Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 61. szám

61. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 629 Az állami tulajdonban, vagy használatban álló arányrészek mellett a névjegyzékben fel kell tüntetni annak az állami erdőgazdaságnak a nevét, amelyik útján a2 állam az arányrészével járó j>gait és kötelezettségeit gyakorolja. Amennyiben állami tulajdonba került használati illetőséget ténylegesen mezőgazdasági termelőszövetkezet használ, a használatában álló arányrés2 mértékéiig a névjegyzékben használóként a termelőszövetkezetet kell feltüntetni és ilyen esetben a társulati tagsággal járó jogok és kötelezettségek a' termelőszövetkezetet üffietilk meg, illetve terhelik. Az állami erdőgazdaság, illetőleg az állami tulajdonba került illetőséget ténylegesén használó termelőszövetkezet a használatában álló állami arányré&z mértékéig tagja a társulatnak. A névjegyzék kiigazítása során, amennyiben jelenleg a termelőszövetkezet használatában levő használati illetőség bejegyzése, vagy törlése válik vitássá, a társulat elnöke még a névjegyzék össze állítását megelőzőm erre • vonatkozólag a'járási mezőgazdasági osztály döntését köteles kikérni. A névjegyzéket — összeállítása, helyesbítése és a közgyűlés által törtémt jóváhagyása után — 15 napra közszemlére keCl kitenni a községi tanácsházán azzal a felhívássci!, hegy a névjegyzék összeállítása ellen a közszemléretétel ideje alatt az érdekeltek észrevételeket tehetnek. Ennek az időtartamnak letelte után a névjegyzéket a beérkezett észrevételekkel, valamint az új bejegyzéseik alapjául szolgáló okiratokkal és a társulatnak az új bejegyzéseket személy szerint indokoló jelentésével együtt — az észrevételek tárgyában történő döntés és hatósági jóváhagyás; végett — az elsőfokú erdőrendészeíi hatósághoz kell felterjeszteni. Az elsőfokú erdőrendészeti hatóság — ha a névjegyzék összeállítását törvényszerűnek találja — azt megerősíti és megerősítési záradékkal ellátva visszaküldi a társulatnak. Amennyiben a névjegyzék összeállításában hibát észlel, a névjegyzéket — a hibái* megjelölésének kijavítása és újabb felterjesztés végett — a társulatnak visszaküldi. 13. A társulati közgyűlések megtartása. Azok a társulatok, amelyek törvényszerűen megalakultak és szabályszerűen működnek, az összes társulati taigck többségének szavazatával közgyűlésen határozzák el, hogy a kétféle államerdászeti kezelési mód (Rendelet 7. §) közül melyiket választják. A szabályszerűen megalakult és törvényszerűen működő társulat elnökét a Bizottságnak az erdőrendészeti hatóság áíftal kiküldött tagja szóbelileg utasítsa arra, hegy a kétféle államerdészeti kezelési mód kérdésében döntés végett azonnal hívja össze a társulat közgyűlését. A kijelölt bizottsági tag állapodjék meg az elnökkel a közgyűlés időpontjában is. Az elnököt figyelmeztetni kell, hogy a közgyűlés megtartásának időpontját 15 nappal előre a községben szokásos móden hirdettese meg és szerezze meg a közgyű'és megtartásához esetleg szükséges rendőrhatósági engedélyt. Az elnök a közgyűlésre a társulati tagokon kívül hívja mc* a helyi tanács végrehajtó bizottságának elnökét, a terü^tileg illetékes állami erdőgazdaság igazgatóját és az e'sőfokú erdőirendászeti hatóságot. Az erdőgazdaság igazgatója gondoskodni köteles^ arról, hcey a társulatok közgyűlésén az erdőigazdaság képviselője feltétlenül részt vegyen. Nagyobb erdőbirtokossági társulat ck közgyűlésein az erdőgazdaságot lehetőleg maga az igazgató, vagy az illetékes erdészet vezetője képviselje. A közgyűlésen az elsőfokú erdőrendészeti hatóság képviselője (a megyei, vagy járási mezőgazdasági osztály erdészeti szakelőadója, vagy az elsőfokú erdőrendászeti hatóság felkérésére az illetékes állami erdőgazdaság igazgatója, az erdőrendezési felügyelő, vagy az igazgató által kijelölt erdőgazdasági szakelőadó) elnököl. Ezért a köz* gyűlések időpontját úgy kell megállapítani, hogy az elsőfokú erdőrendészeti hatóság képviselője egyéb hivatalos feladatainak ellátás.a mellett minden közgyűlésen meg tudjon jelenni. Az erdőrendészeti hatóság képviselőjének az a feladata, hogy biztosítsa a közgyűlés szabályszerű megtartását és a társulati tagok szabad akaratnyilvánítását. Ennek a feladatnak ellátása érdekében az erdőrendészeti hatóság képviselője állapítsa meg, hogy a közgyűlés szabályszerűen meg volt-e hirdetve (ezt a helyi tanács vb. igazolhatja) és hegy a közgyűlés határozatképes-e (a határozatképességhez a közgyűlésen az összes tagok felénél legalább egygyel több tagnak kell jelen lennie); állapítsa meg, hogy a megjelentek tagjai-e a társulatnak (a szavazásban csak társulati tagok, vagy igazolt megbízottaik vehetnek részt); gondoskodjék arról, hegy a közgyűlésen a tagok befolyástól mentesen szabadon nyilváníthassák akaratukat (a közgyűlésen minden társulati tagnak egyformán egy szavazati joga van); a közgyűlés előtt röviden ismertesse a Rendeletet, olvassa fel a kétféle kezelési szerződés mintáját és adjon alkalmat a tagoknak, hogy megvitassák, melyik kezelési módot tartják a társulatukra nézve előnyösebbnek: a vita lezárása után rendelje el a szavazást. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyberi fel kell tüntetni a társulat összes tagjainak és a jelenlevő tagoknak a számát, valiaimint azt, hogy a jelenlevő tagok közül hányan szavaztak az egyik, s hányan a másik kezelési mód elfogadása mellett. A szavazás eredményéhez képest a közgyűlés htitározaitilag mondja ki, hogy az erdőbirtekossági társulat melyik kezelési módot fogadta el, s ehhez képest melyik szerződésminta szerint kíván szerződést kötni az állami erdőgazdasággal, A jegyzőkönyvet hitelesítés után a társulat elnöke és az erdőreindészeti hatóság kiküldötte, valamint — ha jelen van — a helyi tanács végrehajtó bizottságának elnöke is aláírja. Ha az első közgyűlés bármely okból nem hoz határozatot a kezelési mód kérdésében, az elsőfokú erdőrendészeti hatóság hivatalból hívjon össze (erdőtörvény 196. §) 30 napon belüli határidőre második közgyűlést azzal a figyelmeztetéssel, hogy ha az sem lesz eredményes, az állaimerdészeti kezelés módját az Országos Erdészeti Főigazgatóság fogja megállapítani. A közgyűlés határozatának megfelelően az erdőgazdaság igazgatója a szerződés tervezetét két eredeti és két másolati példányban készítse el és azok aláírására a társulat elnökét hívja meg. Aláírás után a szerződés mind a négy példányát a közgyűlési jegyzőkönyv két hitelesített másolati példányával együtt jóváhagyás végett meg kell küldeni az elsőfokú erdőrendészeti hatóságnak. Az állami erdőgazdaságok az államerdászeti kezelésre vonatkozó szerződést a társulattal — ha az állemerdészeti kezelést az erdőgazdaság jelenleg is végzi és a társulat szabályszerűen működik — minden esetben 1957? év szeptember 30. napjáig kötelesek megkötni. A jelenleg működő többi társulat erdeinek kezelésére vonatkozó szerződés megkötésének végső határidejét 1957. év december hó 31. napjában állapítom meg. 14. Az államerdészeti kezelés módjának a másodfokú erdőrendészeti hatóság által történő megállapítása. Ha a társulat az erdőgazdasággal az álilamerdészeti kezelésre nézve 1957. év december hó 31. napjáig nem köt szerződést, az elsőfokú erdőrendészeti hatóság tegyen javaslatot a másodfokú erdőrendészeti hatóságnak, hogy a szerződést meg nem kötő társulat erdeiben az állam erdészeti kezelést az erdőgazdaság milyen feltété-