Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 38. szám

38. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 375 személy a rendelkezésre álló adatok szerint nem magyar állampolgár, a belügyminiszter hatás­körébe tartozik. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tartalmú bizonyítvány ténymegállapításai ellen az érde­kelt fél, illetőleg annak törvényes képviselője, to­vábbá az ügyész, valamint a gyámhatóság a fővá­rosi bíróságnál keresetet indíthat. A jogerős bírói határozat — amely a bizonyítási eljárás alapján megállapítja a magyar állampolgárság fennállá­sát, illetőleg azt, hogy a megnevezett személy nem magyar állampolgár — mindenkivel szemben ha­tályos. 19. §. (1) A honosítás, visszahonosítás és az el­bocsátás iránti kérelmet a lakóhely szerint illeté­kes községi, városi (fővárosi kerületi, városi kerü­leti) tanács végrehajtó bizottságánál kell benyúj­tani. (2) Ha a honosításra örökbefogadással kapcso­latosan kerül sor [1952. évi IV. törvény 47. § (2) bekezdés], a honosítás iránti kérelmet az örökbe­fogadás engedélyezése iránti kérelemmel együtt a gyámhatóságnál is be lehet nyújtani. Ebben az esetben a honosítás iránti kérelmet a gyámható­ság továbbítja a belügyminiszterhez. (3) Külföldön tartózkodó kérelmező kérelmét a tartózkodási helye szerint illetékes magyar kül­képviseleti hatóságnál is előterjesztheti, vagy közvetlenül a belügyminiszterhez nyújthatja be. 20. §. (1) A honosított, illetőleg visszahonosí­tott személy állampolgársági esküt a lakóhelye szerint illetékes községi, illetőleg városi (fővárosi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának elnöke előtt tesz. (2) Ha a honosított, illetőleg visszahonosított személy külföldön tartózkodik, a tartózkodási he­lye szerint illetékes magyar külképviseleti ható­ság előtt is leteheti az állampolgársági esküt, to­vábbá olyan módon is eleget tehet e kötelezett­ségének, hogy az állampolgársági eskü szövegét hitelesített aláírásával ellátva megküldi a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsának. VI. FEJEZET. Zárórendelkezések. 21. §. Nemzetközi szerződésnek állampolgársági rendelkezése irányadó akkor is, ha a jelen tör­vény rendelkezéseitől eltér. 22. §. (1) E törvény hatálybalépésének időpont­ját a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a tör­vény végrehajtását, szabályozó törvényerejű ren­delete határozza meg. (2) E törvény hatálybalépésével hatályukat vészük: az 1943. évi XXVI. törvény; a 103.300/ 1948. (VII. 18.) B. M. számú rendelet; az 1948. évi LX. törvény; a 600/1949. (I. 23.) B. M. számú ren­delet; a 700 1949. (I. 26.) B. M. számú rendelet; a 132/1950. (VII. 8.) M. T. számú rendelet; a 211/ 1950. (VIII. 20.) M. T. számú rendelet és az 5.125/ 1/2/1850. (IX. 13.) B. M. számú rendelet. (3) E törvény végrehajtásáról a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, illetőleg a belügyminiszter gon-í doskodik. Dobi István s. k., a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kristój István s. k.j a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára. 1957. évi VI. törvény magyar állampolgárnak külföldi állampolgárral való házasságkötéséről, valamint külföldi állampolgárok örökbefogadásáról. Magyar állampolgárnak külföldi állampolgárral való házasságkötése. 1. §. (1) Magyar állampolgárnak külföldi ál­lampolgárral való házasságkötéséhez a Népköz-* társaság Elnöki Tanácsának engedélye nem szűk-* séges. Ez a rendelkezés nem mentesíti a külföldi állampolgárt annak igazolása alól, hogy a reá irányadó jog szerint a házasságkötés nem ütközik akadályba [1952. évi IV. törvény 6. § (1) bekez­dés]. (2) Az 1952. évi IV. törvény 6. §-ának (2) bekezd dése és 13. §-a, valamint az 1952. évi 23. számú törvényerejű rendelet 3. §-a hatályát veszti. 2. §. Az 1952. évi 23. számú törvényerejű ren^ delet 16. §-ának (2) bekezdése a következőkkel egészül ki: „Ha a házasságot kötő magyar állampolgár lakóhelye vagy tartózkodási helye külföldön van, a tanúsítványt a magyar külképviseleti hatóság is kiállíthatja."

Next

/
Oldalképek
Tartalom