Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 22. szám

22. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 223 Vegyes rendeíkezí'sek 301/1958. (I. K. 3—4.) L M. II 2. számú közlemény a tartásdíj külföldön való behajtása tárgyában New Yorkban 1956. évi június hó 29. napján köíött nemzetközi egyezmény (1957. évi 53. számú tvr.) alkalmazásáról. Norvégia csatlakozott a tartásdíjnak külföldön való behajtása tárgyában kötött nemzetközi egyezményhez. Az említett egyezmény ezidőszerint tehát a következő államok viszonylatában kerül alkalmazásra: Guatemala, Izrael, Marokkó és Norvégia. dr. Timár István s. k., főosztályvezető. 1/1958. É. M. számú közlemény. Családiházépítkezések rendezettebb kialakítását szabályozó egyes rendelkezések. Felügyeleti jogkörömben megállapítottam, hogy a csa­ládiházépítkezéseknél alkalmazott beépítési módokban és az épületek formai kialakításában igen nagyfokú rende­zetlenség tapasztalható. Az építésügyi hatóságok az érvényben levő, errevonat­kozó szabályzati előírásokat nem alkalmazzák megfele­lően, holott az Országos Építésügyi Szabályzat [16.500/ 1947. (V. 18.) ÉKM. sz. rendelet] 54. §-ának (1) bekezdése szerint minden épület létesítésénél' különös gondot kell fordítani arra, hegy az épület az esztétikai követelmé­nyeknek megfeleljen s a környező épületekkelj a város­képpel és tájképpel összhangban legyen. Az építési engedélyek kiadásánál a települések túl­nyomó részén nem veszik figyelembe az ott már meglevő beépítéseket és nem törekednek az utcakép összehango­lására, rendezett kialakítására. Egyes építésügyi hatósá­gok még egy-egy utcaszakaszon belül is különböző építési vonalakat, túlzott mértékben eltérő és rendszertelenül változó tetőidomokat engedélyeznek, ami még azonos be­építési mód mellett is a teljes rendezetlenség képét nyújtja. Az említett hiányosságok megszüntetése érdekében az építésügyi hatóságok az építési engedély iránti kérelmek elbírálásánál az Országos Építésügyi Szabályzat VI—VIII. fejezeteiben foglalt rendelkezéseket az alábbi irányelvek figyelembevételével alkalmazzák; 1. Beépítési mód Az elsőfokú építésügyi hatóság tömboldalhosszúságú utcaszakasz egy-egy oldalán egységes beépítési mód eze­rint engedélyezze az építkezéseket. Abban az esetben, ha már részben beépített utcaszakaszon levő területre kérik az építési engedélyt, általában a meglevő épületek túlnyomó többségének figyelembevételével kell meghatá­rozni az ezentúl alkalmazandó egységes beépítési módot és egységes utcaképet. A fésűs beépítési módhoz csak abban az esetben kell feltétlenül ragaszkodni, ha fésűs beépítési móddal be­épült, város- (község-) képi szempontból védettnek nyil­vánított utcaszakaszra kérnek építési engedélyt. (Az ilyen városképi szempontból védetté nyilvánítást az Országos Műemléki Felügyelőség, illetve jogelődje javaslatára ál­lapították meg és erről az illetékes tanácsok értesítést kaptak.) A védettnek nem nyilvánított utcaszakaszok esetében a fésűs beépítési mód oromzatos megoldásánál a már meg­levő épületnek oldalirányban történő, az utcával párhuza­mos b jvílése csak az oldalszárny hátrább helyezésével en­gedélyezhető úgy, hogy az az oromfalkiképzés megjelené­sét károsan ne befolyásolja. Az utcavonalra ferde oldalhatárú telkek esetében az épületek — a szabadonálló vagy a fésűs beépítési mód szabályai szerint, tömbcldalh.ss-úságú utcaszakaszon egységesen — fűrészfogasan is elhelyezhetők. Saroktelekre kárt építési engedély elbírálásánál mind­két utcaszakasz beépítési módját mérlegelni kell. 2. Építési vonal Az építési vonalat az utca egy-egy, legalább tömboldal­hosszúságú szakaszára — általában az utcavonallal pár­huzamosan — egységesen kell meghatározni. Fűrészfogas beépítés esetén az épületeket a telkeken úgy kell elhelyezni, hogy azok külső sarokpontja, vagy pontjai összefüggő vonalra kerüljenek. 3. Szintek száma, párkányzat és tetőidom Legalább tömboldalhosszúságú utcaszakasz egy-egy ol­dalán azonos szintszámot kell előírni. A párkánymagasságok közötti eltérés zártsorú beépí­tésnél 60 cm-nél, szabadon álló beépítésnél pedig 1 méter­nél nagyobb ne legyen. A tetőidomok szempontjából is egységes utcaképre kell törekedni. Egy-egy tömboldalhosszúságú utcaszakaszon egységes (nyereg-, kontyolt-, sátor-, lapos- vagy egyéb) tetőidomok alkalmazását írhatja elő az építésügyi ha­tóság. 4. Kerítés a homlokvonalon Homlokvonalra épülő kerítések engedélyezésénél az utca­kép védelme érdekében az építésügyi hatóság — a szük­séghez mérten — tegyen kikötéseket a kerítés rendezett kialakítására, anyagára, magasságára és áttörtségére. Fenti előírásoktól az építésügyi hatóság az utcakép fi­gyelembevételével terepegyenetlenség, tereplejtés, jelen­tősebb fa, facsoport miatt, valamint egész tömboldalra terjedő beépítési terv alapján, továbbá a környezetben kialakult átlagos telekszélességekhez képest nagyobb homlokvonalú telkek esetén, eltérést engedélyezhet. Az előírások érvényesítése a házhelyértékesítésnél A jelen közleményből folyó építésügyi előírásokat az építésügyi hatóság — a házhelyeket vásárlók tájékozta­tása céljából — a házhelyértékesítés szabályozásáról szóló 35/1957. (VI. 21.) Korm. sz. rendelet végrehajtása tárgyá­ban megjelent 29/1957. (VIII. 15.) P. M. sz. rendelet* Vhr; 5. § \2) bekezdése b) pontja szerint az értékesítésre kerülő házhelyeknek az OTp részére történő átadásakor is kö­zölni tartozik. Építésügyi Minisztérium Város- és Községrendezési Főosztály * A rendelet a Tanácsok Közlönye 1957. évi 56. számá­ban jelent meg. Országos és havi vásárok jegyzéke március 17. hétjő. Bácsbokod (Bács), oák, Baktalóréntháza (Szabolcs) oák, Bátaszék (Tolna) oák, Esztergom (Komárom) oák, Érd (Fest) oák, Kalocsa (Bács) oák, Mezőkövesd (Borsod) oák, Mohács (Baranya) oák, Nágocs (Somogy) oák, Nagyigmánd (Komárom) oák, Nagyoroszi (Nógrád) oák, Nemeabikk (Borsod) oák, Polgárdi (Fejér) oák,

Next

/
Oldalképek
Tartalom