Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 73. szám

73. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 747 A pénzügyminiszter 201/1957. (P. K. 44.) P. M. számú utasítása a költségvetési szervek létszám- és munkabér­gazdálkodásáról.* A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány fel­hatalmazása alapján, a munkaügyi miniszterrel egyet­értésben, a következő utasa tást adom ki: Az utasítás hatálya. 1. Az utasítás hatálya kiterjed — a 2. pontban fel­soroltak kivételével — valamennyi költségvetési szervre és intézményre, ideértve a költségvetési folyószámlás szerveket, költségvetési üzemeket és jóléti intézményeket is (a továbbiakban.: költsegvetési szervek). 2. Nem terjed ki az utasítás hatálya a fegyveres tes­tületekre s azok intézményeire a polgári alkalmazottak kivételével. A költségvetési szervek létszámának, béralapjának és alapbérének megállapítása. 3. A költségvetési szervek záró- és átlaglétszámát, vala­mint béralapját az Országgyűlés évenként, az állami költségvetésben állapítja meg a központi szerveknél mi­nisztériumonként, illetőleg költségvetési fejezetenként (a továbbiakban: minisztériumok), a tanácsi szervek tekin­tetében főváros, megye, megyei jogú város (a továbbiak­ban: megyék) szerint részletezve. A minisztériumok és a megyék előirányzatán belül külön állapítja meg az igazgatási ágazat létszámát és béralapját. 4. A költségvetési szervek béralapja az állami költség­vetés Állományba tartozók béralapja és Állományon kí­vüliek béralapja rovatainak egjrüttes előirányzatából áll. A béralapon belül a létszám- és alapbérgazdálkodásra a jelen utasítás rendelkezései, az egyéb béralapjellegű kiadásokra pedig a költségvetési gazdálkodás szabályai az irányadók. ^. 5. A béralapon belül a havi alapbárkeretet, illetőleg — fokozatos eiőlépésen alapuló (szolgálati idős) bérrendszer esetén — a létszám munkaköri megoszlását az állami költségvetés tárgyalása és jóváhagyása során a pénzügy­iminiszter a 12. és '29. pontokban foglaltak szerint álla­pítja meg. 6. Az Országgyűlés által a minisztériumok és a me­gyék részire megállapított záró- és átlaglétszám, vala­mint béralap, továbbá a pénzügyminiszter által megálla­pított havi alapbérkeret, illetőleg — fokozatos eiőlépésen alapuló bérrendszer esetén — a munkaköri létszám to­vábbi részletezésére vonatkozóan a 13—16. és 30. pontok­ban foglaltak az irányadók. 7. Az évközben felmerülő, előre nem látott s kormány­határozattal vagy egyéb iogszabállyal elrendelt új fel­adat esetleges létszám- es bérigényét elsősorban saját hatáskörben, átcsoportosítás útián kell megoldani. 8. Ha az új feladat átcsoportosítás útján nem oldható meg, a szükséges létszámot és munkabért a Kormány, illetőleg átruházott hatáskörben a pénzügyminiszter enge­délyezi. 9. A létszám.- és alapbérgazdálkodás rendje eltérő az a) alsó- és felsőhatáros bérrendszer és a b) fokozatos eiőlépésen alapuló bérrendszer hatálya alá tartozó szervekre (esetleg a szerven belül az alkalmazottak egy megbatározott körére) vonatkozóan. 10. Alsó- és felsőhatáros bérrendszernek kell tekinteni azt a bérrendszert, amelynél a munkakörökre meghatá­rozott bértételek alsó és felső határa között fizetési foko­zatok nincsenek (pl. a minisztériumok és egyéb országos hatáskörű államigazgatási szervek, a kutatóintézetek, a művészeti, a közgyűjteményi és művelődésügyi, az e?ész­* Az utasításban hivatkozott melékleteket a Tanácsok Közlönye nem közli. A mellékleteket lásd a Pénzügyi Közlöny 44. számában. ségügyi intézmények alkalmazottaira, a bírákra és ügyé­szekre vonatkozó bérrendszerek, ideértve a költségvetési szerveknél esetleg alkalmazott vállalati bérrendszert is). 11. Fokozatos eiőlépésen alapuló bérrendszernek kell tekinteni azt a bérrendszert, amelyben a munkakörökre meghatározott bértételeken belül fizetési fokozatok van­nak és a fizetési fokozatok között az előléptetés a szolgá­lati Idő alapján történik. [Ide tartoznak pl. a pedagógu­saiéra, a felsőoktatási intézmények, oktatóira, a bírák és ügyészek kivételével a bíróságok és ügyészségek alkal­mazottaira, a 27/1957. (15.) Mü. M. számú utasítás hatá­lya alá tartozó alkalmazottakra vonatkozó bérrendszerek.] Létszám- és munkabérgazáÁlkoáás alsó- és felsőhatáros bérrendszer esetén. 12. Az alsó- és felsőhatáros bérrendszer alapján mun­kabérben részesülő állandó főfoglalkozású alkalmazottak összlétszámát, havi alapbérkeretét a pénzügyminiszter a központi szerveknél minisztériumonként és ezen belül költségvetési címenként, a tanácsi szerveknél megyénként állapítja meg. 13. A megyére megállapított összlétszámon és alap* bérkereten belül a járási, járási jogú várcsi, várcsi (fő­városi) kerületi (a továbbiakban: járási) tanács összlétszá­mát és havi alapbérkeretét a megyei tanács végrehajtó bizottsága, a községi tanács összlétszámát és havi alap­bérkeretét a járási tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg. 14. A 13. pont szerint megállapított összlétszámon és havi alapbérkereten belül az egyes költségvetési címek összlétszámát és havi alapbérkeretét a tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg. 15. A költségvetési címen belül az egyes szervek össz­létszámát és havi alapbérkeretét központi szerveknél a közvetlen felügyeletet ellátó szerv, tanácsi szerveknél a tanács végrehajtó bizottsága érintett szakigazgatási. szer­vének vezetője hagyja jóvá. 16. Az időszaki főfoglalkozású alkalmazottaknál az en­gedélyezett évi munkahónapok száma és az évi alapbér­összeg kerül megállapításra a 12—15. pontoknak meg­felelően. 17. A jóváhagyott havi alapbérkereten belül a létszám munkaköri megoszlását, valamint az időszaki alkalma­zottak munkahónapjainak és évi alapbérösszegének havi ütemezését a szerv vezetője határozza meg; a munka­körök között, a havi alapbérkereten belül, évközben át­csoportosítást hajthat végre. A költségvetési szarvek­nél csak olyan munkakörű .állás rendszeresíthető, mint amilyent a szervre mindenkor érvényes munkaköri jegy­zék tartalmaz. % 18. A 12—16. pontok szerint megállapított létszámot és alapbérkeretet túllépni nem szabad. Valamennyi felügye­leti szerv vezetője a megállapított létszámon és havi alap­bérkereten belül a közvetlen felügyelete alá tartozó költ­ségvetési címek, illetőleg szervek között átcsoportosítást végezhet. A tanácsok vonatkozásában a címek közötti át­csoportosítás joga a tanács végrehajtó bizottságát illeti meg. Az átcsoportosítás 6orán az igazgatási ágazat lét­száma és alapbérkerete nem növelhető. Különböző típusú tanácsok között átcsoportosítást végrehajtani nem sza­bad. Azonos típusú tanácsok között átcsoportosítást csak az érintett tanácsok végrehajtó bizottságainak hozzájá­rulásával a felettes tanács végrehajtó bizottsága végezhet. 19. A minisztériumok között, illetőleg a tanácsok vonat­kozásában a 18. pontban nem szabályozott, továbbá más ágazatból az igazgatási ágazatba történő létszám- és alap­bérátcsoportcsítást csak a pénzügyminiszter engedé­lyezhet. 20. A be nem töltött állásokra eső alapbért meg kell takarítani; ugyancsak meg kell takarítani a katonai szol­gálat, a betegség, a szülés, a fizetésnélküli szabadság, a tanfolyamraküldés miatt ki nem fizetett tényleges bére­ket is. Kivételt képez az érvényben levő rendelkezések alapján helyettesítésre felhasználható összeg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom