Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 73. szám

750 TANÁCSOK KOZÍJÖNYE 73. szám. Az állami és szövetkezeti boltok működésének engedélyhez kötéséről szóló 100 1956. (K. É. 30.) Bk. M. számú utasítás végrehajtásával kapcsolatos hiányosságok megszűntetése. _ (Nem teljes szöveg.) Az állami és szövetkezeti boltok működésének engedélyhez kötéséről szóló 100'1958. (K. É. 30.) Bk. M. számú utasítás* értelmében állami vállalat, földművesszövetkezet, kisipari szövetkezet, vagy egyéb szövetkezeti szerv nyíltárusítási üzletet (boltot) — illetőleg az utasítás 10. §-ában foglaltak figyelembevételével vendéglátóipari egységet — csak működési engedély alapján létesíthet, amelyet az utasítás 2. §-a szerint hatáskörrel és illetékességgel bíró tanácsi szakigazgatási szerv ad ki. A tapasztalat azt mutatja, hogy egyes kereskedelmi szakigazgatási szervek nem minden vonatkozásban szereztek eddig érvényt az említett miniszteri utasítás rendelkezéseinek. Ennek következtében előfordul, hogy egyes megyékben kereskedelmi egységek (nyiltárusítási üzletek, boltok) működési engedély nélkül létesülnek, illetőleg működnek, továbbá gyakori az olyan eset is, hogy — az utasítás 5. §-a (1) bekezdésében foglaltak ellenére — a működési engedély alapján működő nyiltárusítási üzletek a működési engedélyben meghatározott üzletkörtől eltérő jellegű kereskedelmi tevékenységet folytatnak (pl. csemege üzletben^ sört mérnek). Az ilyen jellegű szabálytalanságok felszámolása érdekében az illetékes kereskedelmi szakigazgatási szerv a szocialista törvényesség követelményeit szem előtt tartva" az alábbiak szerint járhat el. Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség megkeresése útján megállapítja, hogy illetékességi területén a) valamennyi kereskedelmi egység — különösen a nem tanácsi alárendeltségű kereskedelmi egységek — rendelkeznek-e érvényes és szabályszerű működési engedéllyel; b) az egységek tevékenységüket a működési engedélyben megszabott üzletkörön belül folytatják-e. A vizsgálat eredményéhez képest az alábbi intézkedések foganatosíthatók: \ 1. Ha a nyiltárusítási üzlet tevékenységét működési engedély nélkül folytatja és a) ha működése a környékbeli lakosság ellátása szempontjából — tehát az adott területen — egyáltalán nem indokolt, azt be kell záratni; b) ha az egység működése a környékbeli lakosság ellátása szempontjából indokolt, az üzemeltető szervet (vállalati központot, szövetkezetet, szövetkezeti szervet) határozatban fel kell hívni e hiányosság 8 napon belül történő pótlására, azaz a működési engedély iránti kérelem előterjesztésére; c) ha az egység olyan árukat hoz forgalomba, amelyekkel a lakosság ellátása az adott területen más egységek által biztosított, az üzemeltető szervei (vállalatot, szövetkezetet, szövetkezeti szervet) határozatban fel kell hívni működési engedély iránti kérelem előterjesztésére, meghatározva azt, hogy a kérelmet a működési engedély iránt a nyiltárusítási üzlet részére milyen üzletkör engedélyezésére terjessze elő. (Pl az egység működési engedély nélkül fűszer, csemege és bazáráru kereskedést folytat; a lakosság ellátása az adott területen bazáráruval biztosítva van. Ilyen esetben a határozatban arra kell fe'szólítani az üzemeltető szervet, hogy az engedély iránti kérelmet csak fűszer és csemege üzletkör engedélyezése iránt terjessze elő.) 2. Ha a nyílt árusítási üzlet működési engedéllyel rendelkezik ugyan, de az ellenőrzés sorári azt állapítja meg, hogy a) üzleti tevékenységét a működési engedélyben megszabott üzletkörtől teljesen eltérő üzletkörben fejti ki (pl. cukrászda-espresso tevékenységre szól a működési engedély, gyakorlatilag .azonban kizárólag italbolt jellegű italmérési tevékenységet folytat), b) a működési enegdélyben megszabott üzletkört túllépve fejt ki üzleti tevékenységet (pl. működési engedélye fűszer és csemegekereskedésre szól, de amellett még sörkiméréssel is foglalkozik). Az ilyen esetekben az illetékes (a működési engedélyt kiállító) kereskedelmi szakigazgatási. szerv az üzemeltető vállalatot, szövetkezetet vagy szövetkezeti szervet felhívja határozatban a kifogásolt — üzletköri túllépést kimerítő — üzleti tevékenység megszüntetésére (azok a cikkek árusításának megszüntetésére, amelyek a működési engedélyben feltüntetett üzletkörben nem forgalmazhatók). A szakigazgatási szerv által kiadandó, a fenti hiányosságok megszüntetésére felszólító határozat alaki és tartalmi követelményei szempontjából az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény IV. fejezete az irányadó. A határozat végrehajtása tekintetében az előbb hivatkozott törvény IX. fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni. Nyomatékkal felhívjuk a figyelmet a törvény 77. §-ában foglaltakra, amelyek értelmé'ben a határozatot kiadó államigazgatási (jelen esetben: kereskedelmi szakigazgatási) szerv jogosult a kötelezett 1.000.— forintig terjedhető bírság kiszabásával a határozatban megszabott kötelezettság teljesítésére szorítani. Amennyiben tehát a kötelezett szerv az illetékes tanácsi kereskedelmi szakigazgatási szerve (megyei, megyei jogú városi tanács vb. kereskedelmi osztály, járásij járási jogú városi, megyei jogú városi kerületi kereskedelmi felügyelő) határozatát az abban megszabott határidőben nem hajtja végre \p\. a kifogásolt árusítást nem szünteti meg, a működési engedély iránti kérelmet nem terjeszt ielő, az üzletet nem zárja be) a kereskedelmi osztály vezetője vagy a kereskedelmi felügyelő jogosult — a törvény 77. §-a értelmében — 1.000.— forintig terjedhető bírságot kiszabni annak érdekében, hogy ezzel kényszerítse az érintett üzemeltető vállalatot vagy szervet a határozat végrehajtására. De ezen túlmenően a törvény 74. §-a szerint az államigazgatási szerv jogosult határozatának végrehajtását saját maga — karhatalom közreműködésével — biztosítani. Belkereskedelmi Minisztérium Igazgatási Főosztály. Felhívás a vásárok tervszerűbb látogatására. Az állami és. szövetkezeti kereskedelem vásári értékesítése nem eléggé tervszerű, emiatt egyes vásárokon nem jelenik meg egyetlen ál'ami és szövetkezeti vásározó részleg sem. más vásárokat viszont túlzott mértékben látogatják. Az első esetben a magánkereskedelem, kis- és háziipar versenytárs nélkül jelentős forgalmat bonyolít le, a második esetben a nagyszámú részleg egyrke sem képes olyan forgalmat lebonyolítani, ami rentábilis működését lehetővé tenné. A vásári kereskedelem tervszerűbbé tétele érdekében gondoskodni kell a vásározás rendjéről és az állami kiskereskedelmi vállalatok vásározó részlegeinek működéséről szóló 26/1956. (K. É. 7.) Bk. M. sz. utasítás* végrehajtásáról. * Az utasítást a Tanácsok Közlönye 1956. évi 43. száma közli. * Az utasítás a Tanácsok Közlönye 1956. évi 11. számában jelent meg.