Tanácsok közlönye, 1956 (4. évfolyam, 1-60. szám)

1956 / 59. szám

59. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 813 • (2) A rögtönbíráskodás bevezetésének közzété­teléről a Minisztertanács gondoskodik. A közzété­tel történhet falragaszon, sajtóban és rádióban nyilvánosságra hozott hirdetmény útján. (3) A rögtönbíráskodás bevezetésének közzété­teléről szóló hirdetménynek tartalmaznia kell: a) azoknak a bűncselekményeknek ia megjelölé­sét, amelyek miatt és azt a területet, amelyre a rögíönbíráskodást elrendellek; b) azt a felhívást, hogy az ilyen bűncselekmé­nyek elkövetésétőt mindenki óvakodjék; c) azt a figyelmeztetést, hogy minden olyan sze­mély, aki a kihirdetés után a megjelölt területen ilyen bűncselekményt követ el, rögtönbíráskodás alá kerül és halállal bűnhődik. 2. §. A rögtönítélő bíróság előtt a büntető eljárásra vonatkozó általános rendelkezések csak annyiban alkalmazhatók, amennyiben a jelen rendelet eltérő szabályokat nem áilapít meg. II. A hatáskörre vonatkozó rendelkezések. 3. §. (1) A rögtönítéjo bíráskodás a katonai bírósá­gok hatáskörébe tartozik. A rögtönitélő bíráskodás lefolytatására a Népköztársaság Elnöki Tanácsa más bíróság kijelölése iránt is tehet intézkedést. (2) A rögtönítélő bíróság egy hivatásos bíróból és két népi ülnökből áll [1954. II. törvény 8. § (1) bekezdése]. 4- §• Azt a személyt, akit rögtönítélő bíróság elé tar­tozó bűncselekmény gyanúja terhel, előzetes letar­tóztatásba kell helyezni és haladéktalanul a legkö­zelebbi katonai ügyésznek, illetőleg a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának a 3. § (1) bekezdése alap­ján tett intézkedése szerint alakult bíróság területe szerint illetékes ügyészségnek kell átadni. III. Az eljárás >me35níl3tí,sa a rögtönítélő bíróság előtt. ' 5. §. (1) A terhelt csak akkor állítható rögtönítélő bí­róság elé, ha tettenérték, vagy ha bűnösségének be­bizonyításához szükséges bizonyítékok nyomban a bíróság elé tárhatók. Ebben az esetben az ügyész a terheltet vádirat mellőzésével a legközelebbi ka­tonai bíróság, illetőleg a kijelölt rögtönílélő bíró­ság elé' állítja. (2) Nem állíthatók a rögtönítélő bíróság elé az elmebetegek, más súlyos betegségben szenvedő személyek felgyógyulásuk előtt, valamint a teher­ben lévő nők. (3) Ha a terhelt ellen az illető bűncselekmény miatt a rendes bűnvádi eljárást már megindították, rögtönbíráskodásnak ugyanazon cselekmény miatt többé nincs helye. 6. §. A rógiönítélő bíróságtól más rögtönílélő bíróság­hoz az ügy áttételének nincs helye. 7- §• A terhelt ellen az eljárás leghosszabb tartama — ideértve az ítélethozatalt is — háromszor hu­szonnégy óra, amely haláridőt a terhelt rögtönílélő bíróság elé állításának időpontjától kell számítani. Ha ezt a határidőt nem lehet megtartani, az ügyet az általános szabályok szerint hatáskörrel bíró és illetékes rendes bírósághoz kell áttenni. IV. Tárgyalás a rögtönítélő bíróság elöit. 8. §. (1) A rögtönítélő bíróság az ügy tárgyalására nem tűz határnapot és idézéseket sem bocsát ki.­A tanúk és szakértők előállításáról, valamint a szükséges bizonyítékoknak a bíróság elé tárásáról az ügyész gondoskodik. Az ügyész a vádat a tár* gyaláson szóval terjeszti elő. (2) A rögtönílélő bírósági eljárásban védő rész­vétele kötelező. 9. §. (1) Az eljárás rendszerint csupán annak a bűn­cselekménynek bizonyítására szoríikozik, amely miatt azt megindították. Az ügyész indítványára azonban az eljárás kiterjeszthető más olyan cselek­ményre is, amely rögtönbíráskodás alá tartozik, ha ennek következtében a rögtönbíráskodási eljárást meghiúsító késedelemtől tartani nem kell. A terhelt egyéb rögtönbíráskodási eljárás alá nem tartozó bűncselekményét figyelmen kívül kell hagyni. (2) Az eljárás ugyanazon bűncselekmény más elkövetőinek felelősségre vonására is kiterjeszthető, de emialt a vádlott ellen az ítélet meghozását és végrehajtását elhalasztani nem szabad. 10. §. (1) A rögtönítélő bíróság ítéletében halálbünte­tést szab ki, ha á terheltet a rögiönííéiő bíráskodás alá tartózó valamely bűncselekményben egyhan­gúan bűnösnek mondja ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom