Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 16. szám

16- szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE \2) A működő vállalatok a beruházási tervükben elő­irányzott feladatok gyorsabb megvalósítása érdekében a költségvetési juttatást vállalatfejlesztési alapjukból — ter­ven felüli forrásként — kiegészíthetik. (3) A tanácsok beruházási tervében megtervezett felada­tok kivitelezési ütemének meggyorsítása céljából a költség­vetési juttatást a saját, vagy az érdekelt alsófokú taná­csok rendelkezésére álló községfejlesztési alapból — terven kívüli forrásként — ki lehet egészíteni a községfejlesztési alap tervezéséről és felhasználásáról szóló 177/1956. (P. K. 32.) P. M. sz. utasítás rendelkezései szerint. (4) A beruházások pénzügyi forrásait beruházásonként alapszerűen kell kezelni. Az 1959. évre áthúzódó, vagy áU menő beruházásokkal kapcsolatos 1958. évi műszaki telje­sítmények elszámolása után fennmaradó maradványokat az 1959. évre át kell vinni. Az átvitt maradványok az irányító hatóság 1959. évi tervének előirányzatát, illetőleg mutatóit nem növelik. Az 1958. évben befejezett beruházá­sok 1958. évi esetleges maradványai elvonásra kerülnek; kivéve a vállalatfejlesztési, illetve községfejlesztési alap* ból átutalt kiegészítő forrásokat. Ezek maradványát a be­ruházás befejezése után a beruházó rendelkezésére kell bocsátani. Ilyen esetekben elsősorban a költségvetési jut­tatást kell felhasználtnak tekinteni. ) 11. §. A beruházások finanszírozása. (1) A Bank csak a 3. § rendelkezései szerint engedélye­zett beruházás finanszírozását kezdheti meg, illetve foly­tathatja. (2) A műszaki tervezést igénylő beruházásoknál a kivite­lezési munkák megkezdése előtt a beruházónak a Bank rendelkezésére kell bocsátania a beruházások műszaki ter­vezéséről szóló 12/1956. (Tg. É. 24.) O. É. H. számú Sza­bályzat (a továbbiakban: Szabályzat) előírásai szerint el­készített költségvetést ((költségvetéseket) és költségösszesí­tőt. Ha a két ütemben tervezett beruházás tervezési fel­adata a beruházás szakaszos kivitelezését írja elő, egy-egy szakasz finanszírozásának feltételeként "csak a kivitele­zésre kerülő szakasz költségvetését kell a Bankhoz bekül­deni. Ebben az esetben a beruházás költségösszesítőjét csak az utolsó kivitelezési szakasz költségvetésével együtt kell a Bankhoz benyújtani. (3) A beruházás költségvetését a Szabályzat függeléké­rek IV. részében foglalt tartalmi előírások szerint kell elkészíteni és abban a nem építési szükségletet az Utasí­tás 5. számú függeléke szerint kell részletezni. (4) Az 1958. január l-e előtt megkezdett beruházásokat a Bank a már beküldött költségvetések alapján finanszí­rozza. Abban az esetben azonban, ha a Banknál lévő költ­ségvetések a jelen § rendelkezéseinek nem felelnek meg, azok kicseréléséről^ illetve módosításáról a beruházónak március 31-ig — a finanszírozás előfeltételeként — gon­doskodnia kell. (5) A kizárólag beszerzés jellegű beruházásokról nem kell a Bankhoz költségvetést beküldeni. A rendelkezésre bo­csátott eszközöknek az engedélyezett célra történő felhasz­nálását a Banknak ellenőriznie kell. (6) Ha az illetékes hatóság a beruházásnak tervdoku­mentáció nélküli megkezdését engedélyezi, az erre vonat­kozó engedélyt a beruházónak a Bankhoz be kell nyújta­nia. (7) A beruházások megvalósítására kötött szerződéseket a finanszírozás további feltételéül az Utasítás 6—10. §-ában előírt módon és határidőben kell a Bankhoz beküldeni. Nem vonatkozik a bejelentési kötelezettség azokra a 10.000 forint vállalati összegeket meghaladó megrendelé­sekre, amelyeknél a teljesítés a megrendeléstől számított 8 napon belül raktárról történik. (8) A szerződés módosítását {szállítás tárgya; vállalati összeg, teljesítési határidő módosítása); valamint felbon­tását a Bankhoz be kell jelenteni. (9) A szerződéseket, valamint azok módosítását ísaját vállalkozásban végzett munkák költségvetését) a 6. számú függelékben felsorolt formanyomtatványok kíséretében kell a Bankhoz beküldeni. (10) A Bank a költségvetés elfogadását és a szerződés előjegyzését megtagadja akkor, ha a tervező és a jóvá­hagyó szervek a típustervek kötelező alkalmazásáról szóló rendelkezéseket nem tartották be. (11) A Bank csak az általa előjegyzett szerződések alap­ján és azok előjegyzett vállalati összege erejéig teljesíthet fizetéseket. A kivitelező, szállító, stb. szervek a 10.000 forint vállalati összeget meghaladó szerződésben foglalt megbízás teljesítését akkor kezdhetik meg, ha a Banktól a szerződés előjegyzéséről értesítést kaptak. (12) Ha a kivitelező, szállító, stb. a szerződés megköté­sétől számított 15 napon belül a szerződés előjegyzéséről a Banktól értesítést nem kapott, jogosult a szerződésnek a vállalat által hitelesített másolatát a Bankhoz bekül­deni és annak előjegyzését kérni. A Bank az ily módon beküldött szerződéseket előjegyzi abban az esetben, ha a szerződés a beruházó részére engedélyezett beruházás megvalósítását szolgálja és a beruházás 1958. évi ütemének megfelelő irányzata az előjegyzéshez fedezetet nyújt. (13) A bejelentési kötelezettség alá eső szerződés alap­ján teljesíthető beszedési ((fizetési) megbízásokat a Bank előjegyzés nélkül visszaküldi a benyújtónak, ha a szer­ződés bejelentése, illetve előjegyzése nem történt meg. Az ilyen beszedési megbízásokat a kivitelező, szállító stb. a megrendelő egyszámlája ellen sem nyújthatja be. s ezeknek a követeléseknek a meghitelezését sem kérheti. (14) A szerződésbejelentési kötelezettség alá nem eső beszedési (fizetési) megbízásokat a Bank akkor fogadja be, ha azok teljesítéséhez a beruházás éves üteme meg­felelő előirányzatának szerződéssel le nem kötött, illetve szerződés bejelentési kötelezettség alá nem eső folyósítá­sokkal igénybe nem vett előirányzata teljes vagy részbeni fedezetet nyújt. Fedezet hiányában a 6. § (8) bekezdésé­ben foglalt rendelkezések szerint kell eljárni. (15) A (11)—(13) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a beruházó saját vállalkozásban, vagy kisiparos által végzett munka kiegyenlítésére ad a Banknak megbízást. (16) Amennyiben a jóváhagyási értékhatár feletti beru­házás éves ütemének előirányzatai az építkezések (technoló­giai szerelés) meggyorsítása, vagy a megrendelt gépek, to­vábbá berendezések és felszereléseknek a Banknál beje­lentett szerződésekben megállapított határidő előtti leszál­lítása következtében elégtelennek bizonyulnak, a beruhá­zók a minisztérium útján a Banktól az éves előirányzat anyagi-műszaki mutatói 10%-át meg nem haladó túltelje­sítésének engedélyezését kérhetik a beruházás jóváha­gyott teljes előirányzata terhére. Az éve^ előirányzat anyagi-műszaki mutatói 10%-át meghaladó összegű túltel­jesítést — a Bankhoz benyújtott kérelem alapján — az Országos Tervhivatal engedélyezi. Az építési túlteljesítés engedélyezésénél figyelembe kell venni a területi építési lehetőségeket, valamint a máshol folyó építkezéseknél vár­ható lemaradásokat. A túlteljesítési engedélyezésnél az engedélyező szerveknek a kivitelező, szállító, stb. felett felügyeletet gyakorló hatóságokkal együttműködve kell eljárniok. (17) A túlteljesítés engedélyezése iránti kérelmet részle­tesen indokolni kell. A túlteljesítés engedélyezése iránti kérelemben a beruházónak javaslatot kell tenni arra, hogy az építkezés ütemének meggyorsulása, illetve a gépek ha­táridő előtt történő leszállítása következtében a beruházás üzembehelyezési határidejét milyen időpontra kívánja előre hozni. A túlteljesítést engedélyező szerveknek hatá­rozatuk meghozatalánál erre a javaslatra figyelemmel kell lenniök. (18) A Banknak meg kell tagadnia, illetve az Országos Tervhivatal felé nem javasolhatja a túlteljesítés engedé­lyezését, ha a túlteljesítés helytelen tervezésből (pl. alá­tervezés) származik. Ilyen esetekben az irányító hatóság-

Next

/
Oldalképek
Tartalom