Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 37. szám

37. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 339 A dolgozó vissaavéteie vagy újra alkalmazása egymagában nem jelenti annak megállapítását, hogy a munkaviszony megszüntetése jogellenes volt, az ilyen visszavétel vagy újraalkalmazás esetén tehót megtérítési igény nem támasztható. Ha a dolgozó a munkaviszony megszüntetésének jogellenességét megállapító határozat közlésétől számított két hónap eltelte után lép lel a megtérítési igényével és késedelmét elfogadható módon nem menti ki, igényét teljesen el kell utasítani. Vezető állásúak fegyelmi ügye. Vezető állású dolgozók fegyelmi ügyében az Mt. 118. §-ának (3) bekezdése az egyeztetőbizottsági és bírói eljárást részint abból az alanyi okból zárta ki, amely az egyeztetőbizottság tagjainak a fegyelmi eljárás alá vont vezető állású dolgozóval szemben fennálló függőségi helyzetéből adódik, részint pedig abból a tárgyi okból, hogy a vezető állású dolgozók fegyelmi ügyeiben olyan különös szempontok is érvényesülnek, amelyek a nem vezető állású dolgozók fegyelmi ügyében nem is kerülnek szóba, s amelyek felismerésére és mérlegelésére csak a felügyeleti szerv alkalmas. Éppen ezért az Mt. 118. íjában foglalt rendelkezés alkalmazása során a hatáskört illetően mind a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló cselekmény elkövetésekor fennállott munkakört, mind pedig a fegyelmi eljárás folyama alatt betöltött munkakört figyelembe kell venni. Ehhez képest a vezető állású dolgozó fegyelmi ügyében egyeztetőbizottsági és bírói eljárásnak nincs helye, ha az eljárás alapjául szolgáló cselekményt a dolgozó vezető állásban követte el, úgyszintén akkor sem, ha a cselekmény elkövetése idejében a dolgozó nem volt ugyan vezető állásban, de a fegyelmi eljárás lefolytatása idejében vezető állást tölt be. Egyeztetőbizottsági és bírói eljárásnak helye van azonban akkor, ha a cselekmény elkövetése idejében a dolgozó nem volt vezető állásban, majd ezt követően vezető állást töltött ugyan be, vezető állása azonban a fegyelmi eljárás megindításakor már megszűnt. Fegyelmi vétség elévülése. Az Mt. V. 190. §-ában foglalt rendelkezés szerint, ha a fegyelmi vétség elkövetése óta több, mint egy év eltelt, vagy ha a fegyelmi vétség elkövetéséről az igazgató több, mint három hónapja tud, a fegyelmi eljárást lefolytatni nem szabad, kivéve, ha az.ügyben büntető eljárás indult. Az Mt. V. 190. §-ában említett három hónapos határidő a büntető eljárás során hozott jogerős ítélet közlésével kezdődik. Erre tekintettel elítéltetés esetén — bármikor követte el a dolgozó a fegyelmi vétséget is megvalósító bűncselekményt — a jogerős ítélet közlésétől számított három hónapon belül fegyelmi eljárásnak helye van. Az elítéltetés ugyanis olyan többlet, amely alapul szolgálhat a régebben elkövetett cselekmény fegyelmi elbírálására is. Az Mt. V. 190. §-a értelmében az elévülési időt a büntető eljárás megindítása esetén félbeszakadtnak kell tekinteni. Ebből az is következik, hogy ha a büntető eljárás a fegyelmi időn belül megindult, a bíróság jogerős határozatának közlésétől számított három hónapon belül a fegyelmi eljárás lefolytatásának az esetben is helye van, ha a bíróság felmentő ítéletet, vagy megszüntető határozatot hozott Ha azonban a fegyelmi eliárás alapjául szolgáló cselekmény miatt a büntető eljárás az Mt. V. 190. S-ában megjelölt egy évi elévülési halár.d'i eltelte után indu:t meg, s a büntető eljárás felmentő ítélettel, vagy megszüntető határozattal fejeződött be, nincs olyan többlet tény, amely a büntető eljárás megindítása idejében már elévült fegyelmi ügy újra való feléledésére alapot adna. Az egyetemek, főiskolák levelező (esti) tagozatai és az ELTE nyelvtanfolyama az 1058/59. tanévben. (Kivonatos szöveg.) Az egj-etemek, főiskolák levelező (esti) tagozataira és az ELTE nyelvtanfolyamára felvételüket kérhetik azok az érettségizett (szakérettségizett) vagy annak megfelelő középiskolai végzettséggel rendelkező dolgozók, akik a) 22. életévüket betöltötték, de e 40. éves kort még nem lépték túl; b) a választott egyetem, főiskola, szakirányának megfelelő, legalább 2 évi szakmai gyakorlattal rendelkeznek; c) egészségileg alkalmasak egyetemi tanulmányok folytatására. A Közgazdaságtudományi Egyetemre, az állam- és jogtudományi karokra, a természettudományi és bölcsészettudományi karokra azok a dolgozók is kérhetik felvételüket, akik nem a választott egyetemi szaknak megfelelő 2 évi gyakorlattal rendelkeznek, azonban munkakörük betöltéséhez tudományegyetemi végzettség szükséges. A mérnök-közgazdász szakokra csak mérnöki oklevéllel rendelkezők, a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára, a pedagógiai főiskolákra csak pedagógusok jelev^kezhetnek. Továbbtanulásra azok is jelentkezhetnek, akik a dolgozók középiskoláiban ez évben fejezik be tanulmányaikat. (E jelentkezők jelentkezési lapjukhoz iskolalátogatási igazolást csatoljanak; érettsági bizonyítványukat e felvételi vizsgán kell bemutatniok.) Egyetemi, főiskolai végzettséggel már rendelkező dolgozók jelentkezéséhez — a naérnök-közgazdász szakra pályázók esetében is — a munkahely felügyeletét ellátó minisztérium hozzájárulása szükséges; e célból jelentkezési irataikat minisztériumuk személyzeti osztályához kell továbbítani. Ez nem vonatkozik a 78,1956. (O. K. 18.) O. M. sz. utasítás vagy a 94,1957. (M. K. 18.) M. M. sz. utasítás alapján jelentkező pedagógusokra. Az „Egyetemi, főiskolai levelező (esti) tagozati felvételhez rendszeresített nyomtatvány''-! az üzemek, intézmények a megyei nyomtatványboltban szerezhetik be. (A budapesti bolt címe: XIII. Hegedűs Gjmla u. 27.) A kitöltött nyomtatványt — a szükséges mellékletekkel együtt — a munkahely vezetőjéhez (pedagógusok esetében az illetékes megyei — megyei jogú városi — tanács VB. művelődésügyi osztályához, Budapesten a Fővárosi, illetve kerületi tanács VB. oktatási osztályához:) kell beadni. A jelentkezési iratokat a munkahely vezetője küldi meg az érdekelt egyetemi kar dékánjának, illetve főiskola igazgatójának. Az egyetem (főiskola) a jelentkezést csak akkor fogadhatja el, ha a jelentkező felvételit a munkahely vezetője, az MSZMP pártbizottsága titkára, valamint az Sz. B. elnöke is javasolja. A jelentkezési iratok beküldésének határideje: május hó 15. A jelentkezőknek az előírt vizsgatárgyakból felvételi vizsgát kell tenniök. Az egyetem a jelentkezőknek megküldi a felvételi vizsga tematikáját (helyes, ha a jelentkezők e célból megcímzett válasz borítékot mellékelnek jelentkezési irataikhoz). A 'felvételi vizsgákat a FM felügyelete alá tartozó intézményekben október 15 —november 15. között, a többi felsőoktatási intézményekben július hónapban tartják meg. A vizsga helyéről és időpontjáról a jelentkezők írásbeli értesítést kapnak. A felvételi vizsgára való felkészülés alapvető fontosságú, mert az egyetem (főiskola) felvételi- bizottsága a felvételi vizsgán mutatott tudás alapján határoz a felvételről. (A felkészüléshez az általános gimnáziumi tankönyvek használhatók legjobban.) A dönlésről a lelentkezők írásbeli értesítést kapnak. A levelező oktatás alapja az egyér.i tanulás. A hallgatók a tananyagot — útmutatók segítségével — az egyetemi és főiskolai tankönyvekből, jegyzetekből sajátítják el. Egyéni tanulásukhoz az egyetemtől segítséget kapnak azáltal, hogy bizonyos időnként kötelező és fakultatív foglalkozások (írásbeli, szóbeli konzultáciőlCj előadások stb.) vannak.