Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)
1958 / 22. szám
22. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 223 Vegyes rendeíkezí'sek 301/1958. (I. K. 3—4.) L M. II 2. számú közlemény a tartásdíj külföldön való behajtása tárgyában New Yorkban 1956. évi június hó 29. napján köíött nemzetközi egyezmény (1957. évi 53. számú tvr.) alkalmazásáról. Norvégia csatlakozott a tartásdíjnak külföldön való behajtása tárgyában kötött nemzetközi egyezményhez. Az említett egyezmény ezidőszerint tehát a következő államok viszonylatában kerül alkalmazásra: Guatemala, Izrael, Marokkó és Norvégia. dr. Timár István s. k., főosztályvezető. 1/1958. É. M. számú közlemény. Családiházépítkezések rendezettebb kialakítását szabályozó egyes rendelkezések. Felügyeleti jogkörömben megállapítottam, hogy a családiházépítkezéseknél alkalmazott beépítési módokban és az épületek formai kialakításában igen nagyfokú rendezetlenség tapasztalható. Az építésügyi hatóságok az érvényben levő, errevonatkozó szabályzati előírásokat nem alkalmazzák megfelelően, holott az Országos Építésügyi Szabályzat [16.500/ 1947. (V. 18.) ÉKM. sz. rendelet] 54. §-ának (1) bekezdése szerint minden épület létesítésénél' különös gondot kell fordítani arra, hegy az épület az esztétikai követelményeknek megfeleljen s a környező épületekkelj a városképpel és tájképpel összhangban legyen. Az építési engedélyek kiadásánál a települések túlnyomó részén nem veszik figyelembe az ott már meglevő beépítéseket és nem törekednek az utcakép összehangolására, rendezett kialakítására. Egyes építésügyi hatóságok még egy-egy utcaszakaszon belül is különböző építési vonalakat, túlzott mértékben eltérő és rendszertelenül változó tetőidomokat engedélyeznek, ami még azonos beépítési mód mellett is a teljes rendezetlenség képét nyújtja. Az említett hiányosságok megszüntetése érdekében az építésügyi hatóságok az építési engedély iránti kérelmek elbírálásánál az Országos Építésügyi Szabályzat VI—VIII. fejezeteiben foglalt rendelkezéseket az alábbi irányelvek figyelembevételével alkalmazzák; 1. Beépítési mód Az elsőfokú építésügyi hatóság tömboldalhosszúságú utcaszakasz egy-egy oldalán egységes beépítési mód ezerint engedélyezze az építkezéseket. Abban az esetben, ha már részben beépített utcaszakaszon levő területre kérik az építési engedélyt, általában a meglevő épületek túlnyomó többségének figyelembevételével kell meghatározni az ezentúl alkalmazandó egységes beépítési módot és egységes utcaképet. A fésűs beépítési módhoz csak abban az esetben kell feltétlenül ragaszkodni, ha fésűs beépítési móddal beépült, város- (község-) képi szempontból védettnek nyilvánított utcaszakaszra kérnek építési engedélyt. (Az ilyen városképi szempontból védetté nyilvánítást az Országos Műemléki Felügyelőség, illetve jogelődje javaslatára állapították meg és erről az illetékes tanácsok értesítést kaptak.) A védettnek nem nyilvánított utcaszakaszok esetében a fésűs beépítési mód oromzatos megoldásánál a már meglevő épületnek oldalirányban történő, az utcával párhuzamos b jvílése csak az oldalszárny hátrább helyezésével engedélyezhető úgy, hogy az az oromfalkiképzés megjelenését károsan ne befolyásolja. Az utcavonalra ferde oldalhatárú telkek esetében az épületek — a szabadonálló vagy a fésűs beépítési mód szabályai szerint, tömbcldalh.ss-úságú utcaszakaszon egységesen — fűrészfogasan is elhelyezhetők. Saroktelekre kárt építési engedély elbírálásánál mindkét utcaszakasz beépítési módját mérlegelni kell. 2. Építési vonal Az építési vonalat az utca egy-egy, legalább tömboldalhosszúságú szakaszára — általában az utcavonallal párhuzamosan — egységesen kell meghatározni. Fűrészfogas beépítés esetén az épületeket a telkeken úgy kell elhelyezni, hogy azok külső sarokpontja, vagy pontjai összefüggő vonalra kerüljenek. 3. Szintek száma, párkányzat és tetőidom Legalább tömboldalhosszúságú utcaszakasz egy-egy oldalán azonos szintszámot kell előírni. A párkánymagasságok közötti eltérés zártsorú beépítésnél 60 cm-nél, szabadon álló beépítésnél pedig 1 méternél nagyobb ne legyen. A tetőidomok szempontjából is egységes utcaképre kell törekedni. Egy-egy tömboldalhosszúságú utcaszakaszon egységes (nyereg-, kontyolt-, sátor-, lapos- vagy egyéb) tetőidomok alkalmazását írhatja elő az építésügyi hatóság. 4. Kerítés a homlokvonalon Homlokvonalra épülő kerítések engedélyezésénél az utcakép védelme érdekében az építésügyi hatóság — a szükséghez mérten — tegyen kikötéseket a kerítés rendezett kialakítására, anyagára, magasságára és áttörtségére. Fenti előírásoktól az építésügyi hatóság az utcakép figyelembevételével terepegyenetlenség, tereplejtés, jelentősebb fa, facsoport miatt, valamint egész tömboldalra terjedő beépítési terv alapján, továbbá a környezetben kialakult átlagos telekszélességekhez képest nagyobb homlokvonalú telkek esetén, eltérést engedélyezhet. Az előírások érvényesítése a házhelyértékesítésnél A jelen közleményből folyó építésügyi előírásokat az építésügyi hatóság — a házhelyeket vásárlók tájékoztatása céljából — a házhelyértékesítés szabályozásáról szóló 35/1957. (VI. 21.) Korm. sz. rendelet végrehajtása tárgyában megjelent 29/1957. (VIII. 15.) P. M. sz. rendelet* Vhr; 5. § \2) bekezdése b) pontja szerint az értékesítésre kerülő házhelyeknek az OTp részére történő átadásakor is közölni tartozik. Építésügyi Minisztérium Város- és Községrendezési Főosztály * A rendelet a Tanácsok Közlönye 1957. évi 56. számában jelent meg. Országos és havi vásárok jegyzéke március 17. hétjő. Bácsbokod (Bács), oák, Baktalóréntháza (Szabolcs) oák, Bátaszék (Tolna) oák, Esztergom (Komárom) oák, Érd (Fest) oák, Kalocsa (Bács) oák, Mezőkövesd (Borsod) oák, Mohács (Baranya) oák, Nágocs (Somogy) oák, Nagyigmánd (Komárom) oák, Nagyoroszi (Nógrád) oák, Nemeabikk (Borsod) oák, Polgárdi (Fejér) oák,