Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 16. szám

180 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 16. szám. aj libát csak bontva, máj nélkül árusíthat, b) a libamájat csak meghatározott állami vagy szövetkezeti kereskedelmi vállalatnak (szervnek) adhatja el. U. 17. pont. (1) Az I. fokú hatóság bélyenkereskedés gyakorlását csak nyíltárusítási üzletben engedélyezheti. (2) A bélyegkereskedésre jogosító iparigazolvány kiadásáról szóló határozatban az 1. fokú hatóságnak ki kell kötnie a következőket: „Kereskedése körében a) csak belföldi üzletet kötaet, b) az exportra alkalmas, úgynevezett alapanyagokat szakszerű feldolgozás után a Magyar Filatélia Vállalatnak kell vételre felajánlania. c) a gyűjtői külföldi cserében sem saját személyében, sem más személy útján nem vehet részt. d) az 1950. óta megjelent viagijar sorozatokat (bélyegeket) csak a Magyar Bélyegek Katalógusában feltüntetett — vagyis a Magyar Filatélia Vállalatéval azonos — áron árusíthatja." (3) A Magyar Filatélia Vállalat és a KISOSZ egyetértésben határozza meg, hogy a) mely cikkeket kell exportra alkalmasnak tekinteni; b) ezek közül melyeket, illetőleg mennyit kell a kereskedőnek a vállalat részére felajánlani. Tvr. 9. §. A kereskedő az árut az árhatóság által megszabott árcn, ennek hiányában az eladó és vevő szabad megegyezésével kialakított (szabadpiaci) áron vásárolhatja és értékesítheti. Vhr. 8. §. Hatósági ár vagy hatóságilag megállapított haszonkulcs hiányában a kereskedő áruját az eladó és a vevő szabad megegyezésével kialakított áron vásárolhatja és értékesítheti. Az uzsorás szerződésekre az 1932 :VI. tv.-ben megállapított törvényes tilalom továbbra is fennáll. Tvr. 10. §. (1) A kereskedő kereskedése körében csak olyan áru forgalombahozatalával foglalkozhat, illetőleg olyan tevékenységet folytathat, amely az iparigazolványán feltüntetett kereskedés (szakma) üzletköréhez tartozik. (2) A belkereskedelmi miniszter meghatározhatja, hogy az egyes szakmák üzletköréhez miiyen árukkal kereskedés, illetőleg milyen egyéb tevékenység folytatása tartozik. Ilyen rendelkezés (üzletköri döntés) hiányában a szakmai szokást kell irányadónak tekinteni. Vhr. 9. §. (1) Az üzletkör kérdésében a szakmai szokást a KISOSZ igazolja. (2) Az üzletkör elbírálásánál a szakmák fejlő-dését (pl. új áruk bevezetése, stb.) figyelembe kell venni. U. 15. pont. (1) A vegyeskereskedés üzletköréhez a dohányáruknak, valamint italáruknak zárt palackokban történő árusítása is hozzátartozik és ezért ezekben a szákmákban e cikkek árusításához külön engedély (jogosítvány) nem kell. (2) Vendéglői és kocsmai tevékenységre jogosító iparigazclvány mellett az iparigazolványon kívül az italméréshez külön en* gedély nem kell. (3) Az (1) és (2) bekezdésekben említett szakmákon kívül italmérés és dohányárusítás gyakorlásához külön iparigazolvány kell. (4) Italmérői iparigazolványt csak előze* tes hozzájárulásommal szabad kiadni. Tvr. 11. §. (1) A kereskedő, aki üzlethelyiségben áru?ít, köteles üzletét legalább heti negyvennyolc órán át nyitvatartani. Az alkalmazottak foglalkoztatására a munkajogi szabályok az irányadók. (2) A nyitvatartás kötelezettsége alól az I. fokú hatóság (13. §) adhat felmentést. Vhr. 10. §. (1) A nyitvatartás kötelezettsége a vásárcsarnoki vagy piaci telephelyen árusító kereskedőre legfel-* jebb a vásárcsarnok vagy piac nyitvartartása idején érvényes. (2) A kereskedő nyitvatartási kötelezettségének — megszakítással — napi két időszakban is eleget tehet. (3) A kereskedő idényjellegű üzletét csak az idényben köteles_ nyitvatartani. (4) A kereskedő üzlethelyiségének (irodájának* telkének) külső részén köteles a nyitvatartás idejét szembetűnő módon úgy feltüntetni, hogy az zárván tartás idején is olvasható legyen. (5) Haláleset vagy orvosi bizonyítvánnyal iga-í zolt. betegség, valamint üdülés esetén a kereskedő üzletét az I. fokú hatósághoz egyidejűleg tett be-i jelentés mellett zárva tarthatja. (6) Egyéb indokolt esetben (vidéki vásáron áru-a sítás, árubeszerzéssel kapcsolatos utazás, stb.) az üzlet kötelező nyitvatartása alól az I. fokú hatáság a kereskedő kérelmére akár meghatározott időrej akár egyes meghatározott napokra határozatlan időre (pl. a hét vagy hónap bizonyos napjain áru-* beszerzés vagy vásározás) felmentést adhat. (7) Az üdülés címén a zárvatartás évi 24 munka-* napot nem haladhat meg.