Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 26. szám

26. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 247 HELYESBÍTÉS. A Magyar Közlöny 1958. március 7-i, 23. számában megjelent, a Tanácsok Közlönye ezévi 24. számában is közölt, a fuvareszközök tervszerű kihasználá­sának biztosításáról szóló 22/1958. (III. 7.) Korm. számú rendelet 2. § első sorának helyes szövege: ,,A jelen rendelet 1958. évi május hó 1. napján lép ha­tályba;" {Kézirat hiba.) Vegyes rendelkezések A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ÁLLÁSFOGLALÁSA. Munkajog. (Nem teljes szöveg.) 1. Ha a TEB. a határozatát ügyészi óvás alapján ha­tályon kívül helyezi és a munkaviszony helyreállítását rendeli el, a dolgozó azonban időközben más vállalat­nál létesített munkaviszonyt, a korábbi munkahelyére nem köteles visszatérni. Munkakönyvébe ilyenkor „át­helyezve" bejegyzést kell eszközölni. Több esetben előfordult, hogy a TEB. ügyészi óvás alapján hatályon kívül helyezte korábbi határozatát és a vállalatot a munkaviszony helyreállítására, valamint a kieső időre az átlagkereset megtérítésére kötelezte. A munkaügyi vita alatt azonban a dolgozó akár a kár­enyhítési kötelesség teljesítése végett, akár más okból sokszor már más vállalatnál létesített munkaviszonyt. Kérdés, hogy ilyen esetben köteles-e a korábbi válla­lathoz visszatérve a régi munkaviszonyt ténylegesen is helyreállítani, vagy pedig belátásától függ, hogy a régi munkaviszony helyreállítását, vagy az új munkaviszony fenntartását választja-e. A TEB. határozatának hatályon kívül helyezése és a munkaviszony helyreállítása stb. kétségtelenül azt je­lenti, hogy a dolgozó sérelmére törvénysértést követtek el, akinek — a Legfelsőbb Bíróság X. számú polgári elvi döntésében foglaltak figyelembevételével — az előző állapot teljes helyreállítására nyílt meg a Joga. Ebből következik, hogy amennyiben a dolgozó az előző munkaviszony tényleges helyreállítását bármely okból nem kívánja— amire nem is kényszeríthető — akkor a TEB. új határozatának végrehajtása formális lesz, mert csak a kiesett átlagkereset megtérítésére és a munka­könyvi bejegyzés módosítására fog kiterjedni. A régi vállalat nem kötelezheti a dolgozót arra, hogy a mun­kaügyi vita alatt létesített új munkaviszonyát szüntesse meg és a korábbi munkaviszonyt állítsa helyre. Ha ezt megtehetné, ez az érdekelt vállalatok között további — nem kívánatos — vitákat eredményezhetne. Felmerült az a kérdés, hogy ilyen esetben a munka­könyvbe milyen bejegyzést kell bevezetni. Nem kétsé­ges, hogy az eredeti állapot helyreállítása esetén a dol­gozót semmiféle joghátrány nem érheti és őt úgy kell tekinteni, mintha a kiesett idő alatt Is a vállalatnál dol­gozott volna. Ebből következik, hogy amennyiben a dol­gozó úgy döntött, hogy az új munkaviszonyt tartja fenn, munkakönyvébe a munkaviszony folyamatossága stb. szempontjából számára legkedvezőbb bejegyzést kell eszközölni. Kétségtelen, hogy a munkakönyvről szóló 1/1954. MTH. utasítás 6. § (2) bekezdésében em­lített „áthelyezve" bejegyzés a legkedvezőbb a dol­gozóra nézve azért, mert a korábbi vállalat a tényleges helyzetre figyelemmel az áthelyezéshez való hozzájárulást nem tagadhatja meg, de azért is, mert a dolgozónak a korábbi munkaviszony tényleges helyreállítására is meg­nyílott a joga és ebben az esetben pedig ennél kevesebb­hez, az áthelyezésnél is joga van. Ez az intézkedés áll leginkább arányban a dolgozókat ért sérelem orvoslásá­val. Az áthelyezés időpontjaként az új munkaviszony kezdetének időpontját kell a munkakönyvben feltüntetni. Ha a dolgozó a munkaügyi vita alatt máshol nem he­lyezkedett még el, de a korábbi munkaviszonyt sem kí­vánja helyreállítani, a munkakönyvébe — kívánságára — a „hozzájárulással kilépett" bejegyzést kell beve­zetni. Ebben az esetben a munkaviszony megszűnésének Időpontja a TEB. határozatának kelte. 2. Táppénz csak keresőképtelenség esetére jár. Nem tekinthető keresőképtelennek az a dolgozó, aki kereső­foglalkozását — bár mellékfoglalkozásként — betegsége alatt is fqlytatja. 3. Ha a munkáltató a jogerős egyeztető bizottsági ha­tározatot nem hajtje, végre, nem hivatkozhat a dolgozó kárenyhítési kötelezettségére. Országos és havi vásárok jegyzéke Április 1., kedd. Balkány (Szabolcs) oák, Beled (Győr) oák, Csetény (Veszprém) oák, Gáva (Szabolcs) oák, Kecel (Bács) oák, Kisterenye (Nógrád) oák, Mezőkomárom (Fejér) oák, Nagykanizsa (Zala) oák, Nagyszakácsi (Somogy) oák, Pápa (Veszprém) ló, szm, Sárvár (Vas) oák, Sellye (Baranya) oák, Tiszadada (Szabolcs) oák. Április 2., szerda. Barcs (Somogy) oák, Cigánd (Borsod) oák, Jánosháza (Vas) há, Nyírmada (Szabolcs oák, Pápa (Veszprém) se, ok, Sárospatak (Borsod) oák, Tapolca (Veszprém) oák, Vasegerszeg (Vas) oák, Villány (Baranya) oák. Zalalövő (Zala) oák. Április 3., csütörtök. Csepreg (Vas) oák, Csököly (Somogy) oák, Dég (Fejér) oák, Encs (Borsod) oák, Ibrány (Szabolcs) oák, Jánoshída (Szolnok) oák, Keszthely (Veszprém) oák, önöd (Borsod) oák,

Next

/
Oldalképek
Tartalom