Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 60. szám

604 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 60. szám. bizottság részére — a tárgyévet követő első negyedévben — beszámolót adni kötelesek. . Ha az érdekeltek nem alakítanak vízgazdálkodási társulatot, de a vízimunka elvégzése közérdekből szükséges, ennek végrehajtására a község (város) tanácsa végrehajtó bizottsága az érdekelteket érdekeltségük arányában hozzájárulás fizetésével, illetőleg ennek megváltásaként természetbeni munka végzésével kötelezheti. Abban a kérdésben, hogy a hozzájárulási összeg mekkora hányada váltható meg természetbeni munkával, a községi (városi) tanács végrehajtó bizottsága határoz. A hozzájárulás összegének behajtására a közadók kezelésére vonatkozó szabályok az irányadók. 9. Ha a vízgazdálkodási társulat által végrehajtandó vízimunkák megvalósításához a község (város) érdeke is kapcsolódik, az illetékes tanács végrehajtó bizottsága, országos vízgazdálkodási érdek kapcsolódik és a munka költségszükséglete mind az érdekeltek, mind a község (város) teherbíróképességét meghaladja, a Vízügyi Alap terhére az OVF támogatást nyújthat. A támogatást elsősorban azoknak a vízgazdálkodási társulatoknak kell adni, amelyek pénzeszközeiket, annak felhasználásáig a Vízügyi Alapba külön letétként befizetik. 10. Az elsőfokú vízügyi hatóság az érdekelteket véghatározattal kötelezi az 5. c) és 5. d) pontokban meghatározott hozzájárulás fizetésére, amelynek beszedésére és behajtására a 2/1952. (I. 8.) M. T. számú rendelet 34. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók. 11. Az állami szervek, intézmények, intézetek, az állami vállalatok és gazdaságok, stb. a hozzájárulás összegét költségvetésükben beruházási (pénzügyi) tervükben megtervezni és a véghatározatban előírt határidőig a Vízügyi Alapba befizetni kötelesek. Az előző bekezdésben fel nem sorolt érdekeltek részére az elsőfokú vízügyi hatóság részletfizetést engedélyezhet, ha a hozzájárulás összege kat. holdanként 50 Ft-ot meghalad. Kádár János s. k., a Magyar Forradalmi MunkásParaszt Kormány elnöke. Melléklet az 1.075/1957. (IX. 1.) Korm. számú határozathoz. 1. Az állami költségvetésben kell biztosítani a népgazdaság egészének érdekét érintő alapberuházások, ezek fenntartása és üzemelése költségeit. Ide tartoznak különösen: folyamszabályozási művek; az árvédekezési fővédvonalak s azok tartozékai; a nagy (3—5 m3/sec. teljesítmény feletti) belvízrendszerek torkolati szivattyútelepei, főcsatornái és tartozékai; a nemzetközi megállapodások hatálya alá tar-* tozó vízimunkák; az állandó vízjárású olyan kisvízfolyások sza-? bályozási és fenntartási munkái, amelyek 10 éven-? kénti gyakoriságú maximális vízhozama az 50—70 m3/sec-ot meghaladja; a folyami duzzasztóművek; a nagy öntözőrendszerek főcsatornái és tartozék kai, fürt főcsatornák 3—5 m3/sec. vízszállítóké-* pesség felett; a több öntözőrendszert kiszolgáló tározók; az országos vízügyi főigazgató által az országos vízgazdálkodás érdekében ebbe a csoportba tar-? tozónak minősített vízügyi létesítmények. 2. Elsősorban állami erőforrásból és az érdekel-* tek hozzájárulásából kell létesíteni és fenntartani az 1. pont hatálya alá tartozó állami főművekre támaszkodó, nagyobb vízgazdálkodási egységet ké-? pező, összefüggő területnek és egyúttal a népgaz-? daság egészének érdekét jelentősen befolyásoló, de az érintett terület lakosságának, üzemeinek és intézményeinek közvetlen érdekét is szolgáló vízi-* munkák költségeit. 3. Elsősorban az érdekeltek munkájával, vagy hozzájárulásából kell megvalósítani, különösen a nyárigátak; a 0.5 m3/sec. vízszállítóképességet meg nem ha-? ladó és egy birtokhatáron túl terjedő belvízi csa-» tornarendszerek szívóárkai; az állandó vízjárású — 10 évenkénti gyakori-? ságban -maximálisan 3 m3/sec-ot meg nem haladó vízhozamú — kisvízfolyások szabályozásának; a kisebb érdekeltség vízkár elleni védelmét biz-* tosító vízmosásmegkötések; a több község határán áthaladó lecsapoló főcsap tornákba betorkoló kisebb lecsapolócsatornák és szívóárkok; a rétek, legelők lecsapolásának építését, felújítását és fenntartását, valamint a nyárigátakon való tényleges védekezés el-? látását. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1.076/1957. (IX. 1.) számú határozata az egyetemek, főiskolák és akadémiák nappali tagozatain új ösztöndíj- és tandíjrendszer bevezetéséről. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kor-> mány megállapítja, hogy az eddigi egyetemi, főiskolai, akadémiai (továbbiakban: egyetemi) ösz^ töndíj- és tandíjrendszer nem szolgálja kielégítő mértékben felsőoktatási célkitűzéseink megvalósítását. A Kormány ezért szükségesnek látja olyan új ösztöndíj- és tandíjrendszer bevezetését, amely