Tanácsok közlönye, 1956 (4. évfolyam, 1-60. szám)

1956 / 38. szám

486 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 38. szám. Nem munkásállományúaknái előlegfizetés minden hó 17-én, végelszámolás a tárgyhót követő hó 2-án. A június havi bérek végelszámolását július hóban már fenti időpontokban kell végrehajtani. Felhívjuk a helyi ipari vállalatokat, a fent közöltek pontos betartására. Helyi Ipari Főosztály A kötelező kenyérgabonavetés számbavétele. ;A Földművelésügyi Minisztérium Tervgazdasági Főosztályának és a KSH Mezőgazdasági Főosztályának tájékoztatója) A kenyérgabona 1956/57. évi kötelező vetéséről a Minisztertanács 13/1356. (V. 25.) M. T. számú rendelete, valamint a földművelésügyi miniszternek és a Központi Statisztikai Hivatal elnökének 41/1956. (Mg. É. 27.) F. M. számú együttes utasítása intézkedik. Ennek megfelelően a kenyérgabona kötelező vetésének nyilvántartását, ellenőrzését és bejelentését az alábbi irányelveknek megfelelően kell végrehajtani. 1. A rendszeresített nyomtatványokból a községben lévő termelők számának megfelelően összefűzött és a lapszámok alapján hitelesített nyilvántartókönyvet kell készíteni. A nyilvántartókönyvet általában csak egy példányban kell elkészíteni, de annak érdekében, hogy nagyobb területeken a vetéstervek teljesítésének vizsgálatát könnyebben lehessen lebonyolítani, a nyilvántartókönyv másolati (színes) lapjai is kitölthetők. A másolati példányokat a nyilvántartó könyvből ki lehet tépni és a vetések területi irányításával megbízandó tanácstagnak, mezőgazdasági állandó bizottsági tagnak stb. rendelkezésére lehet hocsátani. 2. Azoknál a termelőknél, akiknél az előző évi nyilvántartással szemben területi változás nem volt. a kötelező kenyérgabonavetésre vonatkozó adatokat az 1956/57. évi nyilvántartókönyvbe át lehet másolni. Azoknál a termelőknél viszont, akiknél az elmúlt évben területváltozás, művelési ág változás stb. következett be, az új területi adatok alapján a kenyérgabonavetési kötelezettséget újból kell megállapítani és a nyilvántartásba bevezetni. A község tervfeladata teljességének megállapítása érdekében a nyilvántartás adatait ellenőrizni kell úgy, hogy oldalankint össze kell adni a szántóterületet és a szántóterület alapján megállapított kenyérgabonavetési kötelezettséget. Ezekből a nyüvántartókönyv utolsó oldalán öszszesítőt kell készíteni az alábbiak szerint: Szántóterület 1. oldal kh 1. oldal kenyérgabonavetési kötelezettség kh 2. oldal kh 2. oldal kh összesen: kh össz kh Azokkal a/ egyéni termelőkkel, akiknek a kenyérgabonavetési kötelezettségük megváltozott i— a beadási könyvükbe történő bejegyzéssel egyidejűleg — a változást a nyilvántartókönyv aláíratásával tudomásul kell vétetni. 3. Az egyéni termelők kenyérgabonavetésük teljesítésének kötelező bejelentését vagy személyesen teszik meg, és ebben az esetben a nyilvántartókönyvet sajátkezűleg aláírják, vagy a vetés bejelentését a községi tanács által részükre kiküldendő ..Bejelentőlap • felhasználásival írásban jelentik be. A bejelentésnek a nyüvántartókönyv másolati (színes) lapjának aláírásával is eleget lehet tenni. A nyilvántartókönyvbe csak azokat a teljesítési adatokat szabad bevezetni, amelyeket az egyéni termelók személyes jelentkezésük alkalmával aláírásukkal eismertek vagy írásban bejelentettek. A bejelentésről szóló bizonylatokat a nyilvántartókönyvhöz csatolni kell. 4. A bejelentett vetések szúrópróbaszerű ellenőrzését a tanácsok vb. mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek úgy kell végrehajtaniok, hogy az ellenőrzésre kijelölt területeket a helyszínen fel kell mérni és a felmért adatokat szúrópróba ellenőrző lapokba be kell vezetni. A községi szúrópróba lapokat 10 naponként a járási mezőgazdasági osztályhoz kell felküldeni. A járási mezőgazdasági osztály és a megyei mezőgazdasági igazgatóság a községi szúrópróba lapokon feltüntetett adatokat ellenőrzi és az ellenőrzésről, valamint az önállóan végrehajtott szúrópróbák eredményeiről ugyancsak szúrópróba lapot állít ki. 5. A kenyérgabonavetés befejezése után a nyilvántartókönyv teljesítési adatait szintén oldalankint kell összegezni és az oldalösszesítők útján a tényleges vetési adatokat meg kell állapítani. Az így megállapított vetésterületi adatok alapján a községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv — a rendszeresített nyomtatvány felhasználásával — a vetés befejezését követő 5 napon belül 3 példányban vetési zárójelentést készít. Ennek egy példányát a járási mezőgazdasági osztálynak, egy példányát a KSH járási felügyelőségének kell megküldeni. A községekből beérkezett zárójelentéseket a járási mezőgazdasági osztály főagronómusa és a KSH járási felügyelőségének vezetője felülvizsgálja. A zárójelentések; helyességét — egyetértés esetén — aláírásukkal elismerik. Ha a jelentett adatokat nem tartják helyesnek, az érdekelt község kenyérgabonavetési nyivántartásának a részletes felülvizsgála'a alapján, a községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv bevonásával, a kenyérgabonavetés tényleges területét megállapítják és ennek alapján új zárójelentést készítenek. A járási mezőgazdasági osztály a községi zárójelentések adatait összegezi és a járási kemjárgabonavetési tervteljesítéséről három példányban zárójelentést készít. A zárójelentés egy-egy példányát 1957. január 10-ig meg kell küldeni a megyei mezőgazdasági igazgatóságnak és a KSH járási felügyelőségének. A megyei mezőgazdasági igazgatóság a járási zárójelentések alapján három példányban megyei összesítőt készít, amelyet egy-egy példányban 1957. január 15-ig megküld a Földművelésügyi Minisztérium Tervgazdasági Főosztályának és a KSH megyei igazgatóságának. 6. A szükséges nyomtatványokat a Földművelésügyi Minisztérium a megyei mezőgazdasági, igazgatóságnak küldi meg szétosztás céljából. Az ARHI és a KÖZELBIZ 1 1956. (T. K. 38.) számú együttes közleménye a vegyes telepterüleíekre vonatkozó raktárigények intézéséről. A raktárgazdálkodásaink a közületi elhelyezéstől történt szétválasztása az 1.0k.tí, 1965. (VI. 5.) számú minisztertanácsi határozat és a 69 1*55. (XII. 15.) M. T. számú rendelettel megtörtént. A raktárgazdálkodási és közületi elhelyező hatóságok hatásköre azonban érintkezik oly esetekben, ha szervek között átadásra kerül egy azenos szerv által használt egy épületben lévő helyiségcsoport vagy összefüggő területen épült épületcsoport (te.ep), (továbbiakban: vegyes helyiségek), amelyek egy része raktár, egy része pedig egyéb (ipari, kereskedelmi, irodai, szociális, kulturális stb.) tevékenység céljára szolgál. E vegyes helyiségcsoportok, illetve épületcsoportok egy egyseget allkctnak, általaiban csak együttesen használhatók lel, ezért azok szervek közötti átadását célszerűtlen különkülön közületi elhelyezési, illetve rak tárgazdáikedási jogszabályok szerint inlczni, hanem indokolt, hogy a vegyes helyiségekkel általában egy hatóság legyen jogosult intézkedni. Fenti cél megva'.csítása érdekében a vegyes helyiségek átadása esetén követendő eljárást a raktárgazdálkodásban érdekelt minisztériumokkal egyetértésben az alábbiak szerint szabályozzuk: 1. Abban az esetben, ha ugyanazon szerv által használt vegyes helyiségek össza'apterületének több mint 53<7<-a raktár, úgy a vegyes he'yiség vonatkozásában a raktárgazdálkodási hatóságok jogosultak határozatot hozni ha