Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 24. szám

24. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 259 A belkereskedelmi miniszter 37/1857. (K. É. 16.) Bk. M. számú utasítása az állami tulajdonba került nyereménytárgyak értékesítésének elszámolási módjáról. A pénzügyminiszter 7/1957. (II. 2.) P. M. számú ren­deletének 10. §-a értelmében a kisorsolt nyereménytár­gyakat a sorsolás időpontjától számított 63 napon belül lehet kiszolgáltatni. E határidő után az át nem vett nyereménytárgyak állami tulajdonná mennek át. Az állami tulajdonba került nyeremény-tárgyak értékesítési és elszámolási módjáról a pénzügyminiszterrel egyetér­tésben az alábbiak szerint intézkedem. 1. A 7,19ö7. (II. 2.) P. M. számú rendelet 10. §-a értelmében állami tulajdonba került ki nem váltott nye­leménytárgyak közül azőkat, amelyek forgalcmbahoza­talával a sorsjátékrendező vállalat nem foglalkozik, 20 napon belül a területen működő szakkereskedelmi vál­lalatnak kell nagykereskedelmi beszerzési áron átadni. A felajánlott állami tulajdonba került ki nem váltott nyereménytáigyakat a szakkiskereskedelmi vállalat kö­teles átvenni. 2. A várakozási idő alatt esetleg értékéből csökkent árut az értékcsökkent árukat forgalombahozó vállalatnak kell az értékcsökkenésnek megfelelő leszállított áron átadni. 3. Az átadott áru ellenértékét legkésőbb a sorsolás idő­pontjától számított 90 napon belül az átvevő vállalat köteles a 103.6C0 P. M. Egyéb állami bevételek számlára befizetni. Tausz János s. k, a Belkereskedelmi Minisztérium m. b. vezetője. Az élelmezésügyi és a belkereskedelmi miniszter, valamint a SZÖVOSZ igazgatósága elnökének 14/1957. (Élip. É. 13.) Élm. M. számú együttes utasítása a vágóállatok és húsipari termékek forgalmának szabályozásáról. Az 1956. évi 21. sz. törvényerejű rendelet hatályon kí­vül helyezte a sertés, marha, borjú és juh forgalmának és levágásának szabályozásáról szóló 2/1955. (II. 10.) Bgy. M. számú és ezt kiegészítő rendeleteket, valamint azok végrehajtása tárgyában kiadott utasításokat. Ennek kö­vetkeztében a vágóállatok közfogyasztásra történő fel­használása és értékesítése területén tájékozatlanság mu­tatkozik, különféle zavarok és visszás esetek fordulnak elő. Ez akadályozza a felvásárlást, a húsipari termékek ér­tékesítését és ezen keresztül a lakosság ellátásában aránytalanságok, kisebb zavarok állnak elő, A fenti helyzet megszüntetése érdekében — a hatály­talanított jogszabályok helyett — megfelelő rendelet elő­készítése és kiadása folyamatban van. Addig is, amíg az említett rendelet életbe lép, az 1957. II. és III. negyedévi hús- és zsírellátás zavartalan bizto­sítása érdekében a közfogyasztásra történő felvásárlást, az iparszerű felhasználást és az értékesítést átmenetileg az alábbiak szerint szabályozzuk: 1. a) A közfogyasztási igények kielégítésére az állami vállalatok, a húsüzemet fenntartó földművesszövetkeze­tek, valamint a mészáros és hentes iparigazolvánnyal ren­delkező magán kisiparosok vágóállatot kizárólag az illetékes megyei állatforgalmi Vállalattól és csak a mindenkori húskeretük mértékéig, központi készletből származó húsipari terméket forga­lombahozatal, vagy feldolgozás céljára kizárólag állami húsipari vállalattól és csak a mindenkori húskeretük mér­tékéig vásárolhatnak. b) A húsboltot (üzemei) fenntartó földművesszövetkezet a másik fóldművesszövetkezettől annak saját előállítású húsk'i«7''tm'inv's^' valamint oaíát "i-^alású sertéseit meg-; vásárolhatja, illetve — a központi kerettől függetlenül —• közfogyasztásra levághatja. c) húsipari vállalat közfogyasztásra történő levágás cél-* jára — a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően — az ille-* tékes állatforgalmi vállalattól, valamint az állami mo6­lékcs és ipari hizlaldáktól jogosult vágóállatokat vásá­rolni. 2. a) A központi készleiből származó vágóállatok, vala­mint ezek vágásából származó húsipari termékek elosz­tását országos viszonylatban az Élelmezésügyi Min'szté-* rium, a Belkereskedelmi Minisztérium, a Külkereskedelmi Minisztérium és a SZÖVOSZ megbízóttaiból alakított operatív húsgazdálkodási bizottság határozza meg. A közfogyasztási húskeret területi bontását — az ope­ratív húsgazdálkodási bizottság javaslata alapján — or­szágosan a Belkereskedelmi Minisztérium Élelmiszer Fő^ igazgatósága állapítja meg. Ugyanezt és a szektoronkénti bontási feladatot a me­gyék (Budapest főváros, megyei jogú városok) területén az illetékes tanács vb. ipari és kereskedelmi osztálya, az illetékes MÉSZÖV és a megyei állatforgalmi vállalat megbízottaiból alakított helyi operatív húsgazdálkodási bizottság javaslata alapján az illetékes tanács vb. keres^ kedelmi osztálya végzi. b) A MÉSZÖV köteles a helyi operatív húsgazdálkoi dási bizottság ülésén községenként! bontásban közölni — legkésőbb a tárgyidőszak előtti péntekig — hogy a kö­vetkező hétre megállapított húskereten belül a megye egyes területein milyen mennyiségű élőállatra tart igényt. c) Az ipari és a kereskedelmi osztály (élelmiszeripari igazgatóság) az operatív bizottság ülése előtt kérje be az illetékes KIOSZ megyei (budapesti) titkárságától az érvé­nyes iparigazolvánnyal és működési engedéllyel rendel-* kező kisiparosok közigazgatási területenkénti (járás, köz­ség, város) számát és a kisiparosok részére történő keret elosztására vonatkozó javaslataikat. d) A vágóállatok szektoronkénti szétosztásának biztosí­tása érdekében a helyi operatív húsgazdálkodási bizottság a húskeret lebontását legkésőbb minden — a tárgyidő­szak előtti — hét szombati napjáig a bizottságban részt­vevő állatforgalmi vállalat megbízottjának megadni kö^ teles. 3. Az 1. pontban felsorolt, húsipari tevékenység végzé­sére jogosult szervek részére nyílt árusítási üzlet nyitá­sához, az árusítás megkezdéséhez, illetve folytatásához az illetékes megyei (Budapest fővárosi, megyei jogú vá­rosi) tanács vb. kereskedelmi osztályának az állami és szövetkezeti boltok működésének engedélyhez kötéséről szóló 100/1956. (K. É. 30., T. K. 43.) Bk. M. számú utasí­tás alapján kiadott írásbeli működési engedélye szükséges. 4. a) Kisiparosok húsipari terméket, húskészítményt, fehérárut — a mindenkor érvényben lévő kiskereskedelmi (fogyasztói) árnál nem magasabb áron — közfogyasztás céljára csakis az illetékes tanács vb. kereskedelmi osz­tálya által részükre előzetesen írásban meghatározott hús-j keret mértékéig és a közegészségügyi szabályok megtar­tásával jogosultak forgalombahozni. b) Földművesszövet kezetek saját hizlalású sertéseikből kitermelt, valamint más földművesszövetkezettől vásárolt húsipari termékeiket az illetékes tanács vb. kereskedelmi osztálya által megállapított húskeretüktől függetlenül — korlátozás nélkül a közegészségügyi szabályok megtartá­sával — forgalombahozhatják. 5. Vágóállatokat közfogyasztás céljára levágni (feldől-; gozni) csak a következő helyeken szabad: a) állami húsipari vállalatok vágóhídján (fióktelepén, kirendeltségén); b) a helyi tanács által fenntartott közvágóhídon (köz­vágóhelyen); c) földművesszövetkezetek által fenntartott — hatósá-s gilag engedélyezett — vágóhídon (szúróhelyen); d) kisiparosok (egyéb szervek) által fenntartott — ható" ságilag engedélyezett — magánvágóhídon (magánvágó­helyen). 6. a) A húsüzemet fenntartó földművesszövetkezetek és a mészáros és hentes iparigazolvánnyal rendelkező kis­iparosok a vágóállatokat az állatforgalmi vállalatoktól a felvásárlás helyén történő mérlegeléssel és az előírt súlylevonással, —

Next

/
Oldalképek
Tartalom