Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 16. szám

190 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 16. szám illetőleg a területileg illetékes és a fentiekben felsorolt osztályok (igazgatóság) közvetlen irányítása alá tartozó alsóbb tanácsi végrehajtó bizottság szakigazgatási szervé­nek hatásköréibe tartozik. A fentiekben megjelölt tanácsi szakigazgatási szervek­nek a helyi vízkárelhárítással kapcsolatos tevékenységét — a 1.011/1957. (I. 22.) sz. kormányhatározat 1. pontjában meghatározott főhatósági jogkör alapján és — figyelem­bevéve a 10/1955. (II. 15.) M. T. sz. rendelet (a továbbiak­ban: R) 11. §-ának hatályos [(1)—(3) bek., (4) bek. első mondat és (5) bek.] rendelkezéseit — az alábbiakban sza­bályozom.­[A szabályozás a 10/ 1955. (II. 15.) M. T. sz. rendelet ren­delkezéseit eltérő (dőlt) betűkkel tartalmazza.] R. U. §. (1) Ahol árvíz-, illetőleg belvízvédekezés céljából kiépí­tett védőmüvek nincsenek, a fellépő káros vizek elleni védekezés, vagyis a helyi vízkárelhárítás a te­rületileg illetékes községi (városi) tanácsok végrehajtó bizottságának feladatkörébe tartozik. 1. A helyi vízkárelhárítás operatív feladatainak ellátá­sára a tanácsi szakigazgatási szerveknek a helyi vízkárel­hárítással kapcsolatos hatósági jogköre kiterjed a község (város) egész területére, ideértve az e területen levő állami, kísérleti, tan-, erdő- és célgazdaságok, vállalatok és más szervek kezelésében lévő területeket is. 2. A községi (városi) tanácsok végrehajtó bizottságai szakigazgatási szerveinek hatáskörébe tartozik: a) a hullámtéri nyárigátak tervezése (terveztetése), épí­tése (építtetése) és fenntartása a vonatkozó vízjogi enge­délyben foglalt előírások megtartásával; továbbá — a? Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) által megállapí­tott vízmagasság eléréséig — a nyárigátakon való véde­kezés; b) a községi körgátak tervezése (terveztetése), építése (építtetése), fenntartása, az ezeken való védekezés; c) a vízügyi igazgatóságok kezelésébe nem tartozó és kisc-bb vízfolyások mentén lévő helyi vízkárelhárítást is szolgáló töltések (depóniák) fenntartása, az ezeken való védekezés; d; a nyílt árterekben, vagy az időszakosan megáradó kisebb vízfolyások völgyeiben a kiöntések által veszé­lyeztetett épületek számbavétele, az áradások által oko­zott kártételek elleni ideiglenes jellegű védekezés, az épü­letek esetleges kiürítésének foganatosítása; e) a kisebb vízfolyások (patakok, vízelvezető árkok) medrének és műtárgyainak (hidak, átereszek, stb.) tisz­tántartásáról való gondoskodás (szemét, hulladék, gyom­növényzet, stb. eltávolítása, ezek lerakásának megakadá­lyozása). — Ez a rendelkezés nem érinti a városok és a községek belsőségén áthúzódó természetes vízfolyások rendezése, valamint a városi és a községi belterü'eteken keletkező csapadékvíz levezetési munkák tárgyában ki­adott 32/1953. (V. É. 11. és T. K. 28.) OVF—VKGM sz. együttes utasítás rendelkezéseit; f) a községi (városi) tanács végrehajtó bizottsága ke­zelésében lévő hidak, átereszek, stb. hótól és jégtől való megtisztítása; g) az áradás szabad levonulását akadályozó, felhagyott vízhasználati művek, malcmesatornák, duzzasztózsLipek, feleslegessé vált hidak, átereszek, stb. megszüntetésire javaslattétel a területileg illetékes vízügyi igazgatóság részére; h) a híradó- és a riasztószolgálat megszervezése a köz­ség (város) területén, va'amint hrsonlóképpen az ugyan­azon vízfolyás mentén fekvő községek (városok) között akként, hogy a vízfolyás mentén feljebb fekvők a lejjebb fekvőket a nagyobb záporok miatt bekövetkező gyors víz­szintemelkedésről értesíteni tartozzanak; i) az esetleg bekövetkező elöntések esetén — elsősor­ban a helyi tűzoltóság és a helyi közerő igénybevételével — minden ésszerű, kárcsökkentő és mentési intézkedés megtétele; j) a veszély elmúltával a felügyelet alá tartozó — eset­leg megrongált — művek (töltés, depónia, műtárgyak) gyors kijavítása; k) az áradás által okozott vízlefolyási akadályok eltá­volításával az eredeti vízlevonulási állapot mielőbbi hely­reállítása; 1) az elöntésből visszamaradó vizek levezetése; m) a védekezési és a mentési anyagok és felszerelések beszerzése, valamint ezek gondos tárolása. 3. A vízügyi igazgatóságok kötelesek a jelen utasítás hatálybalépésétől számított 30 nap alatt a fővárcsi, a me­gyei és a megyei jogú városi tanácsok végrehajtóóizotísá­gaival közölni a vízfolyásoknak és a csaternáknak az ár­vízvédelem folyószabályozás, illetőleg belvízvédelem szem­pontjából kezelésükbe tartozó szakaszait annak érdeké­ben, hogy a végrehajtó bizottságok illetékes szakigazga­tási szervei a helyi vízkárelhárítás szempontjából az o hatáskörükbe tartozó vízfolyásokon és csatornákon a 2, pontban felsorolt feladatokat elláthassák. R. 11. §. (2) A helyi vízkárelhárításí feladatokat a községek (vá­rosok) végrehajtó bizottságai helyi erőkkel látják eh Ha a védekezéshez a helyi erők nem elegendők, a szükséges munkaerő, anyag és felszerelés rendelke­zésre bocsátásáról a felsőbb végrehajtó bizottságok gondoskodnak. (3) Olyan vízkárelhárítás esetében, amelyhez sem a köz­ségi (városi), sem pedig a felsébb végrehajtó bizott­ságoknál szakirányító nem áll rendelkezésre, a vldz­kezesre kötelezett végrehajtó bizottság a területileg illetékes vízügyi igazgatóságtól műszaki irányítót k~r. A vízügyi igazgatóság a műszaki irányítót haladék­talanul kirendelni köteles. A kirendelt műszaki irá­nyító a végrehajtó bizottság elnökének segítségétel összehangolja, műszaki szempontból pedig egysze­mélyi felelősséggel irányítja a helyi vízkárelhárítás munkáját. (4) A helyi vízkárelhárítási tevékenység irányítását a fel­sőbb végrehajtó bizottságok illetékes szervei látják el, amelyek ezirányú működését szakszempontból a í'iz­ügyi igazgatóságok támogatni kötelesek. 4. A tanácsi végrehajtó bizottságok illetékes szakigaz­gatási szervei — a munkákra való felkészülés szakszerű­ségének biztosítása érdekében — jogosultak a velük köz­vetlen kapcsolatot tartó szervtől (vízügyi igazgatóságtól, szakaszmérnökségtől) szakvéleményt kérni. A vízügyi szerv köteles a szakvéleményt megadni és ha a tanácsi végrehajló bizottság szakigazgatási szerve azt külön kéri, a szaktanács megadása érdekében szakközegét a helyszí­nére is kiküldeni. 5. Ha a védekezésre kötelezett tanácsi szakigazgatási szerv kérésére a területileg illetékes vízügyi Igazgatóság műszaki irányítót rendelt ki, a helyi vízkárelhár^tási te­vékenység műszaki vezetését a műszaki irányító veszi át, aki a védekezéshez kirendelt helyi és egyéb erők felada­tát a saját hatáskörében szabja meg és a védekezésre ki­rendelt erőkkel a végrehajtó bizottság kiküldött közege útján rendelkezik. A műszaki irányítónak a védekezéssel kapcsolatban utasítást kizárólag a vízügyi igazgató adúat. 6. A védekezési munkához szükséges anyagot, eszközt, felszerelést, valamint közerőt a védekező — és ha azok a védekezéshez nem elegendők — a felsőbb végrehajtó bizottságok bocsátják rendelkezésre. 7. A védekezéssel kapcsolatban felmerülő és a véde­kező, valamint a felsőbb végrehajtó bizottságok külön­böző szakigazgatási szerveinek feladatkörébe tartozó munkák összehangolását a kirendelt műszaki irányító a védekezésre kötelezett, illetőleg a felsőbb végrehajtó bi­zottság elnökének segítségével végzi. 8. A szakértőnek (4. pont), továbbá a tényleges védeke­zés idején a műszaki irányítónak (5. pont) a helyszínére való kiküldésével felmerülő kiküldetési költséget az igénylő végrehajtó bizottság viseli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom