Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 63. szám

654 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 63. szám. (2) A magyar állampolgárság személyi igazol­vánnyal, érvényes magyar útlevéllel vagy annak megfelelő személyi okmánnyal, illetőleg a gyer­mekvédő otthon nyilvántartó könyvéből készített hiteles kivonattal is igazolható. 3. §. (1) Az, aki állampolgársága fennállásának igazolását leszármazás jogcímén kéri, köteles ké­relméhez csatolni: aj saját születési anyakönyvi kivonatát és b) szülőjének — akihez állampolgársága igazo­dik — • — 1921. évi július 26. napja után kiadott ma­gyar állampolgársági bizonyítványát, vagy — honosítási, illetőleg visszahonosítási okira­tát, vagy annak megfelelő okiratot, — anyakönyvi kivonatát, illetőleg házasságleve­lét, amely tanúsítja, hogy a szülő Magyarország­nak az 1921. évi július hó 26. napja előtt fennálló határain belül született. (2) Ha a kérelmezőt utóbb kell magyar állam­polgártól leszármazottnak tekinteni (ÁPT 3. §.), csatolni kell a kérelemhez: — szülei utólagos házasságkötését tanúsító ok­iratot, vagy — a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot, vagy — az apaság (anyaság) megállapítását tartal­mazó jogerős bírói ítéletet, amennyiben ezek a tények a saját anyakönyvi kivonatában feltüntetve nincsenek. (3) A kérelmező nyilatkozni köteles arról, hogy magyar állampolgárságát sem szülője jogán, sem szülőjétől függetlenül nem vesztette el. 4. §. Az, aki államoolgársága fennállásának iga­zolását az ÁPT 2. §-ának (2) bekezdése alapján kéri, köteles kérelméhez csatolni Magyarország területén kiállított születési anyakönyvi kivona­tát, amely családi és utónevét is tartalmazza és köteles nyilatkozni arról, hogy külföldi állampoK gársági kötelékbe nem tartozik. 5. §. Azok, akik állampolgárságuk fennállásának igazolását egyéb jogcímen kérik (honosítás, visz­szahonosítás címén, vagy korábbi jogszabályok által megállapított jogcímeken), kérelmükhöz az állampolgárság megszerzéséről szóló okiratot, ille­tőleg a jogcím igazolásául szolgáló okiratot (házas­sági anyakönyvi kivonat stb.) kötelesek csatolni, továbbá nyilatkozni kötelesek arról, hogy magyar állampolgárságukat nem vesztették el. 6. §. Az, aki a magyar állampolgárság elvesztése tényének az igazolását kéri, kérelméhez szü­letési anyakönyvi kivonatát és az elvesztés tényét, illetőleg jogcímét igazoló okiratot köteles csatolni, továbbá nyilatkozni köteles arról, hogy mi okból van szüksége a bizonyítványra. 7. §. Az, aki olyan bizonyítvány kiállítását kéri, amely azt tanúsítja, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint nem magyar állampolgár, nyilat­kozni köteles arról, hogy soha nem volt magyar állampolgár és hogy mi okból van szüksége a bi­zonyítványra. 8. §. Az érdekelt fél, illetőleg annak törvényes képviselője, továbbá az ügyész, valamint a gyám­hatóság kérheti a 2. §. (1) bekezdésében, a 6. §-ban és a 7. §-ban meghatározott tartalmú bizonyítvá­nyok ténymegállapításainak a kiigazítását. A ki­igazítás megtagadása esetén az érdekelt fél, illető­leg annak törvényes képviselője, továbbá az ügyész, valamint a gyámhatóság a Fővárosi Bíió­ságnál keresetet indíthat a bizonyítványok tény­megállapításai ellen. A jogerős bírói határozat mindenkivel szemben hatályos. 9. §. (1) Az állampolgárság fennállását, valamint megszűnését igazoló bizonyítvány, továbbá a nem­leges állampolgársági bizonyítvány kiállítása iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerint illetékes községi, városi (fővárosi kerületi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságánál kell be­nyújtani. (2) Külföldön tartózkodó kérelmezőnek k^iei^ mét a tartózkodási helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóságnál, ha az illető ország terü­letén nincs magyar külképviseleti hatóság, köz­vetlenül a Magyar Népköztársaság belügyminisz­terénél kell előterjesztenie. III. Honosítás, visszahonosítás. 10. §. (1) Az, aki a magyar állampolgárságot ho­nosítás, illetőleg visszahonosítás útján kívánja el­nyerni, köteles kérelméhez csatolni az ÁPT-ben előírt feltételek igazolására szolgáló okiratokat, illetőleg köteles közölni az erre vonatkozó adato­kat, tényeket. (2) A kérelmezőt lehetőleg személyesen meg kell hallgatni azok felől a körülmények, tények felől, amelyeket okirattal, vagy egyéb hatósági bizonyítvánnyal igazolni nem lehet. A kérelmező meghallgatásáról jegyzőkönyvet kell felvenni. Ha a kérelemhez csatolt és az előírt feltételek igazo­lására szolgáló okiratok nem elégségesek, a ké­relmezőt fel kell hívni ezek kiegészítésére. (3) Az (1) j§s (2) bekezdésben foglalt eljárás a lakóhely szerint illetékes községi, városi (fővárosi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztálya (csoportja, igazgatási szakelő­adója) hatáskörébe tartozik. (4) Külföldön tartózkodó kérelmező esetén a honosítási kérelem felülvizsgálásával, illetőleg a kérelmező meghallgatásával kapcsolatos feladafcH kat a kérelmező tartózkodási helye szerint illeték kes magyar külképviseleti hatóság, illetőleg a Ma­gyar Népköztársaság Belügyminisztériuma látja el. (5) A (3) és (4) bekezdésben megjelölt szervek a honosítási, illetőleg visszahonosítási kérelmeket felszerelten és a megfelelő jegyzőkönyvekkel el­látva megküldik a belügyminiszternek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom