Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 25. szám

261 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 2Ú. szám. 5. Egyéb gépjárművezetőknél (teher, autóbusz stb.): a) a bértáblázatban megállapított besorolás szerinti alapbér, b) személyenként az alapbér 5%-ának megfelelő 100 százalékos teljesítményért járó prémium, c) esetleges pótlékok (vontatás, rakodás, éjjeli pótlék Stb.) d) a 3. §. 5. pontja alapján felhasználható és esetleg felmerülő pótlék nélküli túlórák. 6. A bértáblázatban közölt alapbéreket semmiféle vál­tozó bérrel megemelni nem lehet. 10. §. 4. A munkafeltételek bérügyi kihatására fordítható ösz­szeg főhatóságonként külön nyer megállapítást, amelynek betartása a tárcák részére kötelező. Az engedélyezett ke­ret csak akkor tekinthető véglegesnek, ha az első négy­havi adatszolgáltatás a korábbi adatszolgáltatások helyes­eégét alátámasztja. Katona Antal s. k., a miniszter első helyettese. Melléklet <t 16 1957. (Közi. Ért. 6.) K. P. M. sz. utasításhoz. GÉPJÁRMŰVEZETŐK BÉRTÁBLÁZATA A eépjárm tívezetés^el eltöltött évek szerinti bértételek Gépjárműfajták vezető: 0— 2 2—5 5-10 10 év 5-10 felett Személygépjármű 1100 1200 1250 1300 Tehergépjármű 0—2 to-ig 1100 1150 1200 1250 Tehergépjármű 2,1—4,9 to-ig 1200 1300 1350 1400 Tehergépjármű (dumpe"N 5 to-tól 1300 1350 1400 1500 Segédgépjármű vezető 1050 Bejárató, darusmentő, különleges gépjármű — 1300 1350 1400 O. M. Sz. gépjármű 12O0 1300 1350 1400 Egyéb betegszállító gépjármű 1100 1200 1250 1300 MA VAUT és gépk. közi 1300 vállalat autóbusz 1300 1400 1500 1600 FAÜ autóbusz 1300 1400 1550 1700 Vállalati autóbusz 1200­-1500 Trolibusz 1200­-1600 Motorkerékpár 1100 Háromkerekű tehermotor 1200 Megjegyzés: 1. A vállalati autóbuszvezetői kategóriába tartozik a Fov. Autóbusz Üzem, a MAVAUT és a tanácsi gépkocsi­közlekedési vállalatok autóbuszvezetőin kívül valamennyi más autóbuszvezető. 2. A vállalati kategóriában a bérhatárokon belül 50 százalékos átlagbér beállást kell alkalmazni. 3. A Fővárosi Autóbusz Üzem autóbuszvezetőinél más vállalatnál eltöltött gépjárművezetési időt is figyelembe kell venni besorolás szempontjából. 4. Bejárató gépjárművezetői kategóriába csak az sorol­ható be, aki rendszeresen új vagy javított gépkocsi be­járatását végzi. A művelődésügyi miniszter 25/1957. (M. K. 3.) M. M. számú utasítása az 1957/58. tanév egyetemi és főiskolai iskoláztatási feladatairól. L Az 1957/5B. tanévben az 1. sz. mellékletben* feltünte­tett egyetemeken és főiskolákon indul képzés. Tovább­tanulásra elsősorban az áll. gimnáziumot végzett kitűnő, jeles és jó előmeneteld tanulók jelentkezzenek. A közepes és elégséges eredményű tanulók közül csak azok felvételi kárelme fogadható el, akik a választott egyetemi, főis­kolai kar, szak felvételi tárgyadból legalább jó átlagered­ménnyel zárták le tanulmányaikat. A szakközépiskolák tanulói lehetőleg a középiskola szakirányának megfelelő felsőfokú oktatást nyújtó egye­temre, főiskolára vagy akadémiára, a tanítófnő, képzők növendékei a tanári képesítést nyújtó felsőoktatási intéz­ményekbe jelentkezzenek. (Az óvónőképző elvégzése egye­temi, főiskolai felvételre nem jogosít.) Az orvostudományi egyetemeken a latin nyelvtudással rendelkező gimnáziumban érettségizetteket részesítik előnyben. Régebben érettségizett — 30 évnél fiatalabb életkorú — tanulók is jelentkezhetnek egyetemi, főiskolai felvé­telre; a jelenleg tényleges katonai szolgálatukat teljesí­tők azonban nem jelentkezhetnek még akkor sem, ha ez év őszén leszerelnek. A felvételnél — az egyetemek és főiskolák nappali tago­zatán — előnyben részesülnek azok a gimnáziumban érettségizettek, akik egy vagy több évet termelőmunká­ban töltöttek, s a választott egyetemi szakkal egyező iparágban vagy azzal rokonjellegű munkakörben szak­munkás képzettséget szereztek, illetve segédmunkásként dolgoztak. A jelentkezők csak egy egyetemi (főiskolai) karra, illetve szakra kérhetik felvételüket. A művészeti főisko­lákra jelentkezők azonban — mivel a tapasztalatok sze­rint a művészi tehetség hiánya miatt innen a pályázók kb. 85—90%-át vissza kell utasítani — egyidejűleg egy másik egyetemi, főiskolai szakra is pályázhatnak. 1926-ban több iskola igazgatója egyes tanulók jelentkezési anyagát egyidejűleg több egyetemi szakra küldte el (ez zavarok­hoz, igazságtalansághoz vezetett). Ennek elkerülésére nyomatékosan felhívom valamennyi középiskola igazgató­ját. A mellékletben* ismertettük, hogy az egyes egyetemi, főiskolai szakokon előreláthatóan hány személy felvéte­lére kerülhet sor. Ha egyes szakokra, karokra túlságosan sokan, més karokra, szakokra pedig kevesen jelentkez­nek — erről a középiskolákat és a közvéleményt tájé­koztatjuk, és szükség esetén lehetővé tesszük, hogv egyes tanulók — még a felvételi vizsgák előtt — megváltoztat­hassák eredeti szándékukat s olyan karra, szakra pályáz­hassanak, amelyre eredetileg kevesen jelentkeztek. II. A jelentkezéshez a „Felvételi kérelem egyetemi, főis­kolai továbbtanuláshoz" című nyomtatványt kell felhasz­nálni (2. sz. melléklet*). A kitöltött jelentkezési laphoz csatolni kell: a tanuló önéletrajzát, iskolaorvosi bizonyít­ványát és a szülők (eltartók) vagyoni bizonyítványát. Régebben érettségizett tanulók munkaadójuk javaslatát és érettségi bizonyítványukat is csatolják. Jelentkezési lappal a középiskola lássa el az érdekelteket. A régebben érettségizetteknek abban a középiskolában kell jelentkezniök, ahol érettségit tettek. .A 3 éve, vagy régebben érettségizettek azonban munkahelyükön keresz­tül is kérhetik felvételüket. * A mellékleteket a Tanácsok Közlönye nem közli,

Next

/
Oldalképek
Tartalom