Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)
1957 / 38. szám
38. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 365 Iratokba való betekintés. 36. §. (1) Az ügyfél, illetőleg képviselője az eljárás során keletkezett iratokba betekinthet és azokról másolatot készíthet. (2) Az államigazgatási szerv az ügyfélen vagy képviselőjén kívül más személynek (szerv képviselőjének) is megengedheti az iratokba való be1 1 ntést vagy másolat készítését, ha igazolja, hogy az iratok tartalmának ismerete jogainak biztosítása vagy feladatainak ellátása céljából szükséges. (3) Az államigazgatási szerv nem mutathatja meg a tanácskozásról és szavazásról készített jegyzőkönyvet, továbbá a határozatok tervezetét, valamint azokat az iratokat, amelyek államtitkot vagy hivatali titkot tartalmaznak. Hivatali titok címén nem lehet kizárni annak az iratnak a megtekintését vagy róla másolat készítését, amelyen az érdemi határozat alapszik. IV. FEJEZET. AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERV HATÁROZATA. A határozat alakja és tartalma. 37. §. (1) Az államigazgatási szerv mind az ügy érdemében, mind az eljárás során döntést igénylő kérdésekben határozatot hoz. (2) Ha az eljárás valamilyen tény vagy állapot igazolására irányuk az arról kiállított okirat határozat jellegű. Határozatnak kell tekinteni azt az iratot is, amelyben az államigazgatási szerv az ügyfél részére jogot vagy kötelezettséget állapít meg, de erről külön alakszerű határozatot nem hoz (adóív, fizetési meghagyás, engedély stb.). (3) Az államigazgatási szerv érdemi határozatában az ügyben előterjesztett összes kérelmekről dönteni köteles. (4) Ha az eljárás az ügyfél kérelmére indult, az érdemi határozatot a kérelem előterjesztésétől számított harminc napon belül meg kell hozni. Az eljáró államigazgatási szerv vezetője a határidőt az ügyfél egyidejű értesítése mellett egy ízben legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Az eljárás felfüggesztése [32. § (1) bekezdés] az elintézési határidőt megszakítja. 38. §. Az írásban közölt határozatnak tartalmaznia kell: a) az eljáró államigazgatási szerv megjelölését, az ügyfél nevét és lakóhelyét, az ügy számának, tárgyának és ügyintézőjének megjelölését; b) a rendelkező részt az esetleges eljárási költségekre vonatkozó rendelkezéssel, a fellebbezés lehetőségére, a bírói út esetleges igénybevételére, a benyújtás helyére és határidejére vonatkozó figyelmeztetéssel, továbbá az indokolást; c) a határozat hozatalának helyét és idejét, a határozat aláírójának nevét, hivatali állását és az államigazgatási szerv bélyegző-lenyomatát. 39. §. Az indokolásban röviden elő kell adni a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, meg kell jelölni azokat a jogszabályokat, amelyek alapján az államigazgatási szerv a döntést hozta. Fel kell sorolni az ügy-^ fél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait. 40. §. Ha a határozat kötelezést tartalmaz, a teljesítésre napokban megállapított határidőt kell szabni. A határozatban részletekben történő telje-* sítést is meg lehet állapítani. A határozat közlése. 41. §. (1) A határozatot az ügyfelekkel írásban kell közölni abban az esetben is, ha azt a határom zathozatalnál jelenlevőknek szóval kihirdették. Ha a jogszabály azt elrendeli, a közlés közszemléreté-* tel útján történik. (2) A közlés napjának a határozat átvételének (kézbesítésének) napját kell tekinteni. Közszemléretétel esetén a közlés napja a közszemlére tett irat levételének napja. Ezt a napot — a kifüggeszt tés napjával együtt — fel kell tüntetni a kifüg-* ' gesztett iraton. (3) A határozatot nem kell írásban közölni, ha a határozatot az ügyfél előtt, szóval kihirdették, az ügyfél az írásbeli közlésről lemond és az ügy ter-s mászete ezt egyébként megengedi. Ilyen' esetben elégséges a határozat lényegét az iraton rögzíteni; a közlés tényét azonban az ügyfél aláírásával iga-s zoltatni kell. Ebben az esetben a közlés napjának a kihirdetés napját kell tekinteni. (4) A határozatot akkor sem kell írásban közölni, ha az államigazgatási szerv a kérelmet azonnal tel-= jesíti és az ügy intézésére vonatkozó szabályok szerint elegendő a teljesítést az iratra feljegyezni, vagy a nyilvántartásba bevezetni. A közlés napjá-* nak ebben az esetben azt a napot kell tekinteni, amikor az államigazgatási szerv a határozatot az ügyfél tudomására hozta.
