Tanácsok közlönye, 1956 (4. évfolyam, 1-60. szám)

1956 / 53. szám

53. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 707 a) a közös használatra szolgáló helyiségeket, lazok felszereléseit szándékosan rongálja, beszenynyezi, vagy a tisztántartásra vonatkozó rendelkezéseket nem tartja meg; b) a közüzemi díjak őt terhelő részét nem fizeti meg; c) a lakásban lakó személyek nyugalmát ismételten zavarja, vagy azokkal szemben a szocialista együttélés szabályait durván megsértő, botrányos magatartást tanúsít; d) a lakrészében a többi társbérlő hozzájárulása nélkül albérletet létesít, vagy az albérlő egészségügyi körülményeit nem igazolja [43. § (1) bek.]. (2) A kereset megindítása előtt a társbérlő köteles a kifogásolt magatartást tanúsító másik társbérlőt a 29. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával a díj megfizetésére, illetőleg a kifogásolt magatartás megszüntetésére felszólítani. A kereset megindítására a 30. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. Bérlőtársi jogviszony. 39. §. (1) Bérleti jogviszony úgy is létesíthető, hogy az .egyes bérlők a lakásnak nem külön-külön meghatározott helyiségeit, hanem az egész lakást együtt és közösen használják (bérlőtársak). (2) A bérlőtársaknak a bérleti jogviszonyból eredő jogai és kötelezettségei egyetemlegesek. A bérlőtársak a lakás felett csak közösen rendelkezhetnek. A bérlőtársak között a lakás tekintetében felmerült vita eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik. (3) Bérlőtársul csak azokat lehet elismerni, akik a lakásba együtt költöznek be. Házastársak, rokonok jogviszonya. 40. §. (1) A házastársak közös lakására nézve egyenlőjogú bérlőtársnak kell tekinteni azt a házastársat is, aki a bérleti szerződés megkötésében nem vett részt, tekintet nélkül arra, hogy mikor költözött a lakásba. (2) A házastársak, élettársak, családtagok és rokonok között a lakás használata tekintetében felmerült vita eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik. (3) Abban a kérdésben, hogy a volt házastársak közös lakásának bérlete melyik felet illesse, a bíróság dönt. Albérlet. 41. §. (1) A bérlő jogo?ult lakásának egy részét — bútorra!, illetőleg felszereléssel, vagy anélkül — albérletbe adni. (2} Az egész lakást, vagy annak túlnyomó részét — kivéve a jelen rendelet 55. §-ának (2) bekezdésében meghatározott esetet — albérletbe adni nem lehet. Az ennek ellenére létrejött albérleti megállapodás semmis. (3) Az albérleti jogviszonyt a bérlőnek és az albérlőnek a szerződése létesíti. A szerződés határo"> zott, vagy határozatlan időre szólhat. 42. §. (1) Az albérletbe adott lakásrészt — az albérleti jogviszony fennállása alatt — nem lehet igénybevenni még akkor sem, ha az a bérlő jogos lakásigényének mértékét meghaladja. (2) Az albérletbe adott lakásrésznek azt a helyiségét, amelyre az albérletben lakó személyek jogos lakásigénye nem terjed ki, az albérlet fennállása alatt is igénybe lehet venni, feltéve, hogy ez a helyiség a bérlő jogos lakásigényét (12. §.) is meghaladja. 43. § (1) Társbérleti lakrészben albérleti jogviszo.iyt csak a többi társbérlő hozzájárulásával lehet létesíteni. A társbérleti lakrészben albérleti jogviszony csak olyan személlyel létesíthető, aki fertőző gümőkórban, vagy fertőző, illetőleg fertőzésre gyanús nemibetegségben nem.szenved. Ezt a körülményt az albérletbe adó társbérlőnek a többi társbérlő előtt igazolnia kell E rendelkezéseket az ágybérlet létesítésére is alkalmazni kell. (2) A szolgálati lakásban albérletet csak a lakással rendelkező szerv engedélyével lehet létesíteni. (3) Az előző bekezdésekben foglalt tilalom ellenére létesített albérleti jogviszony semmis. 44. § (1) Az albérlő az albérleti jogviszonyt a Itúmp tizenötödik, vagy utolsó napjára felmondhatja. A felmondási idő tizenöt nap. (2) A bérlő az albérleti jogviszonyt a következő hónap utolsó napjára felmondhatja, ha a) az albérlet létesítése után megváltozott családi vagy egészségügyi viszonyai ezt indokoiuá teszik; b) a bérletet felmondja, lakását elcseréli, vagy a lakást műszakilag megosztják; c) az albérlő a bérlő hozzájárulása nélkül más személy tartós ottlakását lehetővé teszi, kivéve ha az albérleti szerződés létrejötte után kötött házasságot és házastársát, annak gyermekét, vagy az albérlet idején született vagy örökbefogadott- gyermekét veszi magához. (3) Ha az előző bekezdés c) pontja alapján a lakásba beköltöző személyek száma olymértékben növekszik, hogy az albérlet fenntartása a bérlő számára — körülményeihez képest — méltánytalan nehézséget okozna, a bérlő jogosult az albérletet felmondani. (4) A felmondás joga a bérlőt megilleti mindazokban az esetekben is, amelyekben a jelen rendelet a bérbeadó javára felmondási jogot enged (28— 30. §.). (5) A bérbeadónak a bérlővel szemben hatályos felmondása az albérlőre is vonatkozik.