Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 42. szám

42. szám. TANAConK Kfi^T (">NYE 413 (6) A tapasztalatcsere és az újítómozgalom pro­pagandájával és fejlesztésével kapcsolatos költsé­gek (műszaki továbbképző körök fenntartási költ­ségei, szaklapok beszerzési költségei, pályázatok, kiállítások, plakátok költségei, stb.) fedezésére a vállalatok a teljes béralapjuk 6 tíz-ezrelékének megfelelő összeget használhatnak fel. Ezt meg­haladó összeget csak a minisztérium engedélye alapján használhatnak fel. (7) Az állami költségvetésből fenntartott állami szerveknél (intézményeknél, stb.) az újításokkal kapcsolatos díjak és költségek fedezetéről a meg­valósító szerv költségvetésében kell gondoskodni. (8) Több népgazdasági ágat érintő vagy jelentős újítás kísérletezéséhez és megvalósításához szük­séges összegeket az Országos Találmányi Hivatal költségvetési hitelkeretéből rendelkezésre bocsát­hatja. 17. §. Az újítás megvalósításában közreműködők díjazása. (1) Azokat, akik az újítás kísérletének sikerét, illetőleg a megvalósítást legeredményesebben mozdították elő, közreműködői díjban lehet része­síteni. A díjban az újítón kívül munkakörre tekin­tet nélkül bárki (vezetőállású dolgozó, felettes szerv dolgozója, igazgató, főmérnök, újítási elő­adó, más vállalati, kutató-tervezetőintézeti dol­gozó is) részesíthető. (2) A közreműködői díjra jogosultak személyét és a díj felosztását a helyi szakszervezet és az újító meghallgatása után a megvalósító szerv vezetője állapítja meg. Az igazgatónak, helyette­sének, a főmérnöknek és a főkönyvelőnek közre­működői díját a felettes szerv állapítja meg a szakszervezet előterjesztése alapján. (3) Ha a népgazdasági eredmény eléréséhez az újított alapanyagot, illetőleg a félkészterméket továbbfeldolgozó vállalat dolgozóinak közremű­ködése szükséges, a továbbfeldolgozó vállalat leg­eredményesebb tevékenységet kifejtő dolgozóit az (1) bekezdés alapján megállapított díjazásból ugyancsak részesíteni kell. A díj megoszlásának arányát a két vállalat dolgozói által kifejtett tevé­kenység arányában a két vállalat igazgatója — a helyi szakszervezetek meghallgatása után — együttesen állapítja meg. Megegyezés hiányában az illetékes döntőbizottság határoz. (4) Az összes közreműködők részére kifizethető díj együttes mértéke az első évre járó újítási díj 50—100%-a, a kifejtett tevékenységtől függően. A megvalósító szerv vezetője a megvalósításra vonatkozó szerződés megkötésétől számított 8 na­pon belül dönt abban a kérdésben, hogy a vár­ható teljes díj hány százaléka illeti meg a kísér­letezésben eredményes tevékenységet kifejtett dolgozókat. Az egyes közreműködők között a díjat az általuk kifejtett tevékenység arányában kell megosztani. (5) A díjat a megvalósító vállalat folyósítja; esetleges áthárítására az újítási díj áthárítására vonatkozó szabályok irányadók, (6) A kísérletezés során kifejtett tevékenységért járó közreműködői díjat a megvalósításra vonat­kozó szerződés megkötésétől számított 8 napon belül, a megvalósítás során kifejtett tevékeny­ségért járó közreműködői díj 50%-át pedig a javaslat megvalósításától számított 6 hónap le­telte után 8 napon belül, további 50%-át a meg­valósítástól számított egy év letelte után ugyan­csak 8 napon belül kell folyósítani. (7) E § alapján kifizetésre kerülő díjakat az újítót megillető díjazáson felül kell kifizetni és az újítási díjnak megfelelően kell elszámolni. 18. §. Az újítási előadókra vonatkozó általános szabályok. (1) Az újításokkal kapcsolatos ügyintézés el­látása és összefogása céljából a vállalat (állami szerv) vezetője — lehetőleg a műszaki osztály dolgozói sorából — újítási előadót jelöl ki. Azok­nál a vállalatoknál, amelyeknél az újítási ügyek száma indokolttá teszi, a vezető az újítási előadót függetlenítheti, illetőleg a legnagyobb vállalatok­nál újítási iroda felállítását rendelheti el. A mi­nisztériumok igazgatóságainál (főosztályainál) és a középfokú irányító szerveknél a miniszter ha­tározza meg, hogy szükséges-e az újítási előadó függetlenítése. (2) Újítási előadónak általában olyan személyt kell kijelölni, aki az újítási előadók részére a mi­nisztérium által rendszeresített tanfolyamot el­végezte és a szakvizsgát letette. Ha az újítási elő­adó a jelen rendelet hatálybalépésekor ilyen szak­vizsgával nem rendelkezik, vagy a rendelet ha­tálybalépése utáni időben ilyen szakvizsgával nem rendelkező személyt jelölnek ki újítási elő­adónak, az előírt szakvizsgát a miniszter által meg­szabott határidőn belül kell letennie. 19. §. A vezető, az újítási előadó (újítási iroda) feladatai a vállalatoknál, önelszámoló egységeknél és állami szerveknél. (1) A vezető illetékes szervei (osztályok, csopor­tok, stb.) útján fi) gondoskodik az újítási feladattervek kidolgo­zásáról, határoz az újítási javaslatok felől (ha az újítás alap- vagy félkésztermék minőségét érinti, illetőleg ha az eredmény más szervnél jelentkezik, előzetesen beszerzi a továbbfeldolgozó vállalatok, illetőleg érdekelt szervek véleményét), b) megköti az újítóval a kísérletre, illetőleg a megvalósításra vonatkozó szerződést, c) gondoskodik a kísérletre, illetőleg a megva­lósításra vonatkozó szerződés alapján az újítás kísérletezéséről, bevezetéséről, a vállalati tervekbe való felvétel útján is, d) biztosítja a műszaki segítséget (rajzok, leírá­sok, stb.) a javaslatok kidolgozásához, a szükség-* hez képest szakemberek bevonásával is,

Next

/
Oldalképek
Tartalom