Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 73. szám

73. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 747 A pénzügyminiszter 201/1957. (P. K. 44.) P. M. számú utasítása a költségvetési szervek létszám- és munkabérgazdálkodásáról.* A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány felhatalmazása alapján, a munkaügyi miniszterrel egyetértésben, a következő utasa tást adom ki: Az utasítás hatálya. 1. Az utasítás hatálya kiterjed — a 2. pontban felsoroltak kivételével — valamennyi költségvetési szervre és intézményre, ideértve a költségvetési folyószámlás szerveket, költségvetési üzemeket és jóléti intézményeket is (a továbbiakban.: költsegvetési szervek). 2. Nem terjed ki az utasítás hatálya a fegyveres testületekre s azok intézményeire a polgári alkalmazottak kivételével. A költségvetési szervek létszámának, béralapjának és alapbérének megállapítása. 3. A költségvetési szervek záró- és átlaglétszámát, valamint béralapját az Országgyűlés évenként, az állami költségvetésben állapítja meg a központi szerveknél minisztériumonként, illetőleg költségvetési fejezetenként (a továbbiakban: minisztériumok), a tanácsi szervek tekintetében főváros, megye, megyei jogú város (a továbbiakban: megyék) szerint részletezve. A minisztériumok és a megyék előirányzatán belül külön állapítja meg az igazgatási ágazat létszámát és béralapját. 4. A költségvetési szervek béralapja az állami költségvetés Állományba tartozók béralapja és Állományon kívüliek béralapja rovatainak egjrüttes előirányzatából áll. A béralapon belül a létszám- és alapbérgazdálkodásra a jelen utasítás rendelkezései, az egyéb béralapjellegű kiadásokra pedig a költségvetési gazdálkodás szabályai az irányadók. ^. 5. A béralapon belül a havi alapbárkeretet, illetőleg — fokozatos eiőlépésen alapuló (szolgálati idős) bérrendszer esetén — a létszám munkaköri megoszlását az állami költségvetés tárgyalása és jóváhagyása során a pénzügyiminiszter a 12. és '29. pontokban foglaltak szerint állapítja meg. 6. Az Országgyűlés által a minisztériumok és a megyék részire megállapított záró- és átlaglétszám, valamint béralap, továbbá a pénzügyminiszter által megállapított havi alapbérkeret, illetőleg — fokozatos eiőlépésen alapuló bérrendszer esetén — a munkaköri létszám további részletezésére vonatkozóan a 13—16. és 30. pontokban foglaltak az irányadók. 7. Az évközben felmerülő, előre nem látott s kormányhatározattal vagy egyéb iogszabállyal elrendelt új feladat esetleges létszám- es bérigényét elsősorban saját hatáskörben, átcsoportosítás útián kell megoldani. 8. Ha az új feladat átcsoportosítás útján nem oldható meg, a szükséges létszámot és munkabért a Kormány, illetőleg átruházott hatáskörben a pénzügyminiszter engedélyezi. 9. A létszám.- és alapbérgazdálkodás rendje eltérő az a) alsó- és felsőhatáros bérrendszer és a b) fokozatos eiőlépésen alapuló bérrendszer hatálya alá tartozó szervekre (esetleg a szerven belül az alkalmazottak egy megbatározott körére) vonatkozóan. 10. Alsó- és felsőhatáros bérrendszernek kell tekinteni azt a bérrendszert, amelynél a munkakörökre meghatározott bértételek alsó és felső határa között fizetési fokozatok nincsenek (pl. a minisztériumok és egyéb országos hatáskörű államigazgatási szervek, a kutatóintézetek, a művészeti, a közgyűjteményi és művelődésügyi, az e?ész* Az utasításban hivatkozott melékleteket a Tanácsok Közlönye nem közli. A mellékleteket lásd a Pénzügyi Közlöny 44. számában. ségügyi intézmények alkalmazottaira, a bírákra és ügyészekre vonatkozó bérrendszerek, ideértve a költségvetési szerveknél esetleg alkalmazott vállalati bérrendszert is). 11. Fokozatos eiőlépésen alapuló bérrendszernek kell tekinteni azt a bérrendszert, amelyben a munkakörökre meghatározott bértételeken belül fizetési fokozatok vannak és a fizetési fokozatok között az előléptetés a szolgálati Idő alapján történik. [Ide tartoznak pl. a pedagógusaiéra, a felsőoktatási intézmények, oktatóira, a bírák és ügyészek kivételével a bíróságok és ügyészségek alkalmazottaira, a 27/1957. (15.) Mü. M. számú utasítás hatálya alá tartozó alkalmazottakra vonatkozó bérrendszerek.] Létszám- és munkabérgazáÁlkoáás alsó- és felsőhatáros bérrendszer esetén. 12. Az alsó- és felsőhatáros bérrendszer alapján munkabérben részesülő állandó főfoglalkozású alkalmazottak összlétszámát, havi alapbérkeretét a pénzügyminiszter a központi szerveknél minisztériumonként és ezen belül költségvetési címenként, a tanácsi szerveknél megyénként állapítja meg. 13. A megyére megállapított összlétszámon és alap* bérkereten belül a járási, járási jogú várcsi, várcsi (fővárosi) kerületi (a továbbiakban: járási) tanács összlétszámát és havi alapbérkeretét a megyei tanács végrehajtó bizottsága, a községi tanács összlétszámát és havi alapbérkeretét a járási tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg. 14. A 13. pont szerint megállapított összlétszámon és havi alapbérkereten belül az egyes költségvetési címek összlétszámát és havi alapbérkeretét a tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg. 15. A költségvetési címen belül az egyes szervek összlétszámát és havi alapbérkeretét központi szerveknél a közvetlen felügyeletet ellátó szerv, tanácsi szerveknél a tanács végrehajtó bizottsága érintett szakigazgatási. szervének vezetője hagyja jóvá. 16. Az időszaki főfoglalkozású alkalmazottaknál az engedélyezett évi munkahónapok száma és az évi alapbérösszeg kerül megállapításra a 12—15. pontoknak megfelelően. 17. A jóváhagyott havi alapbérkereten belül a létszám munkaköri megoszlását, valamint az időszaki alkalmazottak munkahónapjainak és évi alapbérösszegének havi ütemezését a szerv vezetője határozza meg; a munkakörök között, a havi alapbérkereten belül, évközben átcsoportosítást hajthat végre. A költségvetési szarveknél csak olyan munkakörű .állás rendszeresíthető, mint amilyent a szervre mindenkor érvényes munkaköri jegyzék tartalmaz. % 18. A 12—16. pontok szerint megállapított létszámot és alapbérkeretet túllépni nem szabad. Valamennyi felügyeleti szerv vezetője a megállapított létszámon és havi alapbérkereten belül a közvetlen felügyelete alá tartozó költségvetési címek, illetőleg szervek között átcsoportosítást végezhet. A tanácsok vonatkozásában a címek közötti átcsoportosítás joga a tanács végrehajtó bizottságát illeti meg. Az átcsoportosítás 6orán az igazgatási ágazat létszáma és alapbérkerete nem növelhető. Különböző típusú tanácsok között átcsoportosítást végrehajtani nem szabad. Azonos típusú tanácsok között átcsoportosítást csak az érintett tanácsok végrehajtó bizottságainak hozzájárulásával a felettes tanács végrehajtó bizottsága végezhet. 19. A minisztériumok között, illetőleg a tanácsok vonatkozásában a 18. pontban nem szabályozott, továbbá más ágazatból az igazgatási ágazatba történő létszám- és alapbérátcsoportcsítást csak a pénzügyminiszter engedélyezhet. 20. A be nem töltött állásokra eső alapbért meg kell takarítani; ugyancsak meg kell takarítani a katonai szolgálat, a betegség, a szülés, a fizetésnélküli szabadság, a tanfolyamraküldés miatt ki nem fizetett tényleges béreket is. Kivételt képez az érvényben levő rendelkezések alapján helyettesítésre felhasználható összeg.