Tanácsok közlönye, 1956 (4. évfolyam, 1-60. szám)

1956 / 1. szám

1. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 19 160/1955. (P. K. 60.) P. M. A tanácsok 1956. évi költségvetési számlarendje és egyes pénzkezelési teendők szabályozása. A tanácsok 1956. évi számlarendjét és az egyes pénz­kezelési teendőket az alábbiak szerint szabályozom. A) A fővárosi, megyei, megyei jogú városi, járási járási jogú városi és városi kerületi tanácsok költségvetési számlái. 1. Az önállóan gazdálkodó szakigazgatási szervek, a titkárság és intézmények (továbbiakban: gazdálkodó szer­vek) részére a Magyar Nemzeti Bank területileg illetékes fiókja (továbbiakban: Bank) 1956. évi január 1-ével egy­egy hitelszámlát nyit. A hitelszámlán a hitelkeretet a pénzügyi osztály engedélyezi. A Bank a gazdálkodó szerv megbízásait az engedélyezett hitelkeret erejéig fo­ganatosítja. A hitelszámlán a Bank az engedélyezett hitelkeretet és annak változásait, a gazdálkodó szerv kiadásait, a térít­ményeket, valamint a számlaegyenleget, vagyis a szabad hitelkeretet tartja nyilván. 2. A gazdálkodó szervek kiadásainak pénzfedezetét a Bank a tanácsonként nyitott Költségvetési számlán tartja nyilván. A Költségvetési számla felett a rendelkezési jogot a pénzügyi osztály gyakorolja. A Költségvetési számlára kell befizetni a tanácsot illető valamennyi bevételt (átengedett bevételek, adórészesedés, állami hozzájárulás). A Bank a Költségvetési számlán a napi nettó bevételeket (bevételek és az aznap visszautalt tartozatlan bevételek különbözete) sommásan tartja nyil­ván. A Költségvetési számlán a Bank a hitelszámlák napi nettó forgalmát (kiadások és térítmények különbözete) sommásan könyveli. A számla ilymódon a tényleges költségvetési bevételeket és kiadásokat, egyenlege pedig a tanács rendelkezésére álló pénzkészletet mutatja. 3. A pénzügyi osztály a hitelszámlán a hitelkereteket a jóváhagyott negyedéves gazdálkodási terv szerint enge­délyezett kiadások keretén belül a gazdálkodó szerv elő­zetes igénylése alapján általában kéthetenként enge­délyezi A hitelszámlákon engedélyezett hitelkeretek együttes összege nem haladhatja meg az engedélyezés időpontjában a Költségvetési számla egyenlege szerint rendelkezésre álló pénzkészletet. A hitelszámlákon a hitelkeretek engedélyezése (törlése) a mellékelt minta szerint házilag készített nyomtatványokon történik. 4. A pénzügyi osztály a gazdálkodó szervek jóváhagyott negyedéves gazdálkodási tervének kiadási végösszegét, valamint a hitelszámlákon engedélyezett (törölt) hitel­kereteket gazdálkodó szervenként (hitelszámlánként) köte­les nyilvántartani. E célra a tanácsok számviteléről szóló 318/165/1952. P. M. számú utasítás melléklete szerinti 8. sz. ábrának megfelelő nyomtatványt kell használni. (Az utasítás a Pénzügyi Közlöny 1952. december 30-i, csak tanácsok részére kiadott, rendkívüli számában jelent meg.) A gazdálkodó szervenként vezetett nyilvántartás adatait — ugyanezen a nyomtatványon — tanácsi szinten is nyilván kell tartani. Ez utóbbi nyilvántartás segít­ségével biztosítja a pénzügyi osztály, hogy a költségvetési számla egyenlegét meghaladó hitelkeretengedélyezés ne történjék. 5. A gazdálkodó szervek az engedélyezett hitelkereteket (törléseket) az MNB napló Bevétel hasábjában, a teljesí­tett kiadásokat pedig az MNB napló Kiadás hasábjában jegyzik fel. Az MNB napló Egyenleg hasábja a szabad hitelkeretet mutatja. 6. A hitelszámlán csak kiadások teljesíthetők. Bevétel csak térítmények esetében lordulhat elő. Az MNB napló Kiadás hasábjában a térítményt piros tintával kell fel­jegyezni. A térítmények csökkentik a kiadások összegét, ugyanakkor a szabad hitelkeretet emelő tényezőként jelentkeznek. A Költségvetési számlát a térítmények nem érinti)^ A hitelszámlákról a Bank ugyanis a kiadások és térít* mények különbözetét (nettó kiadást) könyveli a költség* vetési számlán. Ilyen módon a térítmények a költség* vetési számlán nem is jelentkezhetnek. 7. A gazdálkodó szerv megbízásait a Bank a hitelszámla egyenlege (szabad hitelkeret) erejéig teljesíti. Kerethiány esetén a megbízást a Bank visszautasítja. A beszedési megbízást és a munkabércsekket a Bank kerethiány esetén is teljesíti. A hiteiszámia egyenlegében ilyenkor kerettúllépás jelentkezik. A kerettúllépés megszüntetésére, illetőleg további hitelkeret engedélyezésére — a meg­felelő eljárás lefolytatása után — a pénzügyi osztály intézkedik. Kerettúllépés esetén a Bank a beszedési megbízások, illetőleg munkabércsekkekhez szükséges fedezetet a meg­felelő függőszámláról veszi igénybe. A kerettúllépés ere­jéig a Bank a függőszámlákat még abban az esetben is igénybeveszi, ha a költségvetési számla egyenlege szerint rendelkezésre álló pénzkészlet a fedezetet biztosítaná; Erre azért van szükség, hogy a túllépés a többi hitel­számlán engedélyezett hitelkeretek pénzfedezetét el ne vonja. Az igénybevett összeget a költségvetési számlán bevételként, visszatérítés alkalmával bevételt csökkentő­kiadásként számolja el. A függőszámlákról igénybevett összeget a költségvetési számla MNB naplójának Bevétel hasábjában kell fel­jegyezni, majd visszatérítéskor ugyanebben a hasábban, piros tintával bevételt és egyenleget csökkentő tényező­ként kell figyelembe venni. 8. A tartozatlan befizetések visszatérítését a pénzügyi osztály a költségvetési számla MNB naplójának Bevétel hasábjában piros tintával jegyzi fel. Az ilyen visszatérí­tések a bevételeket és az egyenleget csökkentik. 9. A térítményeket, a függőszámlák igénybevételét és a tartozatlan befizetések visszatérítését a Bank a Költ­ségvetési számlára ugyancsak a 6—8. pontban foglaltak szerint könyveli. így a Költségvetési számláról vezetett MNB napló adatainak a Bank könyvelési adataival min­denkor egyezni kell. Eltérés esetében a Bankot a pénz­ügyi osztály köteles írásban értesíteni. 10. A Bank a gazdálkodó szervek részére számlakivo­natot küld minden olyan napon, amikor a hitelszám'ák egyenlegében változás történik. A számlakivonat a hitel­keretek változásait (új keretengedélyezás, hitelkeret tör­lés), a teljesített kiadásokat (térítményeket) és a számla­egyenleget (szabad hitelkeretet) mutatja. 11. A költségvetési számla napi forgalmáról a Bank a pénzügyi osztályt számlakivonat útján tájékoztatja. A számlakivonat a nettó bevételeket (az aznap visszautalt tartozatlan befizetések levonása után mutatkozó bevétel), a nettó'kiadásokat (a térítmények levonása utáni kiadá­sok), valamint a számlaegyenleget tartalmazza. A számla­kivonat és az MNB napló adatainak — figyelemmel az útbanlévő megbízásokra — mindenkor egyezniük kell. A költségvetési számláról küldött számlakivonat mel­lékletét képezik a hitelszámlák számlakivonatairól készí­tett, másolatok, valamint a nettó kiadások és bevételek összesítője. A pénzügyi osztály köteles naponta a hitel­számlák számlakivonatai és a költségvetési számla szám­lakivonata, valamint az összesítő helyességéről meggyő­ződni, s a számlakivonatok útján a gazdálkodó szervek részére engedélyezett hitelkeretek felhasználását figye­lemmel kísérni. 12. Azoknak a gazdálkodó szerveknek, melyeknek telep­helye nem a fenntartó tanács és az ennek költségvetési számláját vezető bankfiók székhelyén van, hitelszámláját a terü'etileg illetékes bankfiók vezeti. Az ilyen úgyneve­zett kihelyezett hitelszámlákon engedélyezett hitelkeret összegét a Bank a költségvetési számlán a keret enge­délyezésével egyidejűleg kiadásként számolja el. A kihe­lyezett hitelszámlákon engedélyezett hitelkereteket a pénzügyi osztály minden esetben (a mellékelt minta sze­rinti) külön űrlapon köteles a költségvetési számlát vezető bankfiókkal közölni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom