Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 61. szám

61. S2ám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 625 Az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetőjének 38/1957. (Erd. É. 36.) O. E. F. számú utasítása az erdőbirtokossági társulatok működéséről és az erdőbirtokossági társulatok erdeinek államerdészeti kezeléséről szóló 39/1957. (VI. 29.) Korm. számú rendelet* végrehajtásáról. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak az erdőbirtokossági társulatok működéséről és az erdőbirtokossági társulatok erdeinek államerdészeti kezeléséről szóló 33) 1957. (VI. 29.) Kcrm. számú rendelete (továbbiakban: Rendelet) 18. §-ában nyert felhatalmazás alapján — a földművelésügyi miniszterrel egyetérlésben — a következő utasítást adcm ki. A Rendeletben megjelölt elsőfokú erdőrendészeti hatóiság a megyei (fővárosi, megyei jogú városa) tanács végrehajtó b zcets^ána': n i_z5gazd;sági osztálya, másodfokú erdőrendészeti hatóság az Országos Erdészeti Főigazgatóság. A) AZ ERDŐBIRTOKOSSÁGI TÁRSULATOK MŰKÖDÉSÉRE - VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK. Az erdőbirtokossági társulatok működését az 1935 :IV. tv. (továbbiakban: erdőtörvény) ötödik címe szabályozza. A társulatok megszervezését és működésükben a törvényesség helyreállítását az erdőtörvényben, a Rendeletben és^a jelen utasításban foglaltak szerint kell végighajtani. 1. Az erdőbirtokossági társulatok alakítása. A közbártokosságoknak, a volt úrbéres birtokosságok nak vagy ezek csoportjainak, a telepeseknek, a közös erdejüket közös legelőjüktől elkülönítve használó legeltetési társulatoknak, valamint külön hatósági rendelkezéssel közös erdőgazdálkodásra kötelezett közösségeknek közös erdejében tulajdoni vagy használati illetőséggel (arányrésszel) bíró tulajdonostársak kötelesek erdőgazdasági és egyéb közös ügyeik intézése, valamint közös érdekeik hatásosabb előmozdítása céljából az erdőtörvény rendelkezései szerint erdőbirtokossági társulattá alakulni. Erdőbirtokossági társulat alakítására kötelezni csak természetben osztatlan, közös erdő tulajdonosait lehet. Az erdőrend eszet i hatóság az ilyen tulajdonosokat is csak akkor kötelezheti erdőbirtokossági társulat alakítására, ha arra erdészeti vagy birtokpolitikái jogszabályok felhatalmazzák. Ilyen jogszabályok az erdőtörvényen kívül a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhözjuttatásáról szóló — az 1945:VI. tv-vel törvényerőre emelt — 630/1945. M. E. sz. rendelet és a végrehajtása tárgyában kiadott rendeletek. Egymás mellett fekvő magánerdők tulajdonosait erdőbiríckcssági társulat alakítására kötelezni nem lehet, Erdőgazdasági ingptlan megszerzésére az 1957. évi 10. tvr. 10. §-ában foglaltaik az irányadók. Erdőnek több személy által történt megszerzése esetén az erderendészeti hatóság a szerző feleket arra kötelezheti, hegy az erdőt tsrmészetben, osztatlanul használják és erdőbirtokossági társulattá alakuljanak. [35.000/1938. F. M. sz. rendelet (továbbiakban: R.) 283. §-a.] Az egyenként 10 kat. holdnál nem nagyobb kiterjedésű egymással határos, vagy egymáshoz közeleső erdők tulajdonosai az erdőrendészeti hatóságtól kérhetik, hogy közös erdőgazdálkodás vitele végett erdőbirtokossági társulatot alaki ihassanak. Ha az érdekelt bii'toko* A rendeletet a Tanácsok Közlönye ezévi 44. száma közli. sok háromnegyed része a megalakulás mellett" van, az erdőrendészeti hatóság a társulattá alakulást elrendeli (erdőtörvény 301. §). 2. Az erdőbirtokossági társulatok jogviszonyai. Az erdőtörvény szerint az erdőbirtokossági társulat annak a határozatnak közzétételétől tekintendő megalakultnak és válik jogképessé, amellyel a másodfokú erdőrendészeti hatóság a társulat alapszabályát jóváhagyta (erdőtörvény 163. §). A társulat törvényszerű működésének helyreállítása érdekében az elsőfokú erdőrendészeti hatóság szükség esetén a társulat képviselőjeként ideiglenes megbízatással elnököt rendelhet ki arra alkalmas társulati tagok, vagy a társulat körén kívül álló más személyek közül (erdőtörvény 148. §). Az erdőbirtokossági társulat olyan rendelkezésivel, határozatával vagy intézkedésével szemben, amellyel a jcgcsultakncik a tagok névjegyzékébe való felvételét megtagadta, vagy a névjegyzékbe nem jogosultakat vett fel, amellyel a tag használati illetőségét, vagy szavazati jogát nem helyesen állapította meg, az érdekelt igényét az erdőbirtokossági társulat ellen bírói úton érvényesítheti (erdőtörvény 203. §). 8. Az erdőbirtokossági társulatok tagjainak és vezetőségének jogai és kötelességei. Az erdőbirtokossági társulatnak tagja mindenki, akinek a társulati erdőben tulajdoni, vagy használati illetősége van. Más személy a társulat tagja nem lehet. A társulati arányrész átruházásával vagy átszállásával a társulati tagság is átszáll a szerző félre (erdőtörvény 169. §). A tagokat az erdőtörvényben és az alapszabályokban meghatározott jogok illetik meg (erdőtörvény 194. §). Az erdőbirtokossági társulati ingatlanok használatának joga és a felosztásra kerülő tiszta jövedelem a tagok névjegyzékében megállapított használati illetőségek arányában a társulati tagokat illeti (erdőtörvény 172. §). A társulat ügyeiben a tagok a közgyűlésen határoznak. A közgyűlés hatáskörébe tartozik a társulat minden olyan ügye, amelyet jogszabály vagy az alapszabályok más szerv hatáskörébe nem utalnak (erdőtörvény 194. §). A közgyűlésen a megjelent tagok általában szavazataik általános többségével határoznak (erdőtörvény 199. §). Azt, hogy a közgyűlés mikor határozatképes, az alapszabályokban kell megállapítani. (R. 304. §.) Az erdőtörvény 200. §-ában felsorolt, a társulat anyagi érdekei szempontjából nagy jelentőségű esetekben a társulati közgyűlés határozatainak érvényességéhez az erdőrendészeti hatóság jóváhagyása szükséges. A közgyűlés határozatai ellen felszólalásnak van helye az elsőfokú erdőrendészeti hatósághoz (erdőtörvény 202. §). A társulatot hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben az erdőtörvényben és az alapszabályokban meghatározott korlátok között az elnök képviseli (erdőtörvény 190. §). Ha a társulat elnöke, más tisztviselője, vagy a választmány valamelyik más tagja jogszabályban, vagy az alapszabályokban ráruházott tennivalóit nem teljesíti, kötelességét egyébként súlycsan megszegi, vagy eljárásával a tagok érdekeit veszélyezteti, az erdorendészeti hatóság őt felelősségre vonhatja, tisztségéből elmozdíthatja és helyette mást rendelhet ki (erdőtörvény 208. §). Ha a tulajdonostársak a tagok névjegyzékének összeállítására és az alapszabályok megállapítására vonatkozó törvényes kötelezettségeiket nem teljesítik, a névjegyzék összeállítása és az alapszabály tervezetének elkészítése iránt az elsőfokú erdőrendészeti hatóság intézkedik, az alapszabályokat pedig az elsőfokú erdőrendészeti hatóság javaslatára a másodfokú erdőrendészeti hatóság állapítja meg (erdőtörvény 154. §).