Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)
1958 / 23. szám
226 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 23. szám. szövetkezetek és egyénileg gazdálkodó parasztok bevonásával meg kell vitatni a fásítási munka időszerű kérdéseit, hogy ezzel is elősegítsék a fásítási munka megjavítását. Az ifjúság, elsősorban a tanulóifjúság bevonásával a fásítás szempontjából fontosabb városokban és községekben fásítási ünnepségeket kell rendezni, ahol szakmai előadásokkal és a lehetőségekhez mérten kultúrműsorral kell tudatosítani a fásítás és a fák védelmének fontosságát. Az ankétok és ünnepségek megrendezése a megyei, városi és községi tanácsok végrehajtó bizottságainak a feladata. Az állami erdőgazdaságok nyújtsanak segítséget a fásítási ankétok és ünnepségek megrendezéséhez. A Kormány felkéri a KISZ és Úttörő szervezeteket, továbbá a Népfront Bizottságokat és egyéb társadalmi szerveket, hogy a „Fásítás hónapja" megrendezéséhez a tanácsok végrehajtó bizottságainak nyújtsanak segítséget. A fásítás fejlesztéséről szóló 1.029/1951. (IX. 30.) számú minisztertanácsi határozat III. , fejezet 3. a) pontja és a „Fák heté"-nek megrendezéséről szóló 1—26/1956. (T. K. 18.) M. T. E. számú utasítás a fentieknek megfelelően módosul. Dr. Münnich Ferenc s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke. Miniszteri utasítás Az építésügyi miniszter 15 1958. (Ép. Ért. 9.) számú utasítása a lakásépítési tevékenység és lakásmegszűnés statisztikai nyilvántartásáról és adatszolgáltatásáról. (Nem teljes szöveg.) A lakásépítéssel és lakásmegszünéssel kapcsolatos statisztikai nyilvántartás és adatszolgáltatás jelenlegi rendszere nem nyújt pontos tájékoztatást az ország lakásállományának beszámolási időszakonkénti alakulásáról. A statisztikai adatszolgáltatás általában nem a bizonylati elven alapul és nincs kellőképpen biztosítva az állami és a magánlakás építési tevékenység, illetőleg lakásmegszúnés egységes szempontok szerinti nyilvántartása, s az adatok feldolgozása. Az ezekből eredő hiányosságok megszüntetése érdekében a lakásépítési és lakásmegszűnési statisztikai nyilvántartást és adatszolgáltatást — a Központi Statisztikai Hivatal elnökével egyetértésben — a következőképpen szabályozom: 1. Mind az állami erőből, mind az állami támogatással, mind pedig a magánerőből történő lakásépítkezésekre vonatkozó statisztikai nyilvántartást és adatszolgáltatást 1953. január 1-től a jelen utasítás függeléke és annak mellékleteiben foglaltak szerint kell végrehajtani. 2. A nyilvántartás és adatszolgáltatás alapja az éDÍtásügyi hatóságok által kiadott építési, használatbavételi és bontási engedély, illetve a munka megkezdésére vonatkozó bejelentés (kezdési engedély). 3. Az 1. pontban megjelölt nyilvántartás vezetése, az ahhoz szükséges adatok begyűjtése és a kapcsolatos adatszolgáltatás a tanácsok végrehajtó bizottságai építésügyi szakigazgatási szerveinek feladata. 4. A nyilvántartási és adatszolgáltatási munka irányítását és ellenőrzését az ÉM Építőiparigazgatási Főosztálya látja el. 6. A KSH elnöke által 15614,1957. és 16029/1957. szám alatt engedélyezett beszámolójelentések megszűnnek. Trautmann Rezső s. k., építésügyi miniszter. Függelék a 15 1958. (Ép. Ért. 9.) É. M. számú utasításhoz. ...» ^v-^l '^Ihl^l^l ' A lakásépítési tevékenységre és a lakásmegszűnésre vonatkozó nyilvántartási rendszer. A lakásépítkezésre és a lakásmegszűnásre vonatkozó statisztikai adatgyűjtést a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) elnöke által 16.297/1958. és 16.298/ 1958. szám alatt engedélyezett — a jelen függelék 1., 2.j 3. és 4. számú melléklete* szerinti — kérdőívek és összesítőlapok felhasználásával kell végrehajtani. E kérdőívek és összesítőlapok összesített adatai adják meg a lakásépítkezés és a lakásmegszúnés országos helyzetének tényszámait. Az adatfelvétel (a megfelelő kérdőívek kitöltése), az adatok összesítése és nyilvántartása az illetékes járási (városi, kerületi) tanács végrehajtó bizottsága építésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerveinek (a továbbiakban: I. fokú építésügyi hatóság) feladata. Az I. fokú építésügyi hatóságok által összesített és nyilvántartott adatoknak megyei (fővárosi, megyei jogú várcsi) szinten történő feldolgozását és összesítését az illetékes megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának építésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: II. fokú építésügyi hatóság) végzi el. Az adaték országos összesítését az Építésügyi Minisztérium, illetőleg a KSH végzi. A lakásépítési kérdőív (1. sz. melléklet) egyúttal a használatbavételi engedély kiadásának aiapjául is szolgál. E kérdőívet csak a lakások ^lakóépületek) befejezésekor, a használatbavételi engedély kiadásával egyidejűleg kell kiállítani. II. Adatfelvétel, nyilvántartás és adatszolgáltatás A) Adatfelvétel Az adatfelvétel a „lakásépítési" és a „lakásmegszűnési"' kérdőíveken (1. és 3. számú melléklet) történik. A kérdőíveket öt, illetve három példányban kell kiállítani. Az öt példányban kiállított lakásépítési kérdőívek egyegy példányát me? kell küldeni: a) az illetékes II. fokú építésügyi hatóságnak, b) az illetékes járási (városi, kerületi) tanács VB pénzügyi osztályának (csoportjának), c) a KSH illetékes megyei (városi) igazgatóságának, és d) az építtetőnek, e) 1 példányt pedig az I. fokú építésügyi hatóságnál kell megőrizni. A három példányban kiállított lakásmegszűnési kérdőívek egy-egy példányát * A mellékleteket a KSH az illetékeseknek külön megküldi, ezért a mellékleteket a Tanácsok Közlönye nem közli.