Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 18. szám

18. szám. TANÁCSOK KÖZT ÖNYE 215 let, kataszteri tisztajövedelem, illetőleg ló (öszvér) darabszám, az adót az adóbevallásban foglalt adatok alapján kell kivetni. (3) Amennyiben — viszont — az egyeztetés eredményeként az a megállapítás, hogy a rendelkezésre álló adatok szerinti földterület (kataszteri tisztajövedelem), illetőleg ló (öszvér) darabszám nagyobb, mint az adóbevalásban szereplő föld területe, kataszteri tiszta jövedelme, illetőleg ló (öszvér) darabszáma, az eltérés tisztázása végett az adózót meg kell idézni. Ha az adózó az idézésre nem jelenik meg, a rendelkezésbe álló aditok alapján kell az adót kivetni. Ha az adózó az idézésre megjelenik, a rendelkezésre állc adatokat csak annyiban szabad az adókivetés alapjául venni, amennyiben azok helyességét az adózó elismerte és adóbevallását megfelelően helyesbítette. (4) Ha valamely bevallásadásra kötelezett külön felhívás ellenére sem tesz eleget bevallásadási kötelezettségének, a rendelkezésre álló adatok alapján kell terhére az adót kivetni. Ilyen esetben a rendelkezésre álló adatek alapján kell kivetési iratot kiállítani és ehhez feltétlenül csatolni kell a külön felhívás kézbesítését igazoló tértivevényt. Vr. 48. §. A Vr. 47. §-ában említett teendők ellátása után az adó kivetésére illetékes tanács vb. pénzügyi szerve 1. elvégzi művelésiág csoportonként [Tvr. 8. § (3) bekezdés és Vr. 20. §] az adóztatható föld területének megállapítását [Vr. 17. § (2—4) bekezdés és Vr. 18. § (3) bekezdés] kerekítés nélkül, majd kerekítéssel (Vr. 21. §), 2. ugyancsak művelésiág csoportonként kiszámítja az átlagos kataszteri tisztajövedelmet (Vr. 23. §), 3. meghatározza azt a birtokcsoportot, amelynek adótételei szerint az adózó terhére az adót ki kell vetni [Vr. 18. § (1) és (2) bekezdés, valamint Vr. 19 § (1) bekezdés], 4. meghatározza művelésiág csoportonként azt a minőségi csoportot, amelyre megállapított adótétellel az adót ki kell vetni (Vr. 22. §), 5. művelésiág csoportonként kiszámítja az adó összegét, majd ezt csökkenti a Tvr. 12. §-a szerint járó kedvezménnyel (kedvezmé-* nyekkel), 6. az így mutakozó adóösszeghez hozzá-» adja az adóztatható lovak (öszvérek) darab-" száma szerint járó adót és a bevallásadási kötelezettség késedelmes teljesítése vagy el* mulasztása esetén járó felemelt adót (Vr, 64. §), 7. az adókivetési tételeket — évenként kiadott külön utasításnak megfelelően —e kivetési lajstromba foglalja. Vr. 49. §. Az adót kivető tanács vb. pénz-; ügyi szerve az adózót a kivetett adó össze^ géről adóív útján értesíti. 17. §. (1) A föld termésében>elemi csapás által okozott károk esetében az adót a kár mértékének megfelelően csökkenteni, illetőleg törölni lehet abban az esetben, ha az elemi csapás okszerű gazdálkodás mellett nem volt elhárítható és mértéke eléri vagy meghaladja a 25 százalékot. A kár mér-i tékét kárbecslő bizottság állapítja meg. Vr. 50. §. (1) Elemi csapásnak minősül: a) valamennyi művelésiág csoportnál a jégeső, az árvíz és a tűz; b) szántónál a fagy és a belvíz; c) rétnél a belvíz; d) szőlőnél és gyümölcsösnél a fagy. (2) Erdőnél a tűz csak abban az esetben nyújt igényt az adó csökkentésére vagy törlésére, ha a tűz következtében — rész-? ben vagy egészben — a főhaszonvétel, tehát a fa semmisül meg. (3) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt elemi csapások esetében akkor lehet helye adócsökkentésnek, illetőleg adótörlésnek, ha az elemi kár nagyobb területre kitér-* jedő károsodásként jelentkezik, okszerű gazdálkodás mellett nem volt elhárítható, mértéke a művelésiág csoport (művelésiág) termése értékének 25 százalékát eléri vagy meghaladja és minderre tekintettel a fő-* városi, megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságának előterjesztése alapján a pénzügyminiszter a földművelés-* ügyi miniszterrel egyetértésben az adó csökkentésére vagy törlésére való indokolt-* ságot megállapítja. (Például: peronoszpóra, burgonyabogár stb. által okozott nagyobb területre kiterjedő károsodás.)