Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 55. szám

546 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 55. szám. redése a 10 százalékot meghaladja, a babot a III. csoportba kell sorolni. Ha a II. csoportbeli babban a másszínű bab mennyisége a 10 százalékot meg-^ haladja, a babot a III. csoportba kell sorolni, 6. A lencsét a következők szerint kell minősíteni: n) tűszemű lencse, b) francia lencse, c) kisszemű lencse, d) középszemű lencse, e) nagyszemű lencse. A lencsét kisszeműnek kell minősíteni, ha az átadásra kerülő mennyiség legalább 90 százaléka 3 mm-nél nagyobb átmérőjű; középszemű lencsének kell minősíteni, ha az átadásra kerülő mennyiség legalább 90 százaléka 4,5 mm-nél nagyobb átmérőjű, nagyszemű lencsének kell minősíteni, ha az átadásra kerülő mennyiség legalább 90 százaléka 6 mm-nél nagyobb átmérőjű. Nem szabad keveréknek tekinteni a lencsében legalább 5 százalék mértékben előforduló zsizsikszúrt szemet, valamint a peremsérült szemeket. Peremsérültnek azt a lencseszemet kell tekinteni, amelynél a sérülés mértéke a mag egyharmadát nem haladja meg. A zsizsikfertőzött lencseszemet és a lencsebükkönyt idegen keverékként kell figyelembevenni. A megfeketedett, ázott, öreglencsét takarmánylencsének kell minősíteni. 7. Vetőmag céljaira meg nem felelő csillagfürt takarmányozási célra átvehető. Ebben az esetben a csillagfürtnek 92 százalékos tisztaságúnak és 14 százalékos víztartalmúnak kell lenni. A tisztaság elbírálása szempontjából a takarmányozásra alkalmas fajtaazonos hulladékot (csírás és törtszem) nem kell idegen keverékként figyelembevenni. Takarmányozásra alkalmas csillagfürtnél az enyhe dohszag megengedett. 8. Takarmányozási célra felajánlott borsó és lencse tisztaságának elbírálásánál nem szabad idegen keverékként figyelembevenni a fajta azonos hulladékot (a tört, törmelék, sérült, csírás, zsizsikes szemet), valamint takarmányozásra alkalmas bármiféle kultúrmagot. A takarmányozási célra alkalmas borsó és lencse legfeljebb 4 százalék takarmányozásra alkalmatlan keveréket tartalmazhat 9. A felvásárlással megbízott vállalatok nem vehetik át azokat a kalászos gabonaféléket és egyéb magvakat, amelyek nedvességtartalma 16 százaléknál magasabb, továbbá az olyan kukoricát, amely nedvességtartalma 32 százaléknál magasabb. 10. Az idényszerűen száraz, csöves- és morzsoltkukoricát a termelőtől a tényleges víztartalom alapján kell átvenni és minden tételt az érvényben lévő átszámítási táblázat szerint megállapított 15 százalékos (májusi morzsolt) nedvességtartalom alapján kell elszámolni. 2. számú melléklet a 4/1957. (VIII. 11.) Élm. M. számú rendelethez. Minőségi különbözetek elszámolása. 1. Ha a termelő által átadott őszi és tavaszi búza hektohtersúlya meghaladja a 78 kg-ot, 78—<33 kg között minden 0,5 kg hektolitersúlytöbbletért — minőségi felár címen — 0,5 százalék értéktérítést kell a termelő részére kifizetni. A 83 kg hektolitersúly felett további minőségi felárat nem szabad fizetni. Hektolitersúly-többlet miatt — az őszi és a tavaszi búzán kívül — más gabonaféle után minőségi felárat nem szabad fizetni. 2. Ha a kalászos gabonafélék hektólitersúlya alacsonyabb az 1. számú melléklet I. részében megn állapított hektolitersúlynál, a termelőtől minden 0,5 kg hektolitersúly-hiány miatt 0,5 százalékot kell értékben levonni. 3. Ha a termelő által átadott búza az 1. számú melléklet I. részében meghatározott százaléknál magasabb mértékben tartalmaz rozst vagy árpakeveréket, a termelőtől levonást kell alkalmazni. A levonás mérve nem lehet nagyobb, mint a rozs és a búza ára közötti különbség. Azt a búzát, amelynél a keverékesség miatt ennél nagyobb összeget kellene levonni, csak kétszeresként szabad átvenni. Ebben az esetben az átvételi ár és a minőségi feltételek tekintetében a rozsra vonatkozó szabályok az irányadók. Ha az ilyen búza 50 százalékot meg nem haladó mértékben árpával kevert, ezért külön levonást nem szabad alkalmazni. Abban az esetben, ha az ilyen búza 50 százalékot meghaladó mértékben árpával kevert, a terményt árpa-^ ként kell átvenni. 4. Ha a termelő által átadott kalászos gabona-* féle és kukorica 2 százaléknál nagyobb mértékben tartalmaz őrlésre és takarmányozásra alkalmatlan (értéktelen) keveréket, a 2 százalékon felüli minden 1 százalék többletkeverék után az átvett termény súlyából 100 kg-ként 1 kg-ot kell levonni. 5. Ha a kalászos gabonafélék és a kukorica őr-» lésre és takarmányozásra alkalmas (értékes) keveréke, továbbá a csírás szem és a törtszem tartalma meghaladja a szabványban engedélyezett mértéket az ezen- felüli minden 1 százaiékos többletért 0.5 százalékos értéklevonást kell alkalmazni. A keveréktartalomba a megengedett 2, százalék határig a törtszemtöbblet beszámít. 6. Ha a kalászos gabonaféléknél a megengedett 2 százalék keveréken belül a káros keverék 0,5 százaléknál több, minden 0,5 százalék többlet után az átadott termény súlyából 100 kg-ként 0,5 kg-ot kell levonni. 7. Ha az ipari (sör-) árpa 2 százaléknál nagyobb mértékben tartalmaz keveréket, a 2 százalék feletti — őrlésre és takarmányozásra nem alkalmas