Tanácsok közlönye, 1956 (4. évfolyam, 1-60. szám)

1956 / 32. szám

416 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 32. szám. aratás megkezdése előtt átlagosan legalább 40 kh őszi árpát takarítson be. 2. Ahol a gépállomások és a termelőszövetkezetek még nem kötöttek szerződést a kombájnok és aratógépek munkájára, a pótszerződéseket haladéktalanul kössék meg. A gépállomások a kijelölt területek és a megkötött (szerződések alapján az aratás megkezdéséig, de legkésőbb június 30-ig készítsék el a kombájnok és az aratógépek menetiránytervét. A kombájnbetakarításra kijelölt területeket aratógéppel vagy kézi erővel learatni nem szabad. 3. A gépállomások igazgatói a termelőszövetkezetek elnökeivel együtt június 15-ig a dolgozók személy szerinti beosztásával szervezzék meg a kombájnaratáshoz szükséges munkacsapatokat és lássák el a szükséges eszközökkel (fogatok, szalmalehúzók), jelöljék ki a kombájnszérűket és azokat megfelelően szereljék fel tisztítást végző gépekkel. Kérjék fel a területükön működő vállalatokat, hogy nélkülözhető szállítószalagjaikat a kombáj nbetakarítás időszakára — a használati díj megtérítése ellenében — bocsássák a termelőszövetkezetek, illetve a gépállomások rendelkezésére. 4. Az aratógépek és kombájnok mellé arfhyi erőgépet és talajművelő eszközt kell beosztani, hogy az aratás után közvetlenül a tarlóhántást is elvégezhessék. 5. Az ország lakosságának kenyérrel való folyamatos ellátása érdekében ez évben is szükségessé válik a kenyérgabona gyors begyűjtése. Ezért á járási mezőgazdasági osztályok vezetői és a gépállomások igazgatói együtt a termelőszövetkezeti elnökökkel jelöljék ki azokat a termelőszövetkezeteket, ahol a kenyérgabona állapota lehetővé teszi, hogy a gépi és kézierő összpontosításával, az erre vonatkozó később kiadásra kerülő rendelkezésben előírt határidőre, a kenyérgabona-beadási kötelezettséget teljesíteni tudják. 6. Meg kell szervezni, hogy kedvező időjárás esetén — a helyi vetőmagkészletek felhasználásával — a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők minél nagyobb te• rületen végezzenek tarlóvetést. A járási mezőgazdasági osztályok elsősorban a termelőszövetkezeteknek adjanak segítséget a szükséges vetőmagvak biztosításához, a gépállomások termelőszövetkezeti mezőgazdászai pedig szervezzék meg a vetőmag tisztítását és a másodvetés időbeni elvégzését. A termelőszövetkezetekben a gépállomások mezőgazdászai a termelőszövetkezet elnökével egyetértésben a nyári munkák megkezdéséig jelöljék ki azokat a területeket, ahol másodvetésű takarmánynövényeket kell vetniök. Az egyéni termelők figyelmét fel kell hívni arra, hogy minél nagyob területen vessenek másodnövényeket. A tariólvetésekhez a termelők saját vetőmagjaikat használják fel. A központi készletből kiadott vetőmaggal elsősorban az új és a nagyobb mértékben megnövekedett termelőszövetkezetek igényeit kell kielégíteni. Az őszi vetésre előirányzott területeken ne végezzenek tarlóvetést. III. Behordás, cséplés 1. A gépállomások és a gazdaságok június 20-ig szerződés útján biztosítsák a csépléshez szükséges munkaerőt, a termelőszövetkezetekben pedig eddig az időpontig a dolgozók személy szerinti beosztásával meg kell szervezni a munkacsapatokat. 2. A gépállomások igazgatói a járási mezőgazdasági osztályok vezetőivel együtt június 10-ig készítsék el a cséplőgépek rajonírozási tervét és június 15-ig terjeszszák jóváhagyásra a járási tanács végrehajtó bizottsága elé. A jóváhagyott rajonírozási tervek alapján a gépállomások igazgatói a községi tanácsok vb. elnökeinek bevonásával június 25-ig készítsék el a községekben dolgozó cséplőgépek menetiránytervét. 3. A cséplés meggyorsítása és a gépek jobb kihasználása érdekében a községi agronómusok, mezőgazdasági előadók — a mezőgazdasági állandó bizottság és a termelési bizottság segítségével — minden községben jelöljenek ki a tűzrendészeti előírásoknak megfelelő, köny* nyen megközelíthető közös szérűhelyet. Meggyőző, felvilágosító munkával el kell érni, hogy a termelőszövetkezeti csoportok és az egyéni termelők a gabonát közös szérűre hordják. Szervezzék meg, hogy a learatott termények behordása a cséplőgépek menetiránytervének megfelelően történjék. 4. A járási mezőgazdasági osztály vezetője, a gépállomások igazgatóinak és az illetékes magtenneltető vállalatnak bevonásával, a járás területén szerződés alapján és szerződésen kívül termelt aprómagvak várható menynyiségének figyelembevételével úgy állapítsa meg a szükséges cséplőgépek számát, hogy a járás területén az aprómagvakat minden késedelem nélkül elcsépelhessék; Biztosítsa, hogy ezek a gépek a gabonacséplés ideje alatt kizárólag aprómagvakat csépeljenek. Szervezze meg a magtermeltető vállalat, a községi agronómusok, a mezőgazdasági előadók, a mezőgazdasági állandó bizottságok és a termelési bizottságok bevonásával az aprómagvak közös szérűn történő cséplését. Az aprómagcséplésre alkalmas szérűket a községi mezőgazdasági előadók jelöljék ki, a közös szérűk helyét közöljék az illetékes gépállomás igazgatójával és hozzák a termelők tudomására; Az aprómag-cséplőgépek folyamatos munkájának biztosításáért és elegendő számú gép beállításáért a járási mezőgazdasági osztály vezetője és a gépállomás igazgatója felelős. Közös szérűn kívül a gépállomások aprómagvakat nem csépelhetnek. A cséplési költségek csökkentése érdekében a közös szérűkön fokozott mértékben kell villamosmeghajtású cséplőgépeket üzemeltetni. 5. A járási mezőgazdasági osztály és a gépállomások, valamint a gazdaságost gondoskodjanak arról, hogy a termények jó elhelyezése érdekében a cséplés megkezdéséig a magtárak kijavítása és fertőtlenítése kellő időben megtörténjék; IV. A szemveszteség csökkentése 1. A szemveszteség megállapítása és csökkentése érdekében növelni kell a veszteségmérések számát. A szemveszteség csökkentéséért és a megfelelő számú veszteségmérés elvégzéséért a megyei mezőgazdasági igazgató, a járási mezőgazdasági osztály vezetője, valamint a gépállomások és a gazdaságok igazgatói felelősek. 2. Az aratás megkezdésétől a cséplés befejezéséig a megyei és a járási főagronómusok és agronómusok, a gépállomási főmezőgazdászok és mezőgazdászok, a községi agronómusok és mezőgazdasági előadók, valamint a gazdaságok agronómusai és a termeltető vállalatok felügyelői növényféleségenként rendszeresen végezzenek szemveszteség méréseket. A megyei mezőgazdasági igazgatóság az aratási és behordási szemveszteségről július 31-ig, a cséplési szemveszteségről augusztus 25-ig tegyen jelentést a Növénytermelési Főigazgatóságnak. 3. A megyei mezőgazdasági igazgató szervezze meg, hogy a betakarítási munkákban részvevő agronómusokat, mezőgazdászokat, kombájnvezetőket, munkagépkezelőket június 15-ig a szemveszteség csökkentésének módszereire, illetve a veszteségmérés elvégzésére kioktassák. V, Nyárvégi munkák 1. A mezőgazdasági igazgatási szervek és a gépállomások gondoskodjanak arról, hogy a nyári munkákat befejező erőgépek a termelőszövetkezetekben azonnal kezdjék meg a nyárvégi és koraőszi vetésű növények talajelőkészítési, szántási munkáit, valamint a trágyakihordást és az alászántást. Az egyéni termelők figyelmét hívják fel arra, hogy a nyári munkák végzése során felszabaduló munkaerejükkel haladéktalanul kezdjék meg a nyárvégi és koraőszi munkákat,