Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 49. szám

49. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 501 7. §. (1) Bármilyen nyersanyagból tilos módon előállított és lefoglalt szeszféleségeket — rum és likőrfélók kivételével — minden esetben bor- és gyümölcsszeszfőzdébe, megállapíthatóan rum- vagy likőrkészítményeket pedig a pénzügyőri szervhez közelebb eső Angyalföldi Rum- és Likcrgyárhoz (Budapest, XIII., Forgács u. 9/b.) vagy Budapesti Szesz-, Élesztő- és Likőrgyárhoz (Budapest, IX., Ipar utca 15—21.), vagy pedig a Miskolci Rum- és Likőrgyárhoz kell beszállítani kimutatás mellett. A beszállított szesz-, vagy rum- és likőrféleség átvételét a szeszfőzde, illetőleg a vállalat a kimutatáson köteles elismerni. 8. §. A jelen utasítás 1967. július 1-ével lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a 107/1957. (P. K. 3.) P. M. számú utasítás teljes egészében, valamint a szeszjövedék ellenőrzéséről szóló 6.520/330/1951. (P. K. 28—29.) P. M. számú rendelet 15. §-a és a jelen utasítással ellentétes egyéb rendelkezései, továbbá az egyéb rendelkezéseknek a jelen utasítással ellentétes részei hatályukat vesztik. Polónyi Szűcs Lajos s. k., a pénzügyminiszter első helyettese. Vegyes rendelkezések A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG ELVI ÁLLÁSFOGLALÁSA. Teherben levő dolgozó nő áthelyezése. A Munka Törvénykönyve 133. §-nak (1) bekezdése szerint a dolgozót kérelmére, vagy népgazdasági érdekből lehet a vállalaton belül más munkahelyre, vagy más vállalathoz áthelyezni. A dolgozó nőt munkaügyi jogszabályaink fokozottabb védelemben részesítik, a Munka Törvénykönyve kilencedik fejezete a dolgozó nők és a fiatalkorúak védelméről intézkedik. E fejezeten belül az Mt. 95. § (2) bekezdése szerint a terhes nőt terhessége megállapításától kezdve nem szabad egészségére káros munkakörben foglalkoztatni. E káros munkakörök megállapításával az Elnöki Tanács az egészségügyi minisztert bízta meg. Ugyané § (3) bekezdésének d) pontja szerint a dolgozó nőt a terhessége negyedik hónapjától kezdve, a szoptató nőt pedig a szoptatás 6. hónapjának végéig — kérelmére, orvosi vélemény alapján — az előbb említett eseten kívül is, állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni. A dolgozó nő áthelyezésére vonatkozó jogszabályhely, az Mt. 133. §-a csak az egyéb dolgozókra vonatkoztatható, a teherben levő dolgozó nőre azonban nem. Ebből okszerűen következik az, hogy teherben levő dolgozó nőt népgazdasági érdekből sem lehet áthelyezni, még az államigazgatási és vállalati ügyvitel egyszerűsítésével (racionalizálással) kapcsolatban felmerült szükségesség esetében sem. A dolgozó nőnek fegyelmi eljáráson kívüli, vagy a vállalaton belül, vagy két vállalat közötti áthelyezésére csakis az Mt. 95. § (2) és (3) bekezdését lehet alkalmazni. A (2) bekezdés és a (3) bekezdés d) pontja között az a különbség, hogy míg a (2) bekezdésben említett esetben — vagyis, ha a terhes nő olyan munkakörben dolgozik, amelyet az egészségügyi miniszter egészségére káros munkakörnek minősít — a terhes dolgozó nőt mindenképpen át kell helyezni, addig a (3) bekezdés d) pontja alapján az áthelyezés csak a dolgozó nő kérelmére és csakis orvosi vélemény alapján következik be. Az elmondottakra tekintettel teherben levő dolgozó nő munkaviszonyát felmondással megszüntetni és a teherben levő nőt — fegyelmi eljárás esetén kívül :— alacsonyabb fizetéssel járó munkakörbe helyezni nem szabad. Kórházi (gyógyintézeti) ápolás jogosultságára, az ápolás időtartamára, igénybevételére vonatkozó szabályok. (Kivonatos szöveg.) A kórházi (gyógyintézeti) ápolásra való igény jogosultság, az ápolás időtartama és a beutalás igénybevételére több rendelkezés jelent meg, ennek ellenére nem folytat-s nak egyöntetű gyakorlatot. Az előfordult hibák kiküszfcV* bölésére, a helyes gyakorlati munka elvégzése céljából összefoglalva közöljük azokat a szabályokat, amelyek a kórházi (gyógyintézeti) ápolásra vonatkoznak. 1. A kórházi ápolás a dolgozót legfeljebb egy éven át, gümőkóros betegség esetében legfeljebb két éven át díjtalanul illeti meg. Járványos gyermekbénúlás, illetőleg Little-kór miatt a dolgozónak legfeljebb két éven át jár kórházi ápolás. 2. A dolgozó kórházi ápolásra jogosult, ha az ápolás szükségessége a munkaviszony, vagy a táppénz-, terhes* ségi gyermekágyi segélyezés ideje alatt következett be. 3. Ha az ápolásra a munkaviszony megszűnését követő első vagy második napon van szükség, a dolgozó ugyanúgy jogosult arra, mintha munkaviszonyban állana? Ha az ápolás szükségessége a munkaviszony megszűnését követő harmadik naptól a tizenötödik nap végéig terjedő idő alatt következik be és a dolgozó legalább hat hónapon át megszakítás nélkül munkaviszonyban állott, ugyanannyi időre jár a kórházi ápolás, mintha a mun^ kaviszony alatt betegedett volna meg. Ha pedig a dolgozó legalább három hónapon át megszakítás nélkül munkaviszonyban állott, de hat hónapi megszakítás nélküli munkaviszonyt igazolni nem tud, a kórházi ápolásra legfeljebb a munkaviszony megszűnéséiül számított tizenhárom héten át' jogosult, feltéve, hogy az előz-mények beszámításával a jogosultság előbb nem jár le. 4. Ha a dolgozó kórházi ápolásának első napját közvetlenül megelőző egy éven belül a biztosítás terhére már kórházi ápolásban részesült vagy táppénzt kapott (előzménye van), ezt az időt áz újabb keresőképtelensége alapján járó kórházi ápolásának ide'jébe be kell számi* tani. 5. Nem lehet beszámítani a dolgozó kórházi ápolási idejébe: a) az üzemi baleset vagy foglalkozási betegség miatt történt táppénzszolgáltatás, illetőleg kórházi ápolás ide^ jét, b) a szülés miatt vagy a terhességi-gyermekágyi segé^ lyezés alatt történt kórházi ápolás idejét, c) azt az időt, amely idő alatt a dolgozó beteg gyers meke ápolása, szoptatása vagy gondozása miatt kapott táppénzt, illetőleg részesült kórházi ápolásban. Közegészségügyi okból történt foglalkozástól eltiltás, illetőleg hatósági elkülönítés esetében, továbbá járván nyos gyermekbénúlás vagy Little-kór esetében járó ápc*ü lási idő tartamába az említett betegségek miatt egy éven belül már igénybe vett kórházi ápolás és táppénz folyó-* sítás időtartamát lehet csak beszámítani. Más betegsé-í gekkel kapcsolatos ápolás, illetőleg táppénz folyósítás időtartamát a fenti betegségek miatt szükséges kórházi ápolásnál előzményként figyelembe venni nem lehet.