Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 7. szám

7. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 59 ha a kártalanítások rendezése vitán még marad 25 kat. holdnál kisebb, szétszórtan fekvő állami tartalékterület. Nem adható vissza föld a termelőszövetkezet feloszlása folytán a nagyüzemi épületek körül kialakított összefüggő területből (2. § c) pontja) sem. A visszaadható föld mértéke a 3. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott keretben a földmüveléssel élethivatásszerűen foglalkozó személyeknél legfeljebb 10, más személyeknél legfeljebb 1 kat. hold lehet. 5. §. (1) Az állami tartalékföldek használatára kötött kishaszonbérleti szerződéseket a szerződésben megállapított határidő előtt kártalanítás vagy a föld visszaadása céljából megszüntetni nem szabad. (2) Ha a kártalanítást, vagy visszajuttatást kérő személy igényét kishaszonbérbe adott tartalékfölddel elégítették ki, a földet a kártalanítást vagy visszaadást igénylő személy telekkönyvi tulajdonába kell adni, a haszonbérleti jogviszonyba haszonbér-beadóként az eredeti feltételek mellett a telekkönyvi tulajdonos lép. 6. §. (1) A dolgozó parasztoktól és dolgozó kisemberektől 1949. szeptember 1. után tagosítás, földrendezés, közérdekű igénybevétel útján vagy más módon kártalanítás nélkül igénybevett, belés külterületen lévő nem nagyüzemű gazdasági épületek használatát az alábbiak szerint kell rendezni: a) Ha az épület nincs termelőszövetkezet, állami gazdaság, állami szerv, intézet, intézmény vagy vállalat tényleges használatában, azt eredeti tulajdonosának kell visszaadni. Nem adható az épület vissza, ha az igénybevételt követően harmadik személy azt megvásárolta. b) A termelőszövetkezet, állami gazdaság, állami szerv, intézet, intézmény vagy vállalat a tényleges használatában lévő ilyen épületeket megtarthatja, köteles azonban az épületet megvásárolni, vagy használatáért bért fizetni. Megegyezés hiányában a bért az épület fekvése szerint illetékes járásbíróság állapítja meg. (2) A jelen törvényerejű rendelet hatálybalépése előtt kártalanítás nélkül igénybevett és lebontott, vagy egyébként megsemmisült épületekért kártalanítást igényelni nem lehet. 7. §. (1) A 3. és 6. §-ban megállapított kártalanításokon kívül a tagosítással, földrendezéssel, közérdekű igénybevétellel vagy más intézkedéssel kapcsolatban kártalanítás nem jár. (2) Kártalanítási, illetőleg földvisszaigénylési kérelmet csak az ingatlan volt tulajdonosa, vagy özvegye terjeszthet elő. A kérelmet 1957- február 23-ig a föld fekvése szerint illetékes községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságához (továbbiakban: községi végrehajtó bizottság) lehet benyújtani. Ez időpont után a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépése előtt keletkezett jogvitákra vonatkozó igényt sem államigazgatási, sem bírói úton érvényesíteni nem lehet. ^ 8. §. (1) A földtulajdon és földhasználat vitás kérdéseit, valamint a kártalanításokat a községi végrehajtó bizottság a jelen törvényerejű rendelet alapján határozattal rendezi. A határozat ellen az érdekeltek 15 napon belül fellebbezéssel élhetnek a járási ( városi) tanács végrehajtó bizottságához (továbbiakban: járási végrehajtó bizott-i ság). A végrehajtó bizottság a döntés előtt a panasz megvizsgálására és a határozati javaslat elkészítésére bizottságot alakít, amelynek elnöke a végrehajtó bizottság elnöke, vagy az általa kije* lolt helyettese, tagjai: a járási mezőgazdasági osztály vezetője és az illetékes járásbíróság vezetője által kijelölt bíró. (2) A földtulajdon és földhasználat rendezése folytán bekövetkezett változásokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 90 napon belül a telekkönyvben és az állami földnyilvántartásokban át keli vezetni. (3) A földtulajdon és földhasználat rendezésével és a kártalanítással kapcsolatos eljárás költségeit az állam viseli. Közérdekű igénybevételek és folyamcíban lévő kisajátítási ügyek felülvizsgálata. 9. §. (1) A termő területek védelme érdekében felül kell vizsgálni a közérdekű igénybevételeket és a folyamatban lévő. mezőgazdasági ingatlant érintő kisajátítási ügyeket. (2) Ha a közérdekű létesítmény megvalósítására nem került sor, vagy az igénybevétel a szükséges mértéket meghaladja, a felszabaduló területet állami tartalékföldnek kell minősíteni és az erre vonatkozó szabályok szerint hasznosítani. (3) Pia a kisajátítási ügy felülvizsgálása során megállapítást nyer, hogy az igényelt mezőgazdasági területre nincs szükség, vagy az az indokolt szükségletet meghaladja, a kisajátítási eljárást egészen vagy részben meg kell szüntetni. (4) A felülvizsgálatot az" érdekeltek meghallgatása után közérdekű igénybevételek tekintetében a megyei végrehajtó bizottság mezőgazdasági igazgatósága, kisajátítási ügyek tekintetében pe~dig a kisajátítást elrendelő szerv az illetékes mezőgazdasági szakigazgatási szervvel egyetértésben végzi. Ingatlanforgalom és haszonbérlet. 19. §. (1) Magánszemélyek vétel, ajándékozás vagy csere útján mező- és erdőgazdasági ingatlan tulajdonjogát a járási mezőgazdasági osztály enge-? délyével szerezhetik meg. Engedélyt kell adni: a) az élethivatásszerűen földműveléssel foglalkozó személy részére, ideértve a mezőgazdasági szakembert is, 5 kat. holdnál nem nagyobb föld tulajdonjogának megszerzésére, feltéve, hogy a saját és vele közös háztartásban élő személyek tulajdonában lévő, haszonbéreli vagy egyébként használt összes mező- és erdőgazdasági földterület a megszerzett földdel együtt a 20—25 kat. holdat nem haladja meg; b) a földműveléssel nem élethivatásszerűen fog-> lalkozó személy részére olyan nagyságú föld meg^