Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 15. szám

128 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 15. szám. V. Vadőrök alkalmazása. (Tvr. 33—35. §-ához.) 20. §. Vadőrként a törvényerejű rendeletben megállapított egyéb feltételek fennállása esetén olyan személy is alkalmazható, aki az állami vadőri szakvizsga elméleti részét sikeresen letette és vadászfegyver vásárlására, illetőleg tartására engedélyt kapott. 21. §• A vadőri igazolvány és jelvény előállítása, azoknak a vadásztársaságok vadőrei részére való kiadása a MA VOSZ feladata. Az igazolvány és jelvény mintáját a földművelésügyi miniszter hagyj? jóvá. 22. §. A vadásztársaságok a vadőrök alkalmazásánál és elbocsátásánál a megyei mezőgazdasági osztály, illetőleg — nagyvadas vadászterület esetén — az érdekelt erdőgazdaság előzetesen kikért vélemé* nyét figyelembevenni kötelesek. VI. A vadkárok megtérítése. (Tvr. 36—37. és 39. §-ához.) 23. §. A vadkárok megelőzése érdekében a vadászatra jogosult köteles: a) kárveszély fennállása alatt az érdekelt termelők figyelmét arra felhívni és azokkal állandó kapcsolatot tartani, b) a nagyvad részére a károsítás idejére (vadföld létesítésével) megfelelő élelmet biztosítani, c) a veszélyeztetett területekre kiváltó vad elriasztásában résztvenni, d) a szarvas, dámvad és vaddisznó mértéken felüli elszaporodását megakadályozni és e) rendszeres vadkárelhárító vadászatokat tartani. 24. §. A vadkár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében a mező- és erdőgazdasági ingatlan tulajdonosa vagy használója a veszélyeztetett területek megfelelő őrzéséről gondoskodni köteles. 25. §. Az állam a vadászterületet haszonbérlő vadásztársaság terhére felmerült vadkártérítést úgy előlegezi, hogy a vadásztársaság a vadkártérítés megfizetéséhez az Országos Takarékpénztártól kölcsönt vehet igénybe. A kölcsönről az Országos Takarékpénztár javára kiállított okiratot a vadásztársaság képviseletében az elnök írja alá. A kölcsönért a vadásztársaság tagjai egyetemleges készfizető kezesekként felelnek. A kölcsön fédezetóül á vadásztársaság az Országos Takarékpénztár javára a vadászterületen elejtett, elfogott, illetve elhullott és tulajdonába került vadat, vagy a vad értékesítésből származó bevételeit kötheti le. 26. §. A vadászatra jogosult a vadászat közben okozott károkat a kár keletkezésétől számított 8 nap alatt közvetlenül a termelőnek készpénzben megtéríteni köteles. 27. §. (1) A nagyvad által okozott kár megállapítására és a kártérítés összege tekintetében javaslattételre minden olyan községben (városban), amelyben vadkár előfordul, vadkárbecslő bizottságot (továbbiakban: bizottság) kell alakítani. A bizottságnak évente március hó 1. napjáig történő megalakítás sáról a községi (városi) tanács végrehajtó bizottsága köteles gondoskodni. (2) A bizottság elnöke a községi (városi) tanács végrehajtó bizottságának képviselője, tagjai az erdekeit termelők és a vadászatra jogosult képviselője, valamint a községi (városi) mezőgazdasági felügyelő. Ha a vadászterületen a vadászati jogot nem erdőgazdaság gyakorolja, a bizottságnak az érdekelt erdőgazdaság képviselője is tagja. (3) A bizottság megalakulása után a bizottság elnökének nevét és lakhelyét a helyben szokásos módon közhírré kell tenni. (4) A bizottság elnökét és tagjait a büntetőtök vények alkalmazása szempontjából hivatalos személynek és hatósági közegnek kell tekinteni. 28. §. A kártérítési igényt a bizottság elnökéhez a kártételtől számított három nap alatt kell bejelenteni. E határidőn túl bejelentett kárigényt fí-* gyelembe venni ném szabad. 29. §. (1) A bizottság kármegállapítási eljárása két részből áll: előzetes kárbecslési eljárásból és kár-> megállapító eljárásból. (2) Az előzetes kárbecslési eljárást a kárbejelentéstől számított 8 nap alatt a helyszínen keíl lefolytatni. Ennek során meg kell állapítani a károsult termelők nevét és lakcímét (székhelyét), a kárért felelős gazdaság vagy vadásztársaság nevét és székhelyét, továbbá, hogy a kárt szarvas, dámvad, vaddisznó okozta-e, a kár milyen ültetvényben és milyen kiterjedésű területen következett be, valamint, hogy a bekövetkezett kártétel előreláthatólag milyen terméskieséssel jár. Ugyanekkor meg kell állapítani azt is, hogy a károsult termelő milyen mértékben tett eleget vadkárelhárítási kötelezettségének. A ténylegesen bekövetkezett terméskiesést a termés betakarításakor a helyi átlagtermés alapulvételével kell megállapítani. (3) Az eljárásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvbe az eljárásban résztvevők nevének és lakcímének, valamint — az eljárás lefolytatása időpontjának feltüntetése mellett — a bizottság által a kárral kapcsolatban megállapított tényeket, a