Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 21. szám

218 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 21. szám Az élelmezésügyi miniszternek és az Országos Árhivatal elnökének 101 1958. (Élip. É. 3.) Élm. M. — A. H. számú együttes utasítása a központi készletből kiutalt takarmányok árainak megállapításáról. A 10/1957. (II. 24.) Korm. számú rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az érdekelteket az alábbiakra utasítjuk: 1. §• (1) A központi készletből kiutalt takarmányok bruttó termelői, nagykereskedelmi árait a jelen utasítás melléklete tartalmazza. (2) A mellékletben feltüntetett árakat kell alkalmazni az állami vállalatok, intézetek, intézmények és szervek, valamint az egyéni termelők és a nem állami szervezetek (pl. termelőszövetkezetek) viszonyában egyaránt. 2. §. 1(1) A cukoripari, söripari és keményítőipari takarmányok bruttó termelői árai helyi eladás esetén a vevő kocsijára rakott, helyközi eladás esetén pedig bármentesítés nélkül szállításra feladott árura értendők. A tejipari takarmányok, a tápkocsonya, a tápkorpák és a préselt tepertő bruttó termelői árai az előállító üzem telepén átadott árura vonatkoznak. (2) A bruttó termelői árak nettó súlyban számított árura értendők. (3) Ha az árut a vevő kívánságára az eladó által rendelkezésre bocsátott csomagolóeszközben (edényzetben) adják át, a göngyöleg díja külön felszámítható. A göngyöleg lezárásához felhasznált záróeszköz értékét a bruttó termelői árak magukban foglalják. (4) A takarmánymelasz bruttó termelői ára helyt rendeltetési állomáson átadott árura értendő; amennyiben a vevő a takarmánymelaszt a cukorgyár telepéről saját fuvareszközével szállítja el, 9.70 Ft q-val alacsonyabb ár számítható fel. (5) A mellékletben felsorolt bruttó termelői árakat kell valamennyi vevővel szemben alkalmazni. • 3. §. (1) A nagykereskedelmi árak helyi eladás esetén a vevő kocsijára rakva, helyközi eladás esetén pedig a rendeltetési állomásig bérmentesített árura vonatkoznak. Vasúti szállítás esetén a vagonból kirakás költsége a vevőt terheli. (2) A nagykereskedelmi árak nettó súlyban számított és a vevő zsákjában, vagy ömlesztett állapotban átadott árura értendők. Ha az árut a vevő kívánságára az eladó által rendelkezésre bocsátott csomagolóeszközben (pl. zsákban vagy edényzetben) adják át, a göngyöleg díja külön felszámítható. Ha az eladó az árut papírzsákban adja át és a papírzsákért betétdíjat nem számít, annak beszerzési árával a vevőt megterhelheti. A sértetlen állapotban visszaszállított göngyölegért a felszámított betétdíjat vissza kell téríteni. A betétdíj ellenében kiszolgáltatom göngyöleg visszaszállítási költsége az eladót terheli. A zsák lezárásához használt zsineg, illetve az egyéb göngyöleg lezárásához használt pánt és egyéb záróeszköz é:tékét a betétdíjba beszámítani nem lehet; ezeknek értékét az árak magukban foglalják. A zsákok betétdíjának, illetve kölcsöndíjának elszámolásánál a 2.800—44/ 1952. (Tg. É. 33.) O. T—Á. H. számú utasításban foplaltakat kell alkalmazni. (3) Vasúton ömlesztett állapotban való szállítás esetén a rinfuzaberendezés használati díja az eladót terheli. 20 km-t meg nem haladó távolság esetén a vevő vasúti szállítást nem követelhet. Azért a fuvarozásért, amelyet a vevő vasúti szállítás helyett végez, az eladó a darabárura megállapított fuvardíjat köteles megtéríteni. Az eladó olyan távolság után köteles fuvartérítést adni, amilyen távolságra vasúton szállítás esetén kellett volna az árut a vevőhöz fuvaroztatnia. (4) A baromfitáp nagykereskedői ára az áruban levS antibiotikumok és nyomelemek értékét nem foglalja magában. Az értékesítő vállalat a ténylegesen felhasznált antibiotikumok és nyomelemek beszerzési árát a nagykereskedelmi áron felül jogosult a vevőnek felszámítani; (5) Nagykereskedelmi áron kiszolgálásra jogosultak az állami szervek, intézmények és vállalatok, valamint a központi készletből ellátásban részesülő más nagyfogyasztók, továbbá a kiskereskedelmi hálózattal rendelkező szervezetek. 4. §. (1) A jelen utasítás 1958. évi január hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg az ettől eltérő árhatósági rendelkezések (utasítások, leiratok) — ideértve az 1/1957. íAsz. 2.) A. H. számú együttes utasításban, valamint az Egységes Termék- és Árjegyzék 63—II. kötet Útmutatójában a takarmányokra vonatkozóan foglaltakat is — hatályukat vesztik. (2) Az egyéni termelőket és termelőszövetkezeti csoportokat az 1/1957. (II. 6. F. M.—A. H. számú rendelet* szerint megillető takarmányjuttatások elszámolásánál folyó gazdasági évben a jelen utasítás hatálybaléptekor érvényben volt árakat kell alkalmazni. (3) Az állami tan-, kísérleti és célgazdaságok részére az őszi és tavaszi árpa-, zab- és kukorica-vetőmag és sörárpa átadása esetén járó abraktakarmányokaí, valamint a felvásárló szervéknek átadott és a fejadag címén viszszaigényelt mennyiséggel csökkentett áru-kenyérgabona utáni korpanyeredéknek megfelelő korpamennyiséget totovábbra is az 1/1957. (Asz. 2.) Á. H. számú együttes utasításban megállapított árakon kell elszámolni. Csikós Nagy Béla s. k,s Kovács Imre s. k., az Országos Árhivatal élelmezésügyi miniszteri elnöke. • A Terv- és Közgazdasági Főosztály közli, hogy a központi készletből kiutalt takarmányok árainak alkalmazása szempontjából azok a termelőszövetkezetek minősülnek nagyfogyasztóknak, amelyek részére abraktakarmányt vagontételben szállítanak. Az ennél kisebb tételt vásárló termelőszövetkezetek, valamint egyéni termelők a takarmányokért — kivéve azokat a cikkeket, amelyekre az utasítás minden vevő felé egyforr\án alkalmazandó bruttó termelői árat állapít meg — fogyasztói árat fizetnek. Melléklet a 101/1958. (Élip. E. ,?.) Élm, M.—A. H. számú együttes utasításhoz. Szemes takarmányok. Nagyker. ár Ft/q Kukorica májusi morzsolt 215.— Kukorica mesterségesen szárított 230.— Árpa 232.— Zab 221.— Takarmány borsó 240.— Lóbab 200.— Csillagfürt 220.— Vegyes bab takarmányozásra 220.— Bükköny 240.— Fűfélék magvai (édes cirok, csumiz, muhar, szudáni fű, édes szudáni fű, köles) 200.— Seprőcirokmag 200.— * A rendelet a Tanácsok Közlönye 1957. évi 8. számában jelent meg.