Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 14. szám

122 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 14. szám. zatra, szükség szerint intézkedés a vetőmagszükséglet biztosításáról, stb.; — milyen a belterjesség helyzete, hogyan alakultak a termelőszövetkezetben a szerződéses termelés és terményéiiékesítés mutatószámai és milyen mértékű a termelőszövetkezetben az árutermelés és az értékesítés; mindezek alapján gyakorlati intézkedések a termelés belterjességének fokozására és annak érdekében, hogy a termelőszövetkezet minden lehetőségét és erőforrását kiaknázza munkaigényes és nagy jövedelmet biztosító növények termelésére, az árutermelés növelésére, áruinak termelési és értékesítési szerződéssel való lekötésére; — hogyan alakultak a szervestrágyázás és a műtrágyafelhasználás adatai; intézkedés a termelőszövetkezet műtrágya, vetőmag, növény védőszer ellátására; — milyen meliorációs munkák szükségesek; intézkedés a szükségesnek mutatkozó talajjavítási, rét- és legelőkarbantartási munkák végrehajtására; — milyen a közös állattenyésztés helyzete; növeli-e a termelőszövetkezet a közös állatállományt és biztosítja-e ennek előfeltételeit, kihasználják-e a meglévő épületekel; ehhez képest intézkedés tervszerint növekvő állatállomány beállítására, a termelőszövetkezetnek állatokkal való ellátásaira, azok elhelyezésére alkalmas és átalakítással alkalmassá tehető épületek biztosítására, a közös állattenyésztés egyéb feltételeinek kialakítására, az abraktakarmány termeléséire, a takarmányhiányban szenvedő termelőszövetkezet részére takarmány felvásárlása cs az ehhez szükséges hitelösszeg biztosítása iránt, stb.; — hogyan alakultak a termelőszövetkezetben a termés- és hozamátlagok;' az átlagok növeléséhez szükséges — fentieken kívüli — gazdasági és munkaszervezési intézkedések megtétele: — milyen a termelőszövetkezet és a gépállomás kapcsolata; intézkedés a gépállomási szerződés megkötése iránt, figyelemmel az érvényben lévő rendelkezésekkel biztosított kedvezmények és előnyök minél teljesebb kihasználására, intézkedés a gépállomás segítő munkájának fokozására, a jó kapcsolatok kiépítésére; — milyen segéd- és feldolgozó üzemi tevékenységet folytat a termelőszövetkezet és milyen lehetőségek vannak e tevékenység jövedelmező kiterjesztésére; az ehhez szükséges szervezeti és gazdasági intézkedések meglétele. c) A 'gazdasági és vagyoni helyzet tekintetében — milyen mértékben történt meg az elhurcolt állatok, takarmány és egyéb vagyontárgyak visszavitele; a felmérés alapján a megyei mezőgazdasági osztály haladéktalan tájékoztatása a szükségesnek mutatkozó intézkedések megtétele érdekében; — megfelelő-e a vagyon kezelése, a társadalmi tulajdon védelme; intézkedés a vagyonvédelem szervezett biztosítására, az ellenőrző bizottság munkájának megjavítására, a tapasztalt konkrét hibák kiküszöbölésére, az esetleges visszaélések haladéktalan megtorlására; — biztosítva vannak-e a gazdaság fejlesztésének alapjai, megfelelő mértékű-e a fel nem osztható szövetkezeti alap és egyéb alapok képzése, a közös vagyon növelése; intézkedés annak érvényesítése érdekében, hogy a termelőszövetkezet évente a természetbeni és pénzbeli jövedelem legkevesebb 5%-ával gyarapítsa a fel nem osztható szövetkezeti alapot, továbbá a folyamatos üzemvitelhez létrehozza, illetőleg folyamatosan kiegészítse — a mintaalapszabályban meghatározott — tartalékalapokat; — milyen a pénzgazdálkodás és hitelgazdálkodás helyzete, a számviteli nyilvántartás; intézkedés a pénzgazdálkodás, könyvelés és számvitel munkájának megjavítására, a szükséges oktatás megszervezésérc; — hogyan alakult a tagok részesedése, mekkora a termelőszövetkezet hitelterhelése, hogyan oszlik meg a hitelállomány, hogyan alakul az ez évi, valamint az elkövetkező évi esedékesség, hogyan áll a zárszámadásba beállított kötelezettségek teljesítése. Vizsgálni kell azt is, hogy — amennyiben a termelőszövetkezet mérleghiánnyal zárt — mi a mérleghiány oka, ha a termelőszövetkezet a megtervezett hozamokat elemi kár miatt nem érte el, ez mennyiben hatott ki a mérleghiányra. Ha a termelőszövetkezet tervezett pénzbevételeit nem érte e!, ez mennyiben vezethető vissza a gazdálkodás hibájára és mennyiben következelt be a bevételi kiesés — az értékesítés körülményei miatt — a szövetkezeten kívül álló okokból; — mindezek alapján intézkedés a gazdálkodás megjavítására, rentabilitásának növelésére, s ennek érdekében az ártámogatás és a termelőszövetkezetnek nyújtandó mindazon kedvezmények biztosítására, amelyek az érvényben lévő jogszabályokból, különösen a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítését és fejlesztését szolgáló intézkedésekről szóló kormányhatározat rendelkezéseiből következnek. 3. Az intézkedési terv készítésekor fel kell mérni, hogy a tervezett intézkedések alapján a gazdálkodásnak milyen mérvű megszilárdulása várható, hogyan fognak alakulni a termelőszövetkezet bevételei és mindezek figyelembevételével az 1957. évi zárszámadáskor fennálló közép- és hosszúlejáratú hiteltartozások, valamint a vállalati tartozások milyen megterhelést jelentenek a szövetkezeti tagság számára. Ennek megfelelően — amennyiben arra szükség van — az esedékes hitelek egy részét 3 évre át lehet ütemezni oly módon, hogy az átütemezett törlesztési részletek a lejáratot követő években váljanak esedékessé. Az átütemezésnél az 1957., 1953. és 1959. évi zárszámadáskor fennálló, — átütemezésre kerülő — közép- és hosszúlejáratú hitel-esedékességeket kell figyelembe venni. (Pl.: a 15 éves lejáratú hitelnél az 1957., 1958. és 1959. évekről átütemezett részt az eredeti lejáratot követő három évben, tehát a 16-ik, 17-ik és a 18-ik években kell esedékessé tenni.) Az átütemezést hitelcélonként külön kell eszközölni. Az átütemezést úgy kell végezni, hogy a hiteltartozásnak 1 kat. holdra jutó évi esedékes aészlete. a szükség szerint csökkenthető, de — kamattal együtt — 50—60 Ft-nál kevesebb nem lehet. Olyan mértékű átütemezést, amelynek folytán az 1 kat. holdra jutó hiteltartozás az 50—GO Ft alá csökken, gondos mérlegelés alapján, kivételképpen csak akkor lehet eszközölni, ha a gazdálkodás megszilárdítására kidolgozott intézkedési terv — a termelőszövetkezet ez idő szerinti rossz anyagi helyzete miatt — csak ily kivételes kedvezménnyel, végső esetben az összes hitelek átütemezésével valósítható meg. Az 1957. évi mérleghiányt a termelőszövetkezeteknek ki kell fizetniük. A mérleghiányt több évre átütemezni nem lehet. Abban az esetben azonban, ha a vizsgálat megállapítása szerint a mérleghiányos termelőszövetkezet életképes és a mérleghiány nem a tagok hibájából keletkezett (esedékes kötelezettség elmulasztása, túlelőlegezés, stb.), a termelőszövetkezet a Magyar Nemzeti Banktól kérheti az esedékes kötelezettségek meghitelezését olymódon, hogy annak ellenében — értékesítési szerződéssel — megfelelő értékű árumennyiséget köt le. 4. A felülvizsgálat alkalmával meg kell állapítani, hogy melyek azok a termelőszövetkezetek, amelyek a mintaalapszabály megsértésével évek óta rosszul működnek, ahol a tagok nem dolgoznak megfelelően, élcsdiság alakult ki és ezzel a termelőszövetkezeti mozgalmat lejáratják. Amennyiben ezek a termelőszövetkezetek a jelen utasítás alapján igen gondos munkával és hathatós intézkedésekkel sem lennének életképessé tehetők, javaslatot kell tenni működési engedélyük megvonására. Az életképesség szempontjából különösen azokat a termelőszövetkezeteket kell megvizsgálni a) amelyek taglétszáma igen kicsi — a szövetkezet csak néhány családból tevődik össze — és a helyi adottságaikat tekintve a termelőszövetkezet fejlesztésének feltételei nincsenek meg; b) amelyeknél az a) pontban írt körülmények mellett a tagok életkora magas és a munkaerőellátottság emiatt sem biztosítható; c) ameiyek mái- több éve működnek, de a közös állattartást mindezideig nem alakították ki, e célra beruházásokat nem eszközöltek és ebből következőleg az alapfeltételei sincsenek meg annak, hogy a közös állattartást a legközelebbi években megvalósítsák;