrészelő utcai cipőtisztító stb. Tv?. 2. §. (3) A könnyűipari miniszter felhatal­mazási kap arra, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben és a Kisiparosok Országos Szerve­zetének (a továbbialiban: KIOSZ) meghallgatása után a) a képesítéshez kötött, valamint a kisipari működési engedély alapján gyakorolható iparok körét rendeleti úton állapítsa meg; b) egyes szabad iparokban az ipar igazolvány kiadását szakmai gyakorlattól és vizsga letételétől tegye függővé. (4) A képesítéshez kötött ip'arok körén belül az építőipari kisiparokat az építésügyi miniszter a könnyűipari miniszterre! egyetértésben a KIOSZ meghallgatása után állapítja meg. Vhr. 5. §. (1) A szabad iparok gyakorlására szóló iparigazoivány, szakmai gyakorlat iga­zolása és vizsga letétele nélkül adható ki; ez alól kivétel: a) a rovar- és rágcsálóirtó ipar, amelynek a mérgek forgalombahozatalárói és felhasz­nálásáról szóló 62/1953. (XII. 20.) M. T. számú rendelet hatálya alá eső, a 4/1957. (XI. 5.) Eü. M. számú rendelet* I. számú mellékletében felsorolt méreg (mérges gáz) felhasználásával való gyakorlására jogosító iparigazolvány csak olyan személynek adható ki, aki a 140/ 1958. (Eü. K. 11.) Eü. M. számú utasítással szabályozott egészségügyi gázmesteri képesí­tést megszerezte, egyéb erőshatású (méregtar­talmú), szabad forgalomba nem került irtó­szer felhasználásával való gyakorlására jogo­sító iparigazolvány pedig csak olyan személy^ nek adható ki, aki a 8.400—3/1954. (Eü. K. 18.) Eü. M. számú utasítással szabályozott fertőtlenítői képesítést megszerezte; b) a lábápoló ipar, amelyre iparigazolvány a 17.850/1949. (VI. 25.) Bk. M. számú rende­let szerint 1, illetve 2 évi gyakorlat, tanfolyam elvégzése és a KIOSZ által szervezett vizsga­bizottság előtt letett sikeres vizsga álapján adható ki: c) a mérget, gyógyszert és robbanószert nem tartalmazó vegyicikk hideg úton való ké­szítése, amelyekre iparigazolványt csak az kaphat, aki az általános feltételeken felül ve­gyészmérnöki, vegyésztanári, vegyészdoktori, gyógyszerészi, vegyésztechnikusi oklevelek valamelyikével is rendelkezik. (2) A szabad iparok gyakorlásának feltété-* leit (iskolai végzettség, szakmai gyakorlat, vizsga stb.) csak rendeleti úton lehet szabá­lyozni. Tvr. 3. §. (1) Iparjogosítványt csak büntetlen elcéieíű, erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkező nagy­korú személy kaphat. (2) A képesítéshez kötött iparokban az ipariga­zoivány kiadásához mesterlevél szükséges. (3) Nem kell mesterlevelet bemutatnia annak, aki a kért ipar gyakorlására jogosító iparigazol­vánnyal korábban már rendelkezett, továbbá — képesítése körében — annak, akiknek mérnöki, építőmesteri oklevele, illetve felső ipariskolai vég­bizonyítványa van. * A rendeletet a Tanácsok Közlönye 1957. évi 76. száma közli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom