Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 76. szám

76. szám. TANÁCSOK KÖZT.fiNYE 783 Hatálybalépés. 23. §. (1) A jelen rendelet 1957. évi december hó í. napján lép hatályba. (2) A jelen rendelet hatálybalépésével a mérgek forgalcmbahftataláról és felhasználásáról szóló 62/ 1953. (XII. 20.) M. T. számú rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 8.300—23/1953. (Eü. K. 1954. 1.) Eü. M. számú utasítás, valamint a 2/1955. (IV­26.) Eü. M. számú és az 1/1956. (V. 4.) Eü. M. számú rendelet hatályát veszti. Dr. Doleschall Frigyes s. k., egészségügyi mi­niszter. Az igazságügyminiszter 132/1957. (I. K. 21.) I. M. számú utasítása a népi ülnökök működésével kapcsolatos feladatokról. (Nem teljes szöveg.) Alkotmányunk 37. §-a érte'mében: ,a bíróságok hiva­tásos bírákból és népi ülnökökből alakított tanácsokban ítélkeznek". A Magyar Népköztársaság bírósági szervezetéről szóló 1S54. évi II. törvény 8. § (1) bekezdése szerint: „az ítélke­zésben a hivatásos bírákat és a népi ülnököket ugyanazok a jogok illetik meg és ugyanazok a kötelességek terhelik". A népi ülnökök a dolgozó nép legközvetlenebb képviselői ez ítélkezésben, a do'gozó nép igazságérzetét és jogérzékét érvényesítik, s ezzel is előmozdítják, hogv az ítélkezés ne szakadjon el az élettől. A népi ülnökök élettapasztalatuk­kal és a termelés egyes ágaiban való jártasságukkal is nagymértékben segítik elő a bíróság munkájának ered­ményességét. A népi ülnökök működésének célja csak akkor való­sulhat meg, ha ennek a jogszabá'yokban meghatározott valamennyi előfeltételét biztosítjuk számukra. Gondos­kodni kell arról, hogy a népi ülnökök jogaikat minél szélesebb körben gyakorolják és kötelezettségeiket, mara­déktalanul teljesítsék. IT. 1. A bíróság elnökének feladatai a népi ülnökök pótvá­lasztásánál: a) Ha a 74/1954. (XII. 4.) M. T. számú rendelet* szerint pótválasztásra van szükség, a bíróság elnöke erre vonat­kozóan — a rendes szolgálati úton — javaslatot tesz az Igazságügyminisztériumnak. Az Igazságügyminisztérium hozzájárulása esetén a pótválasztást megfelelő módon elő kell készíteni. b) A bíróság elnöke a pótválasztás előkészítése érdeké­ben a megválasztandó ülnökök létszámát az illetékes ta­náccsá! és pártbizottsággal egyetértésben arányosan szét­osztja a bíróság területén működő egyes üzemek, vállala­tok, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, társadalmi szervek, állami szervek stb. (a továbbiakban: üzem, vagy üzemek) között — figyelembe véve természetesen a nem üzemi dolgozók közül megválasztandó népi ülnököket (pl. dolgozó parasztokat stb.) is — és pontosan megállapítja, hogy egy-egy üzem hány jelöltre tegyen javaslatot. fi A bíróság elnöke gondoskodik arról, hogy az egyes üzemek a dolgozóik közül megválasztandó ülnökök lét­számánál nagvobb számú jelöltet állítsanak, hogy ilven módon a tanács a jelöltek közül a legalkalmasabbakat választhassa meg. A jelölések megszervezésénél arra kell törekedni, hogy a megválasztandó ülnökök minél nagyobb * A rendeletet a Tanácsok Közlönye 1954. évi 76. száma közli. része a bíróság székhelyén lakó dolgozók közül kerüljön ki, s hogy ne legyenek nagyobb számban olvan ielöltek. akiknek lakóhelyéről a bírósás nehezen közelít­hető meg. d) A jelölések előtt a bíróság elnöke, vagy az általa megbízott bíró — lehetőleg a tanács egyik ezzel meg­bízott tagjával együtt — keresse fel a népi ülnökök választásánál számbajövő üzemet és annak vezetőjével, valamint pártszervezetének képviselőjével beszélje meg, hogy az üzem politikailag öntudatos, kellő élettapaszta­lattal rendelkező, feddhetetlen életű dolgozói kö'ül kiket tartanak alkalmasnak a népi ülnöki feladat elláiására. Ez után örs~e kell hívni az üzem dolgozóit, ismertetni kell előttük a népi ülnöki megbízás jelentőségét és a meg­beszélés eredményéhez képest javaslatot kell kérni a dol­gozóktól arra. hogy kiket jelöljenek az üzem dolgozói közül az ülnökvá'asztásra e) A bíróság elnöke gondoskodik arról, hogy az üzem vezetője a megválasztásra illetékes tanáccsal közölje az ülnökjelöltek legfontosabb személyi adatait (név, születési hely és idő, pontos lakcím, foglalkozás és munkahely, az utóbbi utca és házszám meg­jelölésével). Ezeken kívül lehetőié? fel kell tüntetni a javasolt személyre jellemző egyéb lényeges személyi adatokat is. Gondoskodni kell arról, hogy a javas'atok a megválasztó szervhez legkésőbb az ülnökválasztó tanács­ülés előtt két héttel megérkezzenek. f) A népi ülnökök megválasztása után a bíróság elnöke felkéri az illetékes tanácsot, hosy a megválasztott népi ülnökök névjegyzékét három réldánvban készítse el. A névjegyzék a megvá'asztott népi ülnökről a következő adatokat tartalmazza: név, születési helv és idő, pontos lakcím, foglalkozás és munkahely (az xitóbbi utca és ház­szám megjelölésével). A névjegyzék egy-egy példánvát meg kell küldeni az Igazságügyminisztériumnak és az illetékes bíróság elnökének, egy példány pedig a tanács­nál marad. A tanács végrehajtób'zottságát arra is fe' kell kérni, hogy értesítse a népi ülnököket megválasztásokról és arról, hogy melyik bírósághoz választották meg őket. Fel kell hívni az ülnök figj'elmét arra. hogy ha műkö­désére sor kerül, erről a bíróság elnökétől külön értesí­tést fog kapni, s hegy köteles a munkahelyében vagy 'a­kóhelyében történt bármely változást az illetékes bí­róság elnökének haladéktalanul bejelenteni. g) A népi ülnöki feladat ellátására méltatlanná VTTV alkalmatlanná vált személyek visszahívása végett a 92/ 1952. (X. 5.) M. T. számú rendelet 7. § (11 bekezdés? ér­telmében a bíróság elnökének a népi ülnököt megvála^-tó tarácshoz kell fordulnia. 2. A népi ülnökök behívásánál a következők szerint kell eljárni: a) A népi ülnökök a bírósági eljárásban a bíróság el­nöke által megállapított sorrendben vesznek részt. A népi ülnököket egy évben legfeljebb egy hónapra lehet i^ény­bevenni; ezt az időt fontos okból kivételesen me-? lehet. hcss'?bbít?ni. A hónaD folyamán eliáró népi ümök^icet a bíróság elnöke jelöli ki és osztja be a vezetése alatt álló bíróságon működő tanácsokhoz. A termelő munka zavarta'anságának biztosítása érdekében ügyelni kall arra, hogy ugvanabból az üzemből a megválasztott ülnö­köknek lehetőleg arányos része kerüljön ugyanabban az időszakban behívásra. b) A kijelölt népi ülnököket működésük idejéről — le­hetőleg a működés megkezdése előtt egy hónappal — ér­tesíteni kell. Az első ízben behívott népi ülnök részére meg kell küldeni ,.a Magyar Népköztársaság igazsásszol­gáltatása" című ülnöki tájékoztatót is. A népi ülnök ér­tesítésével egyidejűleg a behívásról tájékoztatni kell az ülnököt alkalmazó üzem vezetőiét, egyben fel kell hívni a figyelmét arra, hogy a népi ülnöki tisztség ellátása az ülnökké megválasztott dolgozó törvényes kötelessége és e köte'ezettrég teljesítéséhez fontos állami és politikai érdek fűződik. Abban az esetben, ha az üzem vezetni-- el­fogadható indok alapján a behívott ülnök mentesítését kéri és a felmentés kivételesen megadható, a bíróság el­nöke a legrövidebb időn belül köteles a mentesített ül­nök helyett más népi ülnököt behívni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom