Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)
1957 / 38. szám
38. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 375 személy a rendelkezésre álló adatok szerint nem magyar állampolgár, a belügyminiszter hatáskörébe tartozik. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tartalmú bizonyítvány ténymegállapításai ellen az érdekelt fél, illetőleg annak törvényes képviselője, továbbá az ügyész, valamint a gyámhatóság a fővárosi bíróságnál keresetet indíthat. A jogerős bírói határozat — amely a bizonyítási eljárás alapján megállapítja a magyar állampolgárság fennállását, illetőleg azt, hogy a megnevezett személy nem magyar állampolgár — mindenkivel szemben hatályos. 19. §. (1) A honosítás, visszahonosítás és az elbocsátás iránti kérelmet a lakóhely szerint illetékes községi, városi (fővárosi kerületi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságánál kell benyújtani. (2) Ha a honosításra örökbefogadással kapcsolatosan kerül sor [1952. évi IV. törvény 47. § (2) bekezdés], a honosítás iránti kérelmet az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelemmel együtt a gyámhatóságnál is be lehet nyújtani. Ebben az esetben a honosítás iránti kérelmet a gyámhatóság továbbítja a belügyminiszterhez. (3) Külföldön tartózkodó kérelmező kérelmét a tartózkodási helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóságnál is előterjesztheti, vagy közvetlenül a belügyminiszterhez nyújthatja be. 20. §. (1) A honosított, illetőleg visszahonosított személy állampolgársági esküt a lakóhelye szerint illetékes községi, illetőleg városi (fővárosi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának elnöke előtt tesz. (2) Ha a honosított, illetőleg visszahonosított személy külföldön tartózkodik, a tartózkodási helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság előtt is leteheti az állampolgársági esküt, továbbá olyan módon is eleget tehet e kötelezettségének, hogy az állampolgársági eskü szövegét hitelesített aláírásával ellátva megküldi a Népköztársaság Elnöki Tanácsának. VI. FEJEZET. Zárórendelkezések. 21. §. Nemzetközi szerződésnek állampolgársági rendelkezése irányadó akkor is, ha a jelen törvény rendelkezéseitől eltér. 22. §. (1) E törvény hatálybalépésének időpontját a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a törvény végrehajtását, szabályozó törvényerejű rendelete határozza meg. (2) E törvény hatálybalépésével hatályukat vészük: az 1943. évi XXVI. törvény; a 103.300/ 1948. (VII. 18.) B. M. számú rendelet; az 1948. évi LX. törvény; a 600/1949. (I. 23.) B. M. számú rendelet; a 700 1949. (I. 26.) B. M. számú rendelet; a 132/1950. (VII. 8.) M. T. számú rendelet; a 211/ 1950. (VIII. 20.) M. T. számú rendelet és az 5.125/ 1/2/1850. (IX. 13.) B. M. számú rendelet. (3) E törvény végrehajtásáról a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, illetőleg a belügyminiszter gon-í doskodik. Dobi István s. k., a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kristój István s. k.j a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára. 1957. évi VI. törvény magyar állampolgárnak külföldi állampolgárral való házasságkötéséről, valamint külföldi állampolgárok örökbefogadásáról. Magyar állampolgárnak külföldi állampolgárral való házasságkötése. 1. §. (1) Magyar állampolgárnak külföldi állampolgárral való házasságkötéséhez a Népköz-* társaság Elnöki Tanácsának engedélye nem szűk-* séges. Ez a rendelkezés nem mentesíti a külföldi állampolgárt annak igazolása alól, hogy a reá irányadó jog szerint a házasságkötés nem ütközik akadályba [1952. évi IV. törvény 6. § (1) bekezdés]. (2) Az 1952. évi IV. törvény 6. §-ának (2) bekezd dése és 13. §-a, valamint az 1952. évi 23. számú törvényerejű rendelet 3. §-a hatályát veszti. 2. §. Az 1952. évi 23. számú törvényerejű ren^ delet 16. §-ának (2) bekezdése a következőkkel egészül ki: „Ha a házasságot kötő magyar állampolgár lakóhelye vagy tartózkodási helye külföldön van, a tanúsítványt a magyar külképviseleti hatóság is kiállíthatja."