Tanácsok közlönye, 1956 (4. évfolyam, 1-60. szám)
1956 / 47. szám
r47. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 611 A) Az újítások népgazdasági eredményének mérése és elszámolása. 1. §• Az újítások népgazdasági eredményének mérését és elszámolását a felügyeletük és irányításuk alá tartozó iparágakra, illetőleg vállalatokra nézve, azok sajátossásainak megfelelően — a jelen rendeletben foglalt szempontok szerint — a miniszterek és a Minisztertanácsnak közvetlenül alárendelt szervek vezetői (a továbbiakban: miniszterek) szabályozzák. A korábban történt szabályozást a jelen rcndeletbCH foglaltak szerint ki kell egészíteni. 2. §. (1) Az újítás népgazdasági eredménye a) a bevezető vállalatnál vagy b) a népgazdaság más vállalatánál vagy szervénél jelentkezhetik. (2) Aa 1. §. szerinti szabályozás keretében meg kell állapítani, hogy az újítások népgazdasági eredményének mérésénél és elszámolásánál a vállalatai! belül vagy más vállalatoknál, illetőleg szerveknél jelentkező, milyen típusú népgazdasági eredmények vehetők figyelembe. A figyelembe vehető népgazdasági eredmények típusai lehetnek például: a) a vállalat termelési költségvetésén belül költség- (anyag-, bér-, rezsi-) megtakarítás, b) a vállalatnál jelentkező egyéb gazdasági eredmény (felújítási megtakarítás stb.). c) más vállalatnál, illetve szervnél jelentkező gazdasági eredmény (költségmegtakarítás a vevőnél stb). Ut. 1. A vállalatok az a), b) és c) pontokban felsorolt típusokat vehetik figyelembe abban az esetben, ha az elért megtakarítás összege anyag, munkabér, rezsi és késztermék felhasználás vonatkozásában tényleg kimutatható. Az újítások népgazdasági eredményének számbavétele három vetületben történik: a) tevékenységre, b) szolgáltatásokra (gyártmányokra, termeivényekre), c) egységre vonatkoztatva. A népgazdasági eredményeket tevékenységre vetítve úgy a szolgáltató, mint a termelő tevékenységet folytató vállalatoknál minden esetben ki kell mutatni. Például vizsgálni kell az újításból eredő eredményeket gázellátási, közlekedési, köztisztasági, kertészeti stb. tevékenységenként. A vállalatok a megtakarításból eredő népgazdasági eredményt gyártmányonként, szolgáltatásonként, termeivényenként is kötelesek kimutatni. Például egy vegyes községgazdálkodási vállalat kertészeti részlege által bevezetett újítás a tulipán termelését érinti, tehát a megtakarítás eredményét nem elég a kertészeti részlegre, hanem pl. a tulipántermelésre is ki kell mutatni. Hasonlóképpen az úttisztítási szolgáltatásnál bevezetett újításból származó megtakarítást nem elég a köztisztasági tevékenységre, hanem külön, mint úttisztítási megtakarítást is ki kell mutatni. A termelő tevékenységet folytató részlegeknél az egységre eső számításokat minden esetben el kell készíteni, a szolgáltató tevékenységre csak akkor kell elvégezni, ha az utóka'kuláció, vagy az ágazati elszámolási ív egységet feltüntet. Például a köztisztasági részlegnél történő újítás eredménye az 1 m* tisztított terület önköltségére vonatkoztatva. Az építőipari vállalatoknál a tevékenységre vonatkoztatott népgazdasági megtakarításon kívül az újítás tárgyától függően egységre, létesítményre, illetve segédüzemek esetében gyártmányra vonatkozó gazdasági eredményt is ki kell mutatni. (31 Az újítások gazdasági eredményének elbírálásánál a népgazdasági síkon jelentkező eredményt kell figyelembe venni. Emellett a váilalati síkon jelentkező eredményt (költségcsökkentést) is ki kell mutatni. 3. §. (1) A R. szerint az újítás népgazdasági eredményeinek megállapításánál összehasonlítási alapként vagy a norma szerinti állapotot vagy a tényleges állapotot vagy a tervet kell figyelembe venni. Az összehasonlítási alap figyelembevételére általában az alábbi szabályok az irányadók: Költség- vagy felújítási megtakarítás esetében az összehasonlítás alapja a) a norma, b) ha norma nem áll rendelkezésre, vagy pedig az előző időszak (bázisidőszak) tényszámai a technikai és minőségi követelmények. szempontjából a normánál haladottabb állapotot jelentenek, úgy ezeket a tényszámokat kell figyelembe venni. Nem a haladottabb tényszámokat, hanem a normát kell az összehasonlítás alapjául venni, ha a megtakarításként számításba vett munkaidővel (bérrel) a normát csökkentik; c) a terv. ha norma vagy az előző időszak tényszáma nem áll rendelkezésre. Ut. 2. A költség és a felújítási (beruházási) megtakarítások népgazdasági eredményei keletkezhetnek: A) Anyagmegtakarításból — anyagmegtakarítás keletkezihet kevesebb anyag feli használásából, — olcsóbb, de minőséget nem rontó anyagfelhasználásból, — pótanyagfelhasználásból (műanyagfelhasználás). B) Bérmegtakarításból — bérmegtakarítás jelentkezhet az egyes tevékenységeknél a bérigény csökkentéséből (javítási, karbantartási idő csökkentése stb.), — műveleti idő lerövidítések, illetve az egyes műveletek összevonása, módosítása, elhagyása a minőség sérelme nélkül. C) Készletfelhasználás megtakarításából — felhasználandó késztermékek helyettesítése olyan más késztermékkel vagy eljárással, amely az eredeti szolgáltatás, vagy gyártmány (termeivény) minőségi rovására nem megy. D) Rezsi megtakarításból E) Beruházási és felújítási megtakarításból. Az anyagköltségek megtakarításának felszámolása. A közvetlenül elszámolható anyag és energiamegtakarítások összegét az előző év vonatkozó átlagos felhasználásához viszonyítva „anyagok" és „energia" megbontásban részletezve kell kimutatni. Az építőipari vállalatoknál a közvetlenül elszámolható anyagok és energiamegtakarítások mennyiségi és értékben! összegét a javaslat benyújtásának időpontjában érvényes normákhoz viszonyítva, anyagfajtánként részletezve kell kimutatni.