Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 30. szám

284 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 30. szám. o) A határozatokat az ügyfelekkel általában posta útján írásban kell közölni. p) Az államigazgatási szerv a saját határozatát — általában egy éven belül — a Tv. 43. § (1) bekezdése alapján akkor is visszavonhatja, vagy módosíthatja, ha az ellen fellebbezésnek nincs helye, vagy azt a bíróság előtt nem lehet megtámadni. Az államigazgatási szerv a saját határozatát — a Tv. 43. §-a szerint — az alábbi feltételek együttes megléte esetén vonhatja vissza, vagy módosíthatja, ha a) a határozat jogszabálysértő, b) a határozatot a felettes szerv, vagj a bíróság még nem bírálta el, c) a határozat visszavonása, vagy módosítása nem sérti az állampolgár által gyakorolt és jóhiszeműen szerzett jogokat, d) a határozat visszavonását, vagy módosítását jogszabály nem zárja ki. Ha valamely jogszabály a visszavonást, vagy módosítást külön feltételekhez köti, a fentiek mellett e külön feltételek megléte is szükséges. Az a) ponthoz: A határozatot hozó szerv nem vonhatja vissza, vagy nem módosíthatja a saját határozatát, ha az nem törvénysértő. Az ilyen határozatot csak a felettes szerv változtathatja meg [pl. az 1954. évi X. törvény 53. § (4) bekezdése alapján]. Természetesen az új határozat sem lehet törvénysértő. Ilyen esetek tehát csak a mérlegelési jogkörön belül hozott határozatok körében fordulhatnak elő. A b) ponthoz: Az államigazgatási szerv csak addig vonhatja vissza, vagy módosíthatja a saját határozatát, amíg azt a felettes szerv, vagy a bíróság el nem bírálta. Ez természetes, hiszen ellenkező esetben az alsófokú szerv már nem a saját, hanem a felettes szerv, vagy a bíróság döntését változtatná meg, amihez nincsen joga. Viszont a törvényesség követelményei megkívánják, hogy a szerv a saját határozatát bürokráciamentesen visszavonhassa, vagy módosíthassa, ha a törvénysértést maga is belátja, vagy megállapítja. Ebből a szempontból közömbös, hogy I. vagy II. fokú határozatról van-e szó, de az sem lényeges, hogy a határozat ellen van-e egyáltalában fellebbezésnek helye, vagy nincs, illetőleg hogy a határozatot bíróság előtt meg lehet-e támadni vagy sem. Az államigazgatási szerv tehát — akár I., akár II. fokon járt el — a felettes szerv, vagy a bíróság által még el nem bírált határozatát attól függetlenül vonhatja viszsza, vagy módosíthatja, hogy a határozat ellen van-e fellebbezésnek helye, vagy azt a bíróság előtt meg lehet-e támadni. Pl. a lakrész igénybevételét elrendelő I. fokú határozat ellen fellebbezésinek van helye. A II. fokú határozat ellen már nincs fellebbezésnek helye, de azt a bíróság előtt meg lehet támadni. Ha az ügyfél az I. fokú határozat ellen fellebbezést jelent be, és abban beigazolja, hogy a határozat törvénysértő, a lakásügyi hatóság nem köteles a fellebbezést felterjeszteni, hanem — ha a törvénysértést maga is elismeri — a Tv. 43. § (1) bekezdése alapján maga is visszavonhatja, vagy módosíthatja a határozatot. A fellebbezést csakúgy, mint a panaszt, vagy közérdekű bejelentést a határozat visszavonására, vagy módosítására irányuló kérelemnek is lehet tekinteni. Az üres lakás kiutalása tárgyában hozott határozat ellen nincs helye fellebbezésnek [35/1956. (IX. 30.) M. T. rendelet 78. § (1) bek.]. Az ilyen határozatot bíróság előtt sem lehet megtámadni. Ha azonban a lakásügyi hatóság megállapítja, hogy a kijelölt bérlő terhére kizáró ok áh fenn (pl. előző lakását három éven belül eladta, de ezt elhallgatta), tehát a kiutaló határozat törvénysértő, nincs akadálya annak, hogy azt ügyészi óvás nélkül is visszavonja. Az állami tulajdonba vett házingatlan mentesítését megtámadó határozat ellen (1957. évi 28. tvr.) fellebbezésnek van helye, az ügyben hozott II. fokú határozatot azonban a bíróság előtt nem lehet megtámadni. Ha a mentesítés megtagadása törvénysértő volt és ezt az ügyfél a fellebbezésben bizonyítja, már az I. fokon eljárt szerv visszavonhatja ezt a határozatot. Amennyiben fellebbezés folytán a határozatot a II. fokú szerv — (a megyei tanács vb.) — helybenhagyja, utóbb azonban megállapítja, hogy a mentesítést megtagadó hatái'ozat mégis törvénysértő volt, álláspontunk szerint a II. fokú szerv is visszavonhatja határozatát és a törvénysértést orvosolhatja, de csak akkor, ha saját felettes szerve még nem bírálta el (pl. panasz folytán, vagy felügyelet során) az ügyet. A c) ponthoz: A határozat csak abban az esetben vonható vissza, ha az nem sérti az állampolgár által gyakorolt és jóhiszeműen szerzett jogokat. A jóhiszeműségnek és a jogok tényleges gyakorlásának együttesen kell meglenniök. Nincs akadálya a visszavonásnak, ha az ügyfél jóhiszeműen ugyan, de a törvénysértő határozat alapján még ténylegesen nem gyakorolta az abban biztosított jogot, vagy ha gyakorolta ugyan a jogot, de nem jóhiszemű. Ellenben vita merült fel abban a kérdésben, hogy mennyi időn át kell a jóhiszemű állampolgárnak a jogot gyakorolnia ahhoz, hogy a határozatot már ne lehessen viszavcnni, vagy módosítani. Álláspontunk szerint az államigazgatási határozatok által szabályozott életviszonyok különbözősége egységes határidő megállapítását nem teszi lehetővé, tehát — egyéb jogszabályi rendelkezés hiányában — a kérdésben úgy kell áliást foglalni, hogy a Tv. 43. §-ának alkalmazását a bármilyen rövid időn át tartó jóhiszemű tényleges joggyakorlás kizárja. Az ellenkező álláspont jogbizonytalansághoz vezetne. Meg kell még jegyezni, hogy a határozat visszavonására, vagy megváltoztatására általában csak egy éven belül kerülhet sor. r) A Tv. 45. § (1) bekezdése szerint nemcsak az fellebbezhet, akire a határozat rendelkezése közvetlenül kitér" jed, hanem mindenki, akinek jogait a határozat sérti. s) A Tv. 74. § (3) bekezdése alapján a községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke is kérheti a rendőri karhatalom kirendelését. Ez a kérdés a nem pénzkövetelés behajtására irányuló végrehajtás foganatosítása során merülhet fel. A végrehajtást az I. fokon eljárt szerv rendeli el és ez nem mindig azonos a végrehajtás foganatosítására hivatott államigazgatási szervvel. Ilyen esetben a végrehajtást elrendelő határozatban meg kell jelölni a végrehajtás foganatosítására illetékes szervet. A végrehajtás foganatosítására az esetek nagyobb részében községi szerv vezetője hivatott, aki a Tv. 74. § (3) bekezdése alapján kiküldötteinek személyi védelmére — de nem a végrehajtás foganatosítására — az illetékes rendőri szerv vezetőjétől — indokolt esetben — rendőri karhatalom kirendelését kérheti. t) A Tv. 86. § (2) bekezdésben szabályozott elővezetés iránti javaslatot az ügyész felé indokoltan kell megtenni, de nem szükséges az iratok csatolása. Szerkeszti: Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága. Budapest, V., Kossuth Lajos tér 3. — Telefon: 121—592. Kiadja: Magyar Közlöny Lapkiadó Vállalat. Budapest, V., Bajcsy-Zsilinszky-űt 78. I. em, 40. Terjeszti: Posta Központi Hírlap Iroda ü. V. Budapest, V., József nádor-tér 1. — Telefon: 180—850. Egyes példányok ára: 1.60 forint. Havi előfizetési ár: 7.— forint. Csckkc7áni!i<57ám: 61.066. 9018/2 ^ Zrínyi Nyomda, Budapest, V(, Bajcsy-Zsilinszky út 78, — Felelős: Bolgár Imrei