Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 6. szám

54 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 6. szám. gyon hiány mértékéig érvényben kell tartani. Műiden esetben érvényben kell tartani az árvíz és löldrengés sújtotta termelőszövetkezeteknél történt hitelelengedéseket. 3. A 72/1956. (XI. 27.) F. M.— P. M. számú együttes utasítás 5. pontjában foglalt rendelkezés akként módosul, hogy a felszámoló termelőszövetkezet vagyontárgyait a tényleges forgalmi érték alapján kell értékelni és a felszámolási mérlegbe ennek megfelelően kell beállítani. Ez alól kivétel a földalapból juttatott vagyontárgy, amelyet a felszámolási mérlegbe juttatási értékben kell ielvenni. 4. Amennyiben a felszámolás lebonyolítása soián az egyes vagyontárgyakat a felszámolási mérlegbe beállított értéknél magasabb vagy alacsonyabb áron értékesítették, a tagokkal történt elszámolást ennek megfelelően utólag módosítani kell. 5. Vagyontöbblet a tagok közölt csak akkor osztható ki, ha a termelőszövetkezet valamennyi fennálló kötelezettségét rendezte. 6. A felosztó termelőszövetkezet tagjait a zárszámadás, illetőleg a felszámolási mérleg alapján terhelő — a 72/ 1956. (XI. 27.) F. M.—P. M. számú együttes utasítás 7. pontjaiban foglaltak értelmében eddig függőben tartott — tartozások behajtását folyamatba kell tenni. A behajtás foganatosítása végett a tagonkénti tartozás-kimutatást el kell készíteni és meg kell küldeni a járási tanács vb. pénzügyi osztályának. A járási tanács vb. pénzügyi osztálya a beszedett összegeket a feloszlott termelőszövetkezetnek a Magyar Nemzeti Bank illetékes fiókjánál vezetett zárolt számlájára fizeti be. 7. A községi tanácsnak a 65/B/1956. (XI. 27.) F. M. számú utasítás 5. pontjában foglaltak értelmében átadott vagyontárgyak hasznosítása tárgyában a szakigazgatási szerv minden intézkedése csak a megyei tanács vb. mezőgazdasági igazgatósága vezetőjének (továbbiakban: mezőgazdasági igazgató) hozzájárulásával válik érvényessé. 8. Termelőszövetkezet olyan vagyontárgyat, amelyet a községi tanács a hasznosítás keretében részére átvételre felajánl, ha a tulajdonbavétel nem oldható meg, kivételesen bérbe is veheti. Ilyen esetben a bérlet legrövidebb időtartama 10 év. 9. A mezőgazdasági igazgató ellenőrizze, hogy a feloszló termelőszövetkezetekben működő felszámoló bizottságok a felszámolást — a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően — végrehajtsák. Ha a felszámoló bizottság — figyelmeztetés ellenére — nem a rendelkezéseknek megfelelően, vagy egyáltalán nem végzi el feladatát, a mezőgazdasági igazgató a felszámolás szabályszerű lebonyolítását a Magyar Nemzeti Bank területi irodájának vezetőjével egyetértésben kirendelt felszámoló útján biztosíthatja. 10. A feloszló, illetőleg a már feloszlott termelőszövetkezeteknél felül kell vizsgálni a felszámolást abból a szempontból, hogy az a 65/B/1957. (XI. 27.) F. M. és a 72/1956. (XI. 27.) F. M.—P. M. számú együttes utasítások, illetőleg a jelen utasítás szabályainak megfelel-e. Ha a felszámolás e rendelkezésektől eltér, azt a termelőszövetkezet felszámoló bizottságának bevonásával utólag helyesbíteni kell. 11. A mezőgazdasági igazgató utasítsa a járási (városi) tanács vb. mezőgazdasági osztályok vezetőit, hogy a 10. pontban elrendelt felülvizsgálat lefolytatására hozzanak létre szakértőkből álló revíziós bizottságot. Ehhez kérjék a járási (városi) tanács vb.-ának segítségét. A revíziós bizottság munkájába az érdekelt termelőszövetkezet képviselőit (1—2 megbízott tagot) is be kell vonni. A revíziós bizottság feladatkörébe tartozik a vagyontárgyak felértékelése tekintetében felmerült vitás kérdések eldöntése is. 12. A jelen együttes utasítás végrehajtásáért a megyei (megyei jogú városi) tanácsok vb. mezőgazdasági igazgatóságainak (osztályainál?) vezetői felelősek. Polónyi-Szücs La.'os s. k., Dögei Imre s. k., a pénzügyminiszter földmüvelésügyi miniszter, helyettese. A legfőbb ügyész 31/1956. (U. K. 1.) Legf. Ü. számú utasítása az általános felügyelet egyes kérdéseiről. (Kivonatos szöveg) A/, utóbbi hetek eseményei következtében az általános törvényesség feletti felügyeleti munka folyamatos továobvi leiét tóleg az irányítás elmaradása, valamint a jogszabályok hiánya gátolta. Hozzájárult ehhez az is, hogy a pcslaforgalom korlátozottsága miatt csak a Budapes^nez legközelebb eső megyei ügyészségek adtak tájékoztatást a megye területén végzett általános felügyeleti munkáról. A fentiekre tekintettel az általános törvényesség feletti felügyeleti munkát közelről érintő jogszabályokról és azok lényegéről, valamint az eddigi jelzések és tapasztalatok alapján előfordult legfontosabb kérdésekről és az azokban szükséges ügyészi állásfoglalásról az alábbiakban adok tájékoztatást. I. 1. Végrehajtó bizottsági üléseken való részvétel. Rendkívül fontos, hogy az ügyész minden végrehajió bizottsági ülésen szeméjyescn je.enjé,i meg. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hegy az elmúlt heteit eseményeinek hatása alatt—különösen a járási és a községi \b.-ok — sek olyan határozatot hoztak, amelyek ellentétben vannak magas-abb jogszabályokkal. .Ezt támasztja alá egyébként az alább ismertetett 12( 1956. Korm. sz. határozat. Ennek figyelembevételével a megyei ügyész adjon utasítást a járási ügyészeknek, hogy jelentsék mindazokat a határozatokat, amelyeket a járás területén társadalmi szervek, vagy különböző hatóságok hoztak és ellentétben állnak az Alkotmánnyal, törvénnyel, törvényerejű rendelettel, vagy kormányrendelettel. Az összegyűjtött határozatokat a megyei ügyész hozza a megyei tanács vb. és a kormányösszekötő tudomására a célból, hogy ezeket hatályon kívül helyezzék. Az eddigi jelzések szerint különösen a községi tanács vb.-ok nagyobb összegű illetéktelen kifizetéseket eszközöltek. Szükséges tehát, hogy a megyei ügyész felhívja a megyei tanács vb. figyelmét arra, hogy a megyei tanács vb. pénzügyi osztálya vizsgálja felül ezeket az illetéktelen kifizetéseket és intézkedjék azok rendezése végett. A fentieken kívül az ügyész a vb. üléseken ismertesse a megjelent új jogszabályokat és azokban az esetekben, amikor valamelyik kérdésben nem tud állást foglalni, tegyen jelentést a felettes ügyészi szervnek. Az egész megye területét érintő és nagyobb politikai, illetve szakmai fontossággal bíró kérdést — eldöntés végeit — az előírt szolgálati út betartásának mellőzésével közvetlenül a Legfőbb Ügyészséghez lehet felterjeszteni a megyei ügyészség egyidejű értesítése mellett. 2. Panaszügyintézés, Ezen a területen elsősorban az újonnan beérkező panaszokat kell elintézni. A régi panaszckira vonatkozólag megjelent a sajtóban a Legfőbb Ügyészség közleménye, azonban éttól függetlenül helyes az, ha az ügyészség felhívja a panaszosokat annak bejelentésére, hogy az október 23-a előtt beadott panaszokat fenntartják-e. • A panaszügyek egyes kategóriáiban szükséges iránymutatást az alábbiak szerint adom meg: a) Lakásügy: A tapasztalatok szerint a legtöbb törvénysértés, szervezetlenség, korrupció ismét a lakásügyi kiutalások területén fordul elő, főleg budapesti viszonylatban. Ezen felül a budapesti kerületi, valamint vidéki tanácsok hol a 35/1956. M. T., hol a 11/1953. M. T. sz. rendelet alapján járnak el. Eltérő gyakorlat alakult ki a disszidált sze-